Új EU-s garancia és szerviztervezet

Mit jelent a fogyasztói társalomra és mit a vállalati szektorra nézve, hogy tovább tervez szigorítani az Európai Unió, hogy ezzel fenntarthatóbbá tegye több gyártó szegmens működését? Ennek fogyasztó társadalmi szempontból a közvélemény számára a legérhetőbb eleme az az, hogy az EU területén forgalmazott tartós használati eszközök garancia- és szervizkötelezettségét (és alkatrész ellátási kötelezettségét) drasztikusan kitolná. Fogyasztói oldalról ez egyértelműen változásokat eredményezhet, de hogy érinti ez a másik oldalt? Azaz az érintett cégek gazdasági oldaláról is szól Babicz László, a BDO Magyarország Pénzügyi Tanácsadó üzletágának munkatársának szakmai áttekintése.

A tartós fogyasztási cikkek, elsősorban háztartási gépek tartós használatát célozza az Európai Bizottság azon tervezete, ami többek között kötelezné a gyártókat, hogy legalább 5, maximum 10 évig tartó időszakban biztosítsák az eladott termékek javíthatóságát. A Bizottság március végén közzétett tervezete szerint így érhető el, hogy a termékek az utóbbi években folyamatosan egyre rövidebbé váló csereciklusa újra kitolódjon, ezzel gátat vetve az e-hulladék mennyiség drasztikus növekedésének, azaz végeredményben fenntarthatóbbá váljon az érintett szegmensek működése. Az EU területén az infláció szinten tartására és a fogyasztás csökkentésére alkalmasnak tűnő tervezet a fogyasztói társadalom, azaz a vásárlási szokásokon kívül elég sok vállalati szegmenst, és azokra épülő beszállító, gyártó és szolgáltató cég jövőjét befolyásolhatja.

Általánosságban a cél és az eszköz

Az új tervezet értelmében az eladóknak (illetve gyártóknak) a jótállási, illetve a szavatossági időszak alatt kötelező lesz javítani a termékeket, kivéve, ha ennek költsége magasabb, mint a termék kicserélése. A tervezett több pontja is nyilvánvalóan jó hír a vásárlóknak, mivel valóban lassíthat a fogyasztói társadalom gyors növekedésén, de egyúttal a kínálat/kereslet oldalt is átrendezheti.

A szakember szerint a tervezet újdonsága, hogy a kétéves szavatossági időszak után is kötelezné egyes termékkörök gyártóit arra, hogy biztosítsák a javítást a vásárlástól számított minimum öt, maximum tíz éves jogvesztő határidőig. Ilyen termékek többek közt a hűtők, mosógépek, porszívók, televíziók, de az EU mérlegeli, hogy a kötelezettség az okostelefonokra és tabletekre is kiterjedjen. Az előremutató tervek szerint a Bizottság tovább fogja bővíteni az érintett szegmensek körét. A mostani tervezete csak az első körös változtatásnak tűnik.  

Az Európai Bizottság emellett egy olyan online felület létrehozását is előírná, ahol könnyedén kereshetővé válhatnak a lokális javítószolgáltatók, szervizek, az ehhez kötődő kötelezően fenntartandó szolgáltatók köre, illetve transzparens módon összehasonlíthatóvá válnának az árazásaik.  A Bizottság szerint mindez növelheti a szervizszolgáltatások közti versenyt. Ez végeredményben az árak csökkenésében testesülhet meg.

