Újabb rekordmagas inflációt jelentett a KSH
“Az adatok kicsit meghaladják a várakozásainkat, 20,8 százalékos inflációt vártunk októberre. A részletes adatokból látható, hogy az élelmiszerárak továbbra is meredek emelkedőn vannak. Éves szinten 40 százalékkal, szeptemberhez képest 4,3 százalékkal drágultak. Szintén jelentősen emelkedett a háztartási energia ára, az egy évvel korábbihoz képest 64,4 százalékkal, havi szinten pedig 1,6 százalékkal” - mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. A piaci árú energiahordozók - például a szén és brikett - ára is számottevően nőtt októberben, 31, illetve 59 százalékkal.
Hozzátette: “A változékony energia-, idényáras élelmiszerárak, valamint a hatósági árak nélkül számolt maginfláció októberben 22,3 százalékot tett ki. A magas maginfláció pedig a feldolgozott élelmiszerek, a piaci szolgáltatások és a tartós fogyasztási cikkek drágulásának köszönhető, egyúttal arra utal, hogy az inflációs nyomás továbbra is erős.”
Németh Dávid azt is elmondta, hogy a két új ársapkás élelmiszer közül a tojás súlya az inflációs kosárban 0,5 százalék, a krumplié pedig 0,3 százalékos. Mivel a kormány szeptember végi árakon rögzítette ezeknek az árát, az októberi inflációt alig több mint 0,1 százalékponttal fogták volna vissza. “Ha ez a hatás szerepelt volna az októberi inflációs adatban, akkor 21,1 százalék helyett 21 százalékos lenne” - tette hozzá.
A szakember a jelenlegi kilátások alapján úgy látja, várhatóan decemberben vagy januárban érheti el csúcspontját a magyarországi infláció, mégpedig 22 és 23 százalék közötti szinten. Az árindex várhatóan csak 2023 második negyedévében mehet vissza 20 százalék alá, tempósabb csökkenés csak a jövő nyáron indulhat el és jövő ősszel kerülhet az egy számjegyű tartományba a mutató.
Összességében 2022-ben 14,5 százalék körül lehet az éves átlagos infláció, jövőre pedig a 15 százalékos szintet is elérheti. A szakember azt is mondta, hogy a lakossági inflációs várakozások plafonja az elmúlt pár hónapban ezen 15 százalék közeli érték körül volt.
