Van jobb, mint az állampapír?

A 2015-2021 közötti időszak a rendkívül alacsony kamatkörnyezet miatt nem volt igazán vonzó időszak a kötvénybefektetések szempontjából. Ezt követően viszont az alapkamat emelkedésével párhuzamosan a kötvényhozamok is egyre magasabbra kerültek, és a MÁP+ konstrukció megjelenésével egyre népszerűbbek lettek a hazai állampapírok.

Jelenleg az állampapírokkal elérhető hozam a 2021 előtti időszakhoz képest még mindig kiemelkedő, de már megfigyelhető, hogy a rövidtávú lakossági állampapírokon elérhető kamatok csökkenésnek indultak. Ezzel kapcsolatban fontos információ, hogy a legnépszerűbb inflációkövető állampapír, a PMÁP hozamát az előző év átlagos inflációja alapján állapítják meg, tehát az éppen aktuális gazdasági körülményekhez képest mindig „csúszásban van”. Ebből fakadóan előfordulhat, hogy az értékpapír hozama rövidtávon még felfelé mozdul, de már látható, hogy középtávon biztosan jelentős csökkenésbe fog fordulni. 

Mivel az alapkamat a közeljövőben várhatóan tartósan mérséklődő pályára fog állni, így az előbb vázolt folyamat felerősödhet. Az MBH Bank Elemzési Centrum negyedéves makrogazdasági kitekintőjében az látható, hogy a jövő év végére 6 százalékra süllyedhet az irányadó ráta – s vele összefüggésben az árak emelkedése is jelentősen lelassul.

Az infláció akár már a jövő év végére visszatérhet a normális mederbe, így az ehhez kötött lakossági állampapírokon jelenleg kiemelkedőnek látszó kamatok is mérséklődni fognak. Noha ez csak nagyjából egy éves csúszással jelentkezik a hosszú lejáratú állampapírok hozamszintjében, a folyamat már elkezdődött, ezért érdemes a befektetőknek az állampapírok mellett más befektetési lehetőségeket is keresni.

A részvénybefektetések jó alternatívát kínálnak a befektetők számára, ráadásul a tőzsdén elérhető hozamok hosszútávon felülteljesítik az állampapírok kamatait. Az állampapírokkal összehasonlítva a részvénybefektetések esetében azt is érdemes kiemelni, hogy a magasabb hozam mellé magasabb kockázat is társul.

A hozamokat megvizsgálva és a hazai piacra fókuszálva azt lehet látni, hogy 10 éves távlatban a BUX-index lényegesen felülteljesítette mind az állampapírokat, mind az inflációt. A 145 %-os részvénypiaci emelkedés mellett csak 18 %-kal ment fel a magyar állampapírok árfolyamát ábrázoló MAX Composite index, és 58 %-kal az árszínvonal.  Ahogy az alábbi ábrán is látható, ez eléggé meggyőző különbség a részvények javára.

A részvénytípusú befektetések között érdemes kiemelni az ETF-eket, amelyeken keresztül rengeteg féle befektetés megvalósítható. Az ETF-ek (Exchange Traded Fund) manapság rendkívül népszerűvé váltak a piacokon alacsony költségeik és egyszerűségük miatt, de mik is pontosan ezek? Az ETF, vagyis „Tőzsdén Kereskedett Alap” tulajdonképpen egy sok piaci eszközből (pl. részvények, kötvények stb.) összerakott kosár, amivel a tőzsdén kereskednek, így szinte bármikor vásárolható vagy eladható. A befektetők ETF-ek vásárlásával akár több száz részvénybe, kötvénybe, nyersanyagba vagy ezek keverékébe fektethetik pénzüket.

Az ETF-ek tartalmazhatnak bármilyen szektorból vagy országból értékpapírokat, de akár egy adott iparágra vagy országra is fókuszálhatnak. Mivel több tőkepiaci eszközből áll egy ETF, így ezek kockázata is eloszlik a pénzügyi termékek között, ezáltal a befektetők könnyen diverzifikálhatják porfóliójukat és minimalizálhatják a befektetéssel járó kockázatot.

Forrás: Bloomberg, MBH

Csoportosíthatjuk az ETF-eket kezelési formájuk alapján is, passzívan vagy aktívan kezeltekre. Az aktívan kezelt ETF-ek célja, hogy felülmúlja a piaci átlaghozamot. Az alapkezelők igyekeznek a legjobb részvényeket összeválogatni, hogy ezáltal legyőzzék a piacot (ami a legtöbbnek nem sikerül) és átlag feletti hozamokat érjenek el. Nyilván ezáltal az aktívan kezelt ETF-ek drágábbak a passzív alapoknál. A passzív ETF-ek általában indexek mozgását követik le, így nem céljuk legyőzni a piacot, inkább lekövetik azt. A befektetők így alacsony költségek mellett kevés erőfeszítéssel érthetik el a piaci átlaghozamot.

A világon az első és egyik legismertebb passzív ETF az S&P 500 Indexet lekövető SPDR S&P 500 ETF, ami magába foglalja az 500 legnagyobb amerikai tőzsdén jegyzett vállalatot (pl. Apple, Microsoft, Tesla stb.).  Az ETF vásárlása jóval egyszerűbb ás költséghatékonyabb, mint egyesével megvásárolni a benne lévő piaci eszközöket. Akár egy ETF vásárlásával lefedhetjük az egész piacot, így elkerülhetjük a többszörösen felmerülő tranzakciós költségeket.