Ne feledjük, hogy a Bizottság előterjesztését még az EP-nek és az ET-nek el kell fogadnia, akik még tehetnek módosító javaslatokat, ezért a jelenlegi tartalom valószínűleg nem végleges. Első körben „csak” a hűtők, mosógépek, porszívók, televíziók vannak a szabályozás fókuszában– az okos eszközök (mobil, tablet) bevonását is tervezik az új szabályozás alá, azonban itt a „technológiai elavulás” (obsolesence) faktor árnyalja a kezdeményezés várható hatékonyságát, amennyiben ugyanezen kritériumokat terveznék azokra is bevezetni.  Az egyforma kritériumrendszer bevezetése különböző szegmensekre azért sem valószínű, mert az már a termékfejlesztési innovációra is esetleg kihatással lehetne, amely nem lenne szerencsés.  A példa kedvért a gyors technológiai fejlődés miatt szinte senki nem tart 5+ évig ugyanolyan telefont; az Apple, és a Samsung évente új flagship modellt hoz ki, ezzel szemben konyhabútorok használata bőven meghaladhatja a 10 évet is. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy a telefonokat kötelezően jó, ha évente cserélnénk, de a tartós használati eszközök közti felhasználói szokások szemléltetésére jó lehet a példa.  A Bizottság ezért is tervezheti több körösre az érintett vállalati szegmenseket érintő új szabályozások bevezetését.  

Mi változik előbb, a Bizottság EU területre vonatkozó szigorító tervezete, vagy a vállalati szegmens működése?

Az a tény, hogy az előterjesztés fókuszcsoportos véleményezése* tisztán mutatja, hogy míg az alap probléma koncepciójával mindenki egyetért (sok hulladék/ kibocsátás keletkezik a limitált javíthatóság miatt), a preferált megoldási lehetőségek markánsan eltérnek a fő vizsgált csoportok közötti teljes spektrumban: a környezetvédelmi szervezetek, vállalatok és a fogyasztók közt.  – fejti ki Babicz László, a BDO pénzügyi tanácsadója. A szakember véleménye szerint az is látszik, hogy ha a szavatossági idő 2 év maradna, mint eddig, sőt a vásárló nem tudja érvényesíteni a preferenciáját (csere/ javítás) a szavatossági idő alatt - (A cégek az alacsonyabb költségvonzatú opciót tudják minden alkalommal választani, várhatóan 15 év alatt itt 15.6 Mrd EUR-t spórolnának csak ebből).  A szakember véleménye szerint összeségében a direktíva hatását (jelenlegi formájában) csökkenti, hogy:

Marad a 2 év szavatosság - sokkal nagyobb lenne a kezdeményezés hatása, ha a vállalatoknak több évig kéne költséget viselniük a termék non-confirmity (gyári) hibái miatt, azonban ez nem változik, a 2 év után már többnyire díj ellenében végezhetik a javítást.

Nem egyértelmű, hogy egy egyszerűbben javítható termék tényleg minőségibb lesz-e, vagy csak a szerviz gyakorisága növekszik, ami a vállalatok bevételét növeli, illetve növeli az átlagárat, ami végső soron a fogyasztóktól von el megtakarítást és csökkentheti a direktíva becsült monetáris (vásárlói) előnyeit.

A technológiai fejlődés miatt a fogyasztók egyes termékeknél gyorsabban „upgrade” -elnek újabb termékre, mint az 5-10 év előirányzott jótállási idő.

A BDO pénzügyi tanácsadója szerint jelentős változások várhatók az érintett termékek piacain és a szereplők erőviszonyaiban. A transzparensebb, szélesebb körben elérhető szerviz feltételek és egyszerűbb javíthatóság miatt az új belépők „fenyegetése”, és ez által az általános iparági verseny várhatóan növekedni fog a javítási szektorban. A gyártókra tekintettel viszont az új szabályozás által előirányzott szigorúbb termék- és gyártási elvárások és a meghosszabbított kötelezettségvállalás valószínűleg csökkenti a piacra újonnan belépők vállalkozási kedvét. Továbbá valószínű, hogy a szállítók alkuereje növekszik az alkatrészek rendelkezésre állásának kritikussága miatt.

Nézzük, hogy hathat majd pro és kontra az új EU jogszabály az érintett gazdasági terveire

Először is nézzük az érintett vállalatoknak hogyan változtathatja meg a növekedési, beruházási és fentarthatósági terveit -három fő szempont alapján: beruházás, bevételek és finanszírozás.

