Változatlan a monetáris politikája a japán jegybanknak
A Bank of Japan (BoJ) monetáris tanácsa szerdán véget ért kétnapos ülésén mínusz 0,1 százalékon hagyta a betéti rátát, és nem változott az a cél sem, hogy a tízéves japán államkötvény hozamát zéró szint körül tartsák.
Az állampapírok vásárlásának éves keretösszegét továbbra sem korlátozza a jegybank. A rövid lejáratú váltók és vállalati kötvények vásárlására szánt összeget 20 ezer milliárd jenen hagyta, az ingatlanbefektetési alapok (J-REIT) és az indexkövető, tőzsdén kereskedett befektetési alapok (ETF) esetében pedig maradt a 180 milliárd, illetve 12 ezer milliárd jenes keret.
A tanácskozás után kiadott közleményében a központi bank rámutatott, hogy a szolgáltatási szektor továbbra is nehézségekkel küzd a koronavírus-járvány miatt bevezetett rendkívüli állapot többszöri meghosszabbításának hatására. Például az éttermek és bárok továbbra sem árusíthatnak alkoholt, és a megszokottnál korábban be kell zárniuk. A többi fejlett gazdaságtól eltérően Japánban továbbra is csökkennek a fogyasztói árak, az inflációs várakozások pedig többé kevésbé változatlanok maradtak.
Jóllehet a japán gazdaság teljesítménye továbbra is alacsonyabb a járvány előtti szintnél, valószínűleg a fellendülés útjára lép, a járvány hatása fokozatosan kifut a tömeges védőoltási kampánynak köszönhetően, illetve a külső kereslet növekedése, a laza monetáris politika és a kormányzati intézkedések által támogatva. Ezzel együtt is nagy a bizonytalanság annak megítélésében, hogy milyen következményei lesznek a világjárványnak, milyen hatást gyakorol a japán és a más külföldi gazdaságokra.
Nagyon figyelni kell arra, hogy a vállalatok és a háztartások közép- és hosszú távú növekedési várakozásai nem csökkennek-e jelentősen, és a pénzügyi közvetítés zavartalan működése biztosított lesz-e a pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartása mellett - mutatott rá a tanács, amely ismét megerősítette, hogy folytatja mennyiségi és minőségi enyhítési programját az államkötvények hozamgörbéjének ellenőrzésével a 2 százalékos inflációs cél elérésének és stabil fenntartásának érdekében.
Jelezte azt is, hogy szoros figyelemmel kíséri a koronavírus-járvány hatásait, és szükség esetén habozás nélkül újabb monetáris lazító intézkedéseket tesz. A jegybank arra számít, hogy a rövid és hosszú távú irányadó kamatlábak a jelenlegi vagy alacsonyabb szinten maradnak.
A japán központi bank több mint nyolc éve, 2013 áprilisában indította el agresszív monetáris lazítási politikáját, hogy kihúzza a világ harmadik legnagyobb gazdaságát a deflációs spirálból. A 2 százalékos inflációs célszámot csak a 2014-es pénzügyi évben sikerült elérni és meghaladni.
Az idei második negyedévben szezonális kiigazítással számolva 0,5 százalékkal nőtt Japán bruttó hazai terméke (GDP) az előző három hónaphoz képest, míg a tavalyi második negyedévhez képest 7,6 százalékkal nőtt a GDP. A gazdasági növekedést az állóeszköz-beruházások hajtották, mivel a világgazdaság fellendülése erősítette a beruházásokat és az ipari termelést. Január-márciusban még csökkent a GDP: az előző negyedévhez képest 1,0 százalékkal, az egy évvel korábbival összevetve pedig 1,3 százalékkal.
