Újabb műegyetemi diákműhold üzemel a világűrben

Azt írták, hogy a kisműhold fedélzetén három másik egyetemen készült önálló kísérletek mérőeszközei is a világűrbe kerültek. Ismertették: egy SpaceX által üzemeltetett Falcon-9 rakéta vitte a világűrbe a magyar kisműholdat június 12-én. Miután a rakéta elérte a 27 574 kilométer óránkénti sebességet, 545 kilométeres földfelszín feletti magasságban sikeresen pályára állította a magyar űreszközt tartalmazó nagyobb olasz hordozó műholdat. A rajta található "kidobószerkezetből" június 22-én helyi idő szerint 14.10-kor állt pályára az MRC-100 kisműhold.

Az MRC-100 június 23-án éjjel 0.21 és 0.33 közötti, Magyarország feletti áthaladásakor vett telemetria-adatok alapján a műhold helyi idő szerint 15.00-kor - mint írták - "feléledt, jó egészségnek örvend". A tavaly december óta lemerült fedélzeti akkumulátorok feltöltődtek, a továbbiakban a műhold automatizált üzemeltetése, az egyes fedélzeti rendszerek beüzemelése történik. Az egyes alrendszerek működéséről a projekt földi állomásának honlapján lehet tájékozódni (https://gnd.bme.hu/mrc100/).

A közlemény szerint a projekt fő támogatói a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, és az Amateur Radio Digital Communications voltak.

Az 5. magyar diákműhold 5x5x15 cm-es névleges méretű, 583 grammos, 3-PocketQube osztályú, vagyis 3-zsebműhold méretű és a Műegyetemi Rádió Club tiszteletére az MRC-100 nevet kapta.

A kisműhold az oktatási rendszerbe integráltan, egyetemi hallgatók által tervezve és fejlesztve, egyetemi oktatói szakmai irányítás mellett készült, csaknem másfél év alatt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) szélessávú hírközlés és villamosságtan tanszék mikrohullámú távérzékelés laboratóriumában, együttműködésben a Műegyetemi Rádió Clubbal.

A kisműhold fedélzetén három másik egyetemen készült önálló kísérletek mérőeszközei is a világűrbe kerültek. A Szegedi Tudományegyetem modulja különböző hőmérsékletmérési módszereket hasonlít össze űri körülmények között. A Győri Széchenyi István Egyetem kísérletének célja az alacsony fogyasztású mikrokontrollerek űrbeli működésének vizsgálata. A Debreceni Egyetem egy mikrovezérlő által irányított kísérleti dózismérő eszközt helyezett el a műholdra, hogy az űreszköz a pályáján tapasztalható radioaktív sugárzási térről információt szolgáltasson - részletezték.

Az egyetemi projekteket az NMHH nemcsak anyagilag támogatta, hanem a frekvenciakoordinációs eljárásokat is lefolytatta. Emlékeztettek: Magyarországon az NMHH a frekvenciakoordinációs eljárásokban eljáró hatóság. Feladata kettős: egyrészt bejelenti a hazai műholdak esetében a szükséges műholdas pályák, pályapozíciók igényét, másrészt a más országok igazgatásai által koordinált műholdas pályák, pályapozíciók interferenciaszámításokkal alátámasztott észrevételeit is kezeli - amennyiben az érinti a hazai rádiórendszereket.

Kitértek arra: Magyarország első műholdja a 2012-ben felbocsátott, a BME VIK oktatói és diákjai által összeállított MaSat-1 cubesat volt, amelyet még további magyar kisműholdak követtek: SMOG-P, ATL-1, SMOG-1.

A június 12-én világűrbe juttatott műhold az MRC-100 elnevezést a Műegyetemi Rádió Club tiszteletére kapta, amely 2024-ben lesz százéves. A club - mint írták - valamennyi kisműhold fejlesztésében kulcsszerepet játszott.

Az MRC-100 5x5x15 cm méretével a SMOG-sorozat legnagyobb darabja, amely a BME oktatói, kutatói és hallgatói csaknem másfél éves közös munkájának eredményeként jött létre. A közleményben idézték Gschwindt Andrást, a BME VIK szélessávú hírközlés és villamosságtan tanszékének címzetes egyetemi docensét, aki korábban elmondta, hogy "amit csak lehetett, beleépítettek a kisműhold térfogategységébe". A működést biztosító alegységek, továbbá az elekroszmog vizsgálatát végző berendezésen kívül egy helyzetstabilizáló rendszer, egy GNSS és egy kamera is helyet kapott rajta.

A BME korábbi három kisműholdjának a Föld körüli térség elektromágneses szennyezettségének feltárása, mérése volt a feladata a földi tv-adók frekvenciasávjában. Ezekre alapozva megszületett a világban első, az adott sáv szennyezettségét bemutató térkép. Az MRC-100 legfontosabb feladata egy sokkal szélesebb frekvenciatartomány vizsgálata. Elkészült és a műhold fedélzetére került egy olyan mérőrendszer, a hozzá tartozó antennával, amely a 28-1766 MHz-es és 2000-3120 MHz-es frekvenciasávban képes méréseket végezni. A mérések eredményét a 436,72 MHz-es és a 2,2675 GHz-es sávban sugározza a Földre. Az MRC-100 által sugárzott jeleket a BME műholdvezérlő állomásán veszik, és a műholdat ott üzemeltetik.

Az űrtávközlési területen már elismert az NMHH tevékenysége, 1997 óta koordinálja a kereskedelmi és tudományos célú műholdakat, és 2007 óta több, technológiai demonstrációt megvalósító piko- és nanoműhold felbocsátásához járult hozzá mind támogatóként, mind engedélyező hatóságként a nemzetközi koordinációval is - tudatták a közleményben.