Babicz László a BDO Pénzügyi tanácsadója szerint vállalati oldalról: a vállalatok bevételeit egyrészről várhatóan negatívan érinti az eladott áruk volumenének csökkenése, hiszen ez is a szabályozás nem titkolt célja, más részről viszont a szabályozás mesterségesen keresletet generál egy folyamatos szerviz igényre a termék életciklusa (5-10 év) alatt. Így a direktíva javítás és szolgáltatáshoz kapcsolódó bevételek részben, vagy néhány terméknél, vagyis a vállalat(ok)nál, akár teljes egészében fedezhetik a volumenből kieső bevételt. Megfelelően felkészülve és átgondolt működési struktúra váltással, vagy adott esetben egy egyszerűbb cégszerkezeti kiigazítással, az adott vállalat nettó bevételnövekedést is elérhet.

A bevételek megtartása, netán növelése céljából természetesen szükséges a beruházások átgondolása, - teszi hozzá Babicz László. A gyártó cégeknek addicionális beruházással kell számolniuk. Amelyek elsősorban egyszeri jellegűek és a jelenlegi gyártási folyamatok, termék specifikációk átvizsgálását, a szükséges design és gyártósor átalakításokat, illetve bizonyos esetekben a szerviz szolgáltatás fejlesztését, annak hatékonyság, kapacitás növelését stb. foglalja magában.

A BDO Magyarország pénzügyi tanácsadója arra is felhívja a figyelmet, hogy nyilván a beruházások mértéke vállalatonként és termékenként eltérő lesz, hiszen jelenleg is a hosszabb életciklusra és egyszerű szervizelhetőségre optimalizált termékeknél (többnyire közép - felső középkategóriás termékek) a beruházási szükséglet várhatóan arányosan alacsonyabb lesz. Így – feltételezve, hogy a költségek materiális része piaci szinten a fogyasztókra lenne áthárítva – főként a kezdeti időszakban, a jól felkészült vagy jelenleg is fenntarthatóbb modellben működő cégek jelentős árazási előnyre tehetnek szert.

A közép - felső kategóriás termékeknél várhatóan kevésbé markáns hatása lesz az új direktívának, mert itt már jelenleg is a létező szabályozásnál kedvezőbb jótállási és szolgáltatási feltételeket nyújtanak a fogyasztóknak, igaz a szabályozás ezt is szigorítja és kitolja számukra.  Azonban az olcsóbb termékeknél– ahol az üzleti modell elsősorban az alacsony árral való differenciálás a piaci szereplők között - több buktató is lehet a szabályozásnak való megfelelésnél. Például:
 
A szervizelhetőség javítása, esetleges „product-redesign” következtében megnőnek az egység-költségek, így a már eredetileg is alacsony profit margin eltűnhet és könnyen veszteségessé válhat a vállalat.

 Egy materiálisabb szerviz könnyen meghaladhatja a termék értékét, aminek a következtében a javítás már gazdaságilag nem támogatott az új szabályozás alatt.

Jó hír a vállalatok számára, hogy szükséges a beruházások finanszírozása – tekintve, hogy ezek a fenntarthatóságot, EU Green Deal céljainak elérését segítik - várhatóan jogosultak lesznek „green finance” források igénybevételére (zöld hitelek, kötvények). Ezen források a konvencionális bankhiteleknél általában alacsonyabb finanszírozási költségekkel (hozammal) járnak, mert magas befektetői keresletet élveznek mind az EU-ban, mind globálisan.

Vállalati oldalról mi lehet a változtatásokra adott jó stratégia? Hogyan készüljenek az érintett cégek?

