Újraavatták a magyar állam támogatásával visszavásárolt temesvári Magyar Házat

Az épületet tíz évvel a trianoni döntés után a temesvári magyarság építette kulturális egyesületei, politikai szervezetei számára, a kommunista román állam azonban államosította, és a rendszerváltás után sem sikerült visszaszerezni.

Az avatóünnepségen Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a temesvári, bánsági magyarság hűségét, kitartását méltatta. Mint megjegyezte, a trianoni döntés után a temesváriak választhatták volna a Magyarországra telepedést, de ehelyett úgy döntöttek, hogy újraszervezik a város magyar életét. Ezért építették fel a Magyar Házat. Megemlítette: a város magyarsága 1989-ben is bizonyított, amikor Tőkés László mellé állva elindították a romániai kommunista rendszert megdöntő forradalmat. Hangsúlyozta: a magyar kormány ezt az állhatatosságot kívánta elismerni a Magyar Ház visszavásárlásának támogatásával.

Dominic Fritz, Temesvár polgármestere beszédében arra bíztatta a temesvári magyarokat, hogy tárják ki az épület kapuit a város lakói előtt. Úgy vélte: a magyar közösség két leckét is adott a városnak az épület visszaszerzésével. Egyrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy meg kell védeni az értékeket, mert elveszhetnek, amiként a Magyar Ház is elveszett az 1940-es években. Másrészt az elveszettnek hitt dolgokat is újra meg lehet szerezni

"Nehéz időket élünk Romániában, Európában, de tudjuk, hogy bármi történjék, ha dolgozunk a céljainkért, eljöhet az a nap, amikor visszanyerünk mindent, amit elveszítettünk" - fogalmazott a polgármester. Úgy vélte: a magyar kitartás példaértékű minden temesvári számára.

Tamás Péter, az épületet visszavásároló Várbástya Egyesület elnöke köszönetet mondott a magyar kormánynak a támogatásért. Hozzátette: a magyarság Temesvár legnagyobb kisebbségi közössége, és e közösség meg akarja mutatni magát.

A Temesvári Magyar Házat a helyi magyar közösség Várbástya Egyesülete vásárolta meg ez év februárjában, hogy az épület ismét magyar közösségi célokat szolgálhasson.

Tamás Péter, a Várbástya Egyesület elnöke, Magyarország tiszteletbeli temesvári konzulja az MTI-nek a megvásárlás után elmondta: a mintegy 1800 négyzetméteres hasznos felületű háromemeletes irodaépület megvásárlására és tatarozására hárommillió eurónak (egymilliárd forintnak) megfelelő támogatást kaptak. A kialkudott vételár és az átíratási költségek 2,3 millió eurót tesznek ki, a fennmaradó összeget az épület részleges felújítására szánják.

A város szívében álló Magyar Házat 1930-ban közadakozásból építette fel a város magyar közössége, melynek kulturális intézményei és politikai képviselete a trianoni döntés nyomán székház nélkül maradtak. Az épületet az erre a célra alapított Magyar Ház Részvénytársaság tulajdonaként telekkönyveztették. A kommunista román hatalom a pártsajtót költöztette az épületbe, de csak 1967-ben döntött az államosításáról, amikor a belső udvarra új épületszárnyat emeltek. Az irodaházat az 1990-es évek elején a Renasterea Banateana megyei napilap kiadója, a Timpress Rt. szerezte meg.

A temesvári magyarság képviselői számtalan pert indítottak az elmúlt évtizedekben a Magyar Ház visszaszerzéséért, de ezeket rendre elvesztették. Előbb az államosítást rögzítő 1967-es telekkönyvi bejegyzést próbálták töröltetni, majd amikor a bíróság elutasította az érdekeltségüket, az egykori téglajegyeket őrző temesvári magyarok leszármazottai újraalakították a Magyar Ház Rt-t, és az alapítói okiratba beleírták, hogy a régi jogutódjának tekintik a céget. Az újraalakult Magyar Ház Rt. jogi küzdelme sem bizonyult azonban sikeresnek.

A Magyar Házat 1998-ban sürgősségi kormányrendelettel juttatta vissza a magyar közösségnek a román kormány, de az épület akkor már a többségében magántőkével működő Timpress Rt. tulajdonában volt, ezért a cég bírósági úton töröltette a Magyar Házat a visszaadandó ingatlanok listájáról.