Új kulturális modell kidolgozását kezdeményezi a Magyar Színházi Társaság

A közlemény szerint Bodor Johanna, az MSZT elnöke a hétfői közgyűlésen hangsúlyozta: az elmúlt másfél évtized központosítási folyamatai, egyebek mellett az önkormányzati jogkörök szűkítése, a szakmai autonómia gyengülése és a támogatási rendszer kiszámíthatatlansága miatt korszakos irányváltásra van szükség. Kiemelte: újra kell gondolni a kulturális rendszer egészét a finanszírozástól az intézményirányításig.

Bodor Johanna hangsúlyozta: a kultúra nem dekoráció, hanem közjó, amelynek fennmaradása a folyamatos működtetéstől, nem pedig a megőrzéstől függ.

Elmondta, hogy a társaság több mint száz pontból álló kulturális javaslatcsomagot állított össze. Hozzátette: az MSZT nyitott a szakmai együttműködésre az új kormányzattal, emellett a közeljövőben a teljes szakma bevonásával fórumot szerveznek, amelyre várják a további javaslatokat.

Bodor Johanna emlékeztetett arra, hogy az MSZT folyamatosan jelen volt a nyilvánosságban, jelezte szakmai aggályait színházvezetői kinevezések kapcsán, szóvá tette az előadó-művészeti pályázati rendszer torzulásait, az átláthatóság hiányát és a döntések aránytalanságait.

Leszögezte: a szervezet továbbra is a teljes szakma érdekeit képviseli, a szakmaiság nem osztható fel politikai törésvonalak mentén. Hozzátette: hisznek abban, hogy a színházi közeget ki lehet mozdítani a megosztottság állapotából.

"A színház nem lehet hatalmi logikák eszköze. Mert ha azzá válik, akkor éppen azt veszíti el, amiért létrejött: a szabadságát, a hitelességét és a közönséggel való őszinte kapcsolatát" - hangsúlyozta Bodor Johanna, aki az eseményen röviden ismertette az új javaslatcsomagot.

Mint mondta, a megújulás érdekében helyre kell állítani az alapokat. Vissza kell állítani az önkormányzati kulturális jogokat, mert a helyi kultúra nem működhet központi vezérlés alatt. Helyre kell állítani az iskolák és a kulturális intézmények kapcsolatát.

Biztosítani kell az intézményi autonómiát és a szakmai szabadságot, amelyhez átlátható, szakmai pályázati rendszerekre van szükség. Meg kell erősíteni a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) függetlenségét, és ki kell terjeszteni a finanszírozás bevételi bázisát.

Kitért arra is, hogy az új modell, több európai ország mintájára, három pillére épülne: a hozzáférésre, a fenntarthatóságra és a társadalmi hatásra. A részletezés szerint a fenntartható kultúra mindenki számára elérhető, független a politikai ciklusoktól, stabil forrásból működik, és a közösségépítés terepe. Emellett a digitális és a hagyományos világ egymást erősíti benne, a kulturális örökség és a kortárs művészet nem egymással szemben áll, hanem egymást kiegészíti.

A dokumentum szerint újra kell tervezni a jelenlegi átláthatatlan, kiszámíthatatlan finanszírozási rendszert. Ennek egyik kulcseleme a kulturális ÁFA átalakítása. Mint írják, a 27 százalékos kulcs "kulturális gát", ezzel szemben differenciált rendszert javasolnak, amely különbséget tesz közszolgálati és profitorientált kulturális tevékenység között. Az MSZT szükségesnek tartja a TAO rendszer "újraalapozását". Ehhez a javaslat szerint teljesítmény- és társadalmi hatásalapú támogatásra van szükség, amely valós adatokon alapul, digitálisan ellenőrizhető rendszerrel. Szorgalmazzák továbbá a modern mecenatúra erősítését a fenntartható finanszírozás érdekében.

A szakértők szerint az új, átláthatóbb és arányosabb kulturális rendszer kialakítása megerősített állami szerepvállalást igényel, amely egyszerre garantálja a működés biztonságát, a döntések szakmai megalapozottságát és a hozzáférés egyenlőségét.

A Társasághoz tartozó szakmai szervezetek a közgyűlésen számoltak be működésükről. Tájékoztatásuk szerint az intézmények súlyos forráshiánnyal küzdenek, amely miatt működésük a minimális szintre szorult vissza. Elhangzott továbbá, hogy a Radnóti Zsuzsa által alapított Kortárs Magyar Dráma-díjat az MSZT-re hagyományozta a Kossuth-díjas dramaturg, az elismerés a jövőben az alapító nevét viseli, valamint új díjat alapítottak az MSZT nemrég elhunyt örökös ügyvezető titkára, Vajda Márta emlékére.

A tájékoztatás szerint a Magyar Színházi Társasághoz legutóbb olyan szervezetek csatlakoztak, mint az Apertúra, a RÉV Színház, a Stereo Akt, a Szkéné Színház és a Trafó Kortárs Művészetek Háza, emellett további csaknem húsz anyaországi és határon túli magyar teátrum kezdeményezte a felvételét. A Magyar Színházi Társaság a legrégebbi és legszélesebb körű hazai színházszakmai szerveződésként működik: jelenleg több mint 80 tagot tömörít, s 17 jelentős szakmai szervezetet fog össze - írták a közleményben.