Babicz László szerint az érintett szegmensek vállalatainak három fő területen érdemes előre gondolkodniuk, hiszen, ha változik is még némileg a tervezet, az irány már most jól kivehető.  Az egyik terület az alkatrészek megfelelő ellátásának biztosítása. Az érintett cégeknek azonosítaniuk szükséges a kritikus alkatrészeket, például melyek azok, amik leggyakrabban romlanak el, többször kell cserélni, melyek a „leggyengébb láncszemek” stb. Ezeknek a „beszerezhetőségét” mindképpen célszerű javítani.  A BDO pénzügyi tanácsadója szerint erre egy megoldás lehet az „érzékeny” alkatrész(ek) elhagyása, felcserélése a termék specifikációból, ha ez nem jár materiális funkcióvesztéssel. Valószínűleg ez rövid távon költségnövekedéssel, magasabb befektetési igénnyel jár - teszi hozzá a szakember.  A cégeknek viszont jó beruházási alternatív opció is lehet(nek) vertikális integráció(k) a kritikus alkatrészek beszállítóival. Ezáltal a gyártók nagyobb kontrollt gyakorolhatnak az ellátási láncra, emellett ez javíthatja az átfutási időket is, ami magasabb szolgáltatási színvonalhoz és ez által versenyelőnyhöz vezethet az EU-s belső piacon.

A második fő terület a munkaerőintenzív szervizköltségek racionalizálása. Babicz László BDO pénzügyi tanácsadója szerint a tervezetre felkészülő változtatásoknak a tekintetben a szerviz lényeges eleme - természetesen az anyagköltség mellett - az emberi munka, ami bizonyos esetekben meghaladhatja az alkatrész árát. Tekintve, hogy az alkatrészek gyártása és beszerzése is a legtöbb esetben nem a kész termék felhasználásának a helyén történik, ezért költséghatékony lehet (néhány termékcsoport esetében) a szervizfunkciót, olyan területen - akár EU-n kívül - végezni, ahol relatíve olcsóbb a munkaerő.  Persze a más országokba kiszervezett javításoknál, adott esetben pedig a szállítási költségek napjaink másik mérlegelendő elemeként jelenhet meg költségtervezési oldalon. A szállítások környezetterhelési növekedésével fenntarthatóság, azaz ESG szempont nem lenne túl ideális. Ezért, ha a kiszervezett szervizelés EU tagállamokon belül tartásával nettó alapon spórolna munkaerő költséget, és adott esetben szállítási költségmegtakarítást is érne el a vállalat, egy EU-n kívüli tevékenységhez képest.  Ezáltal a környezeti terhelés csökkentésén kívül az EU tervezete a területén lévő országok vállalatait egyúttal arra is ösztönözheti, hogy mégis a közös gazdasági térségben maradjanak. Közvetve ezzel erősítheti, vagy akár növelheti is, az Európai Unió közösségének gazdasági fejlődési erejét.

A harmadik fő fejlesztési és előtervezési terület az érintett cégek számára szerviz-funkció részleges leválasztása, esetleg kiszervezése.  Ez esetben lehetőség lehet a BDO tanácsadó szerint a gyártók belső szerviz funkció fejlesztése helyett szerződhetnek (akár kisebbségi tulajdonosként vagy joint venture-ként) a piacon már létező, esetleg nagyobb, javításra szakosodott vállalatokkal, ezzel a jótállási idő alatt keletkező javítási kötelezettségüket részben kiszervezve. Babicz László szerint ennek előnye, hogy egy tisztán javításra fókuszáló cég várhatóan magasabb színvonalú szolgáltatást tud nyújtani, mint egy elsődlegesen gyártásra koncentráló vállalat, és a szervizfunkció belső kialakításához szükséges beruházás mértéke is csökkenthető.  

A BDO tanácsadója szerint ugyanis egy gyártó cég által „szponzorált” javító cég versenyképességét az is lényegesen növelné, hogy a direktíva által kötelezően elérhető standardizált javítási specifikáció mellett a gyártócégek további együttműködéssel, vagyis „know-how” transzferrel még magasabb fokú hatékonyságot - megegyező minőség, olcsóbb szolgáltatás gyorsabb átfutási idővel - tudnának elérni. Egy kisebbségi tulajdonosi modellben a gyártók aránylag kisebb befektetési (capex) szükséglettel meg tudnák tartani a termékeikhez kötődő javításokból keletkező extra cash flowt.

Röviden összefoglalva gazdasági oldalról megközelítve milyen hatások várhatóak az EU garancia és szerviz szigorítási törekvései alapján?

A BDO pénzügyi tanácsadója szerint a szervizszolgáltatás és javítási szektor várhatóan növekedni fog az EU országaiban, mind a foglalkoztatottak száma, mind a bevételek tekintetében. Tehát a munkaerőpiac foglalkoztatottsága ily módon kiegyenlítődhet. Az viszont egyértelmű, hogy a KKV szektornak jó lehetőség lehet a megnövelt szervizszolgáltatási igény kiszolgálása – teszi hozzá Babicz László. Hiszen a szabályozás bevezetése után várhatóan az új termékek értékesítéséből kieső forgalmat felülmúlja a szerviz kereslet növekedése.

Vásárlói, azaz felhasználói oldalról kétségtelen haszon, hogy az EU-ban élő fogyasztók jelentős megtakarításokat érnek el, amelyek nem is kis összegűek - 176,5 milliárd euróra deklarálja a Bizottság tervezete csak a mostani szegmensnél a következő 15 évben.

A vállalatok számára szükséges működési és beruházási feltételek a szabályozásnak megfelelő „adaptálás” gyorsaságát és sikerességét fokozhatják (EU-s országonként eltérő) kormányzati szubvenciós programok – pl. támogatott hitelek – amik segítik a vállalatok szükséges beruházási programjait.

Nyilvánvalóan erős hatékonyságot eredményezhet a fentarthatóság és a környezettudatosság terén, azon felül is, hogy ez direktíva elsődleges célja, nem pedig a termelékenység, hatékonyság javítása. Természetes hatása lehet a változtatásnak, hogy várhatóan a beruházások növelik majd az általános árszínvonalat. Ez arányaiban az alsó és alsó-közép kategóriás termékeknél lesz szembetűnőbb, ugyanakkor adott termékek élettartalmának, azaz használatának meghosszabbítása ily módon a vásárló felé összköltségben, vagyis vásárló pénztárcát érintő ár/értékarányában kedvezőbb is lehet”, - zárul a BDO Magyarország pénzügyi tanácsadás üzletágának átfogó szakmai anyaga az Európai Bizottság pár napja közzétett szabályozási szigorítási tervéről. 

AI-alapú csalásészlelés, villámgyors kereskedés – és még sokkal több a Snorter bottól!

A kriptovaluta piacon egyáltalán nem számítanak újdonságnak az átverések. Az elmúlt 15 évben láthattunk már tőzsde hackeket, tömeges tárca feltöréseket, hamis előértékesítéseket és számos egyéb csalást.
2025. 07. 31. 00:01
Megosztás:

Hogy állunk a negyedéves jelentésekkel?

Az Egyesült Államokban javában zajlik a gyorsjelentési szezon. Eddig az S&P 500-as cégek közel fele, 218 cég számolt be a második negyedéves eredményeiről, így már érdemes áttekinteni, hogyan teljesítettek az amerikai vállalatok.
2025. 07. 30. 23:00
Megosztás:

Megugrott a hatékonyságnövelést tervező agrárvállalkozások száma

Megugrott azon agrárvállalkozások aránya, amelyek a termelési hatékonyság növelésével, illetve új piacok, üzleti területek bevonásával és ezek bővítésével válaszolnának a gazdasági környezet, az ár- és az időjárási viszonyok jelentette kihívásokra – derül ki az MBH Bank hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari cégek helyzetét vizsgáló kutatásából. A felmérés ezzel kapcsolatban rávilágított, hogy a jelenlegi helyzetben elsősorban a költségek és a kockázatok csökkentése, az immár az egyik legfőbb kihívást jelentő klímaváltozás hatásainak mérséklése, vagy épp az energiaátállás terén gyors megtérülést hozó korszerűsítések megvalósítására mutatkozik kiemelkedő szándék.
2025. 07. 30. 22:00
Megosztás:

Hogyan kezeljük a Rabona bet nyereményeket Magyarországon?

A szerencsejáték nyeremények kezelése Magyarországon sokrétű téma, amely számos praktikus szempontot tartalmaz. A hazai játékosok tapasztalatai szerint a szerencsejáték tevékenységből származó nyeremények különböző módon kezelhetők, azonban vannak bevált módszerek és hasznos tippek, amelyeket érdemes ismerni.
2025. 07. 30. 20:46
Megosztás:

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására. A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.
2025. 07. 30. 20:00
Megosztás:

Vártnál jobb magyar GDP adatokat közölt a KSH

2025 második negyedévében a KSH által közzétett GDP adatok az előzetes várakozásoknál kedvezőbb képet mutatnak: az éves bázison mért növekedés nyers adatok szerint 0,1%, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 0,2%, míg az előző negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított adat 0,4%-os bővülést jelez. Ez az adat felülmúlja az elemzők által prognosztizált éves és negyedéves növekedést, így a gazdaság teljesítménye a vártnál valamivel jobb lett.
2025. 07. 30. 19:00
Megosztás:

Érkezik az amerikai kamatdöntő ülés

Magyar idő szerint 20 órakor tudjuk meg a Fed kamatdöntő ülésének eredményét. Bár szinte teljesen biztos, hogy a jegybankárok a tartás mellett teszik le voksukat, érdemes lehet odafigyelni az ülés utáni Powell beszédre.
2025. 07. 30. 18:00
Megosztás:

Az ABB villanymotorjai és hajtásai világszerte garantálják a vidámparkok és a hullámvasutak biztonságát

Amikor a villanymotorokra gondolunk, nem biztos, hogy a vidámparkok, a szabadesés- szimulátorok és a gravitációval dacoló hullámvasutak jutnak először eszünkbe. Az ABB fejlett motor- és hajtástechnológiája azonban döntő szerepet játszik abban, hogy a legváratlanabb helyeken is felejthetetlen izgalmakat nyújtson a szórakozni vágyók számára. A korhű körhintáktól az extrém szabadesés-szimulátorokig hajtásai és motorjai garantálják a precizitást, a hatékonyságot és a biztonságot a szórakoztatás világában.
2025. 07. 30. 17:00
Megosztás:

Jelentős torlódások alakultak ki a legnagyobb kikötőkben: késésekre igen, de áruhiányra várhatóan nem kell számítani

Globális logisztikai kihívások, több napos torlódások okoznak gondokat számos jelentős kikötőben. Emellett a vámháború és a közel-keleti konfliktus továbbra is egyaránt kiszámíthatatlanságot, valamint kockázatokat lebegtet a levegőben.
2025. 07. 30. 16:00
Megosztás:

Várat magára az amerikai-kínai kereskedelmi tűzszünet meghosszabbítása

A két ország legfőbb kereskedelmi tisztviselői között tegnap értek véget a Stockholmban tartott tárgyalások.
2025. 07. 30. 15:00
Megosztás:

Magasabb vámot vethet ki Trump Indiára

Donald Trump kijelentette, hogy Indiát 20–25%-os vámtétel sújthatja augusztus 1-től, bár ez még nem került véglegesítésre, mivel a két ország között folyamatban vannak a tárgyalások.
2025. 07. 30. 14:00
Megosztás:

Gurulóút-felújítás kivitelezésébe kezdett a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren

A KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. megkezdte a TXL G – Golf gurulóút R110-117 állóhelyek mögötti szakasz teljes körű felújításának kivitelezési munkálatait a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A projekt nemcsak a biztonságos üzemelést garantálja, hanem támogatja a repülőtér jövőbeli bővítését és technológiai modernizációját is.
2025. 07. 30. 13:00
Megosztás:

Miben úszunk a strandon? A Legionella baktérium veszélyei és szabályozása

Szerencsés esetben csak tiszta vízben és persze a boldogságban, hiszen nyár van, süt a nap, strandolunk. A természet és az ember által épített környezet – tengerek, tavak, folyók, medencék, szökőkutak, ivókutak – vizeiben azonban az egészségre ártalmas baktériumok is előfordulhatnak. A Laboratorium.hu az Eurofinsszakértői segítségével ezúttal a hírhedt Legionella baktérium veszélyeivel és kötelező laboratóriumi vizsgálatával foglalkozik...
2025. 07. 30. 12:00
Megosztás:

Nagyot estek a kötvényhozamok az USA-ban

A vártnál is jobban csökkent az USA-ban a betöltetlen álláshelyek száma és a lakásárak éves emelkedésének üteme, valamint a külkereskedelmi mérleg hiánya.
2025. 07. 30. 11:00
Megosztás:

Kedden pirosba fordultak az amerikai indexek

Kedden pirosba fordultak az amerikai indexek. Az S&P 500 0,3, a Nasdaq Composite 0,4, a Dow Jones 0,5%-kal került lejjebb.
2025. 07. 30. 10:00
Megosztás:

A hét eleji esésből vissza tudtak kapaszkodni az európai indexek

Kedden tovább emésztették a piacok a hétvégi USA-EU kereskedelmi megállapodást és a hét eleji esésből vissza tudtak kapaszkodni az európai indexek. Kedden a DAX 1%-ot, a CAC 40 0,7%-ot, az FTSE 100 0,6%-ot emelkedett. A páneurópai Stoxx600 0,3%-kal került feljebb. Utóbbinál 1,7%- os emelkedéssel felülteljesítettek a bankrészvények. A repülőgépipari és védelmi szektorindex három napi esés után tudott újra, 2,2%-kal emelkedni.
2025. 07. 30. 09:00
Megosztás:

Jelentős gyógyszeripari beruházás Magyarországon - az Egis állami támogatással fejleszt Körmenden

Fejlesztési programjának újabb állomásaként több mint 14 milliárd forint értékű beruházással bővíti körmendi telephelyét az Egis Gyógyszergyár Zrt. Az állami támogatással megvalósuló projektnek köszönhetően nőnek a gyáregység kapacitásai és megújul a technológiai infrastruktúra, ami megerősíti az üzemegység stratégiai jelentőségét.
2025. 07. 30. 08:00
Megosztás:

5 markáns trend alakítja a globális üzleti szolgáltatóközpontok jövőjét

A világ vezető üzleti szolgáltató vállalatai átfogó digitális stratégiákkal, generatív mesterséges intelligencia használatával (GenAI) és globális tehetséggondozással reagálnak a gyorsan változó üzleti környezet kihívásaira – derült ki a Deloitte friss felmérésből. A kutatás öt kulcsterületre fókuszál – a technológiai fejlesztésektől és vezetői hatékonyságtól kezdve a működésre legalkalmasabb országok feltérképezésén át, a képzett munkaerő megtartásáig – bemutatva, hogyan válhatnak ezen szolgáltatóközpontok a vállalatokban az üzleti transzformáció és hatékonyság hajtóerejévé.
2025. 07. 30. 07:00
Megosztás:

Rekordot dönthet a nyári szezon: új csúcson a vendégéjszakák és bevételek a hazai turizmusban

Magyarország továbbra is népszerű úti cél a hazai és nemzetközi utazók körében, még a júniusi időjárás változékonysága ellenére sem csökkent az utazási kedv. 2025 júniusában az előző évhez képest összesen 4,4%-kal több, mintegy 1,9 millió vendéget fogadtak a szálláshelyek a nyár első hónapjában, akik több mint 4,4 millió vendégéjszakát töltöttek el. Az idei első félév eredményei szintén kedvezően alakultak. Január és június között 8,2 millió vendég szállt meg hazánkban, amely közel 8%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg a vendégéjszakák száma meghaladta a 18,9 milliót, ami 5%-kal volt magasabb, mint 2024 első félévében. A kormányzat célja, hogy a GDP 13 százalékát előállító turizmus lendületét és versenyképességét tovább erősítse, és az ágazat hosszútávon a magyar gazdaság egyik motorja legyen.
2025. 07. 30. 06:00
Megosztás:

Eltévesztette az ütemet a Spotify

A svéd Spotify 4,19 milliárd eurós árbevételt ért el a második negyedévben, ami év/év alapon 10%-os növekedés.
2025. 07. 30. 05:00
Megosztás: