Veszítettek optimizmusukból a nagyvállalatok
2022. 04. 21. 08:00
Főképp az infláció miatt kevésbé optimisták jövőjükkel kapcsolatban a K&H nagyvállalati növekedési index idei első negyedévi felmérésében szereplő cégek - ismertette a kutatás eredményét a bank szerdán az MTI-vel.
Az előző negyedév 6 pontos csökkenése után újabb 4 ponttal mérséklődött a hazai cégek egyéves várakozásait vizsgáló K&H nagyvállalati növekedési index. A mutató, amely mínusz 100 és 100 közötti értéket vehet fel, jelenleg 2 ponton áll. A felmérés az ukrajnai konfliktus kezdetén, február 14. és 28. között adott válaszok alapján készült. Amennyiben nem rendeződik a helyzet Ukrajnában, akár tovább is mérséklődhet a mutató - tette hozzá összefoglalójában a K&H.
A vállalatok főként a makrogazdasági kilátásokat látják rosszabbnak, amelyek 8 ponttal alacsonyabbak, mint a múlt év utolsó negyedévében, míg saját teljesítményükkel kapcsolatos várakozásaik mindössze 2 ponttal csökkentek.
A következő egy évben a cégek 23 százaléka számol negatív változással az előző negyedév 12 százalékához képest, hároméves előrejelzéseikben 5-ről 10 százalékra nőtt a romlást váró vállalatok aránya.
Az előző negyedévhez képest kevésbé optimista kilátások hátterében főleg az infláció áll, miközben a forint gyengült az euróhoz képest és általánosságban nő a bizonytalanság. A következő fél évben a forint további gyengülését várja a cégek többsége, 63 százaléka. Az előző negyedév 26 százalékos értéke után most már a vállalatok harmada vallja, hogy az árfolyamváltozás rontja helyzetét.
Bevételükben infláció alatti növekedéssel kalkuláltak, profitjukban pedig stagnálással.Az előző negyedév óta 5 százalékpontos növekedéssel 30 százalékra emelkedett azok aránya, akik az adók és járulékok csökkenésével számolnak a következő egy évben.
A következő egy évben saját helyzetének javulásával durván minden harmadik vállalat számolt, romlásával pedig mindössze 7 százalékuk. Ennek a pozitív várakozásnak megfelelően az előző negyedévhez hasonlóan továbbra is bővíteni készültek alkalmazottaik számát, 1,5 százalékkal több munkatársat terveztek foglalkoztatni a következő egy évben. Az előző negyedévhez képest, 21 százalékról 25 százalékra nőtt a fejlesztéseik értékének növekedésével számoló cégek aránya. Ám az ukrajnai események fényében a cégek tervei azóta már némiképp megváltozhattak - jegyezte meg a K&H.
A kutatás 200, a 2 milliárd forint éves árbevételt meghaladó, nem állami tulajdonú cég döntéshozójának megkérdezésével történt.
Erősödött a forint hétfő estére
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben hétfőn kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
Tőkekiáramlás sújtja az Ethereumot, miközben az XPL vezeti a 24 órás beáramlásokat
Erőteljes tőkemozgások rázták meg a kriptopiacot az elmúlt 24 órában: míg az XPL több mint 53 millió dolláros nettó beáramlást könyvelhetett el, addig az Ethereum esetében közel 205 millió dollárnyi tőke távozott. A számok első pillantásra drámaiak, ám a háttérben komplex piaci mechanizmusok húzódnak meg.
A Mol újabb tíz töltőállomást nyit Lengyelországban
A Mol tíz újabb töltőállomást nyit Lengyelországban az idei első fél évben, ez a cég lengyelországi vállalatának (Mol Polska) egyik legnagyobb fejlesztési programja az elmúlt években - közölte az ISBnews lengyel gazdasági szakportál hétfőn, a Mol közleményére hivatkozva.
Kevesebb munkaadó tervez béremelést idén, mint amennyi tavaly tervezett
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett bérfejlesztéssel előzetesen, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55%-a számol ezzel. Ezzel szemben a munkavállalók döntő többsége (82%) arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős, magyar lakosságra reprezentatív minta alapján készített felméréseiből.
Stabilcoin-forradalom küszöbén az Alchemy Chain: bemutatták a TPoA modellt
Új szintre léphet a globális stablecoin-alapú elszámolás: az Alchemy Chain részletesen ismertette Trusted Proof-of-Authority (TPoA) konszenzusmodelljét, amely az azonnali, szabályozott és banki szintű határokon átnyúló fizetéseket célozza. A tét nem kisebb, mint a nemzetközi pénzforgalom infrastruktúrájának újradefiniálása.
Megtorpant az albérletpiac – 2021 óta nem volt ilyen alacsony a januári drágulás
A korábbi években megszokott tempós drágulás helyett visszafogottan nyitotta az évet az albérletpiac. A KSH–ingatlan.com lakbérindex legfrissebb adatai szerint januárban országosan és Budapesten havi összevetésben egyaránt 1,3 százalékkal nőttek a bérleti díjak. Ennél visszafogottabb év eleji havi drágulásra legutóbb 2021 elején volt példa, a koronavírus-járvány kellős közepén. Éves összevetésben a lakbérek országosan 5, Budapesten pedig 5,1 százalékkal emelkedtek, ami lassulást jelent a decemberi 5,4, illetve 5,6 százalékos éves dinamikától. Az albérletáremelkedés tempója ráadásul már jóval elmarad a tavaly januári 9 százalék feletti éves mutatóktól.
Kvantumszámítógépek árnyékában a Bitcoin: új, rendszerszintű kockázat nyomja a BTC árfolyamát
Egyre több piaci szereplő árazza be azt a forgatókönyvet, amely néhány éve még sci-finek tűnt: a kvantumszámítógépek megjelenése alapjaiban rengetheti meg a Bitcoin kriptográfiai biztonságát. Egy vezető on-chain elemző szerint a kockázat már most lefelé húzza a BTC árát.
Lassú élénkülés, kevesebb álláslehetőség és óvatosabb béremelés – ezek jellemezték a 2025-ös magyar fehérgalléros munkaerőpiacot
A demográfiai kihívások és a gazdasági stagnálás kettős szorításában telt a 2025-ös év a hazai munkaerőpiacon. Miközben a gazdasági környezet óvatosságra intette a piaci szereplőket, a szakemberhiány arra ösztönözte a vállalatokat, hogy újragondolják megtartási stratégiájukat. A WHC Csoport éves, fehérgalléros munkaköröket és béreket vizsgáló körképe szerint az elmúlt évet leginkább a stabilitás iránti igény és a technológiai fejlődés üteme közötti egyensúlykeresés határozta meg.
Hitelezési fordulat februártól: az energetikai besorolás dönt az önerőről
2026. február 16-tól a finanszírozási arány – vagyis a hitel és az ingatlan értékének aránya – már nemcsak a település típusától, hanem a vásárolt ingatlan energetikai besorolásától is függ az OTP Banknál életbe lépő szabályok szerint – áll a money.hu legfrissebb elemzésében. Míg a fővárosban és a kiemelt városokban továbbra is elég lehet a 10% önerő, a korszerűtlenebb vidéki házaknál a vételár jóval nagyobb, akár 30-40%-át is zsebből kell kifizetniük a vevőknek.
A MET Csoport átadta második naperőművét Olaszországban
A svájci központú MET Csoport sikeresen üzembe helyezte legújabb naperőművét az olaszországi Caltignagában. Ez jelentős mérföldkő a MET országon belüli megújulóenergia-bővítési stratégiájában.
A vállalkozók nem ússzák meg: sorban jelentik be a díjemeléseket a bankok
Egymás után jelentik be a bankok az inflációs díjemeléseket a vállalkozói számlacsomagoknál. A BiztosDöntés.hu által összegyűjtött adatok szerint az UniCredit Bankkal már ötre emelkedett azoknak a szolgáltatóknak a száma, amelyeknél hamarosan a tavalyi inflációval drágábban bankolhatnak a vállalkozások. Az OTP Bank ugyanakkor egyelőre eltekint a mikrovállalkozói számlák díjemelésétől. A lakosság egyelőre mentesül a díjemelésektől, bár az alapszámla havidíj-mentessége megszűnik.
A magyarok bíznak a Gondosóra programban
A magyarok bíznak a nemzetközi szinten is egyedülálló Gondosóra programban, amely amellett, hogy növeli az idősek biztonságát és valódi segítséget nyújt, még a generációk közötti együttműködést is segíti - hangsúlyozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára vasárnap a szerencsi Kulcsár Anita Városi Sportcsarnokban rendezett Gondosóra családi napon.
Mire számíthatnak a befektetők hétfőn?
Ünnepnapok és a kiábrándító japán GDP-adat következtében visszafogott a kereskedés ma reggel az ázsiai részvénypiacokon. Kínában, Hongkongban és Dél-Koreában ma ünnepnapok miatt zárva tartanak a tőzsdék. Japánban a vártnál gyengébb előzetes negyedik negyedévi GDP-adat jelent meg, az évesített 0,2%-os növekedés jóval elmarad az 1,6%-os konszenzustól, miközben a harmadik negyedévre vonatkozó 2,3%-os évesített negyedév/negyedéves csökkenést is 2,6%-ra rontották. A Nikkei így megpihent a múlt pénteki szint közelében, kifulladt a múlt heti lendület, melyet a fiskális lazításra törekvő kormánypárt egy héttel korábbi történelmi választási győzelme fűtött. Az elmúlt hét egészében a Nikkei 5%-kal került feljebb, a tajvani benchmark 6%-ot emelkedett, míg a technológia-hangsúlyos dél-koreai Kospi 8%-ot rallizott. A határidős részvényindexek zöldben állnak ma reggel az USA és Nyugat-Európa főbb mutatóit tekintve.
Pénteken tovább estek a hozamok a fejlett kötvénypiacokon, némileg erősödtek a kamatcsökkentési várakozások az USA-ban
Bár a késéssel érkező januári munkapiaci adatok minden fronton erősebbek voltak a vártnál, a megelőző heti kereskedés a fejlett kötvénypiacon érdemi hozamesést hozott. Egyrészt a kezdeti ugrás után enyhült Japánban a túlzott költekezéstől való félelem és megállt a jen hozamok emelkedése. Az USA-ban pedig a hét első felében a vártnál gyengébb lett a kiskereskedelmi forgalom, a negyedik negyedéves bérköltség-emelkedés, majd pénteken végül a januári inflációs adatok is alacsonyabbak lettek a vártnál. Ráadásul az amerikai részvénypiacok és a nemesfémek jelentős csütörtöki esése után a kötvények felé menekültek a befektetők.
A csütörtöki nagy eladási hullámot követően pénteken enyhén korrigált a Dow és az S&P500
Az egy nappal korábbi eladási hullámot követően enyhén korrigáltak pénteken a tengerentúli részvényindexek, az S&P500, a Dow és a Nasdaq100 0,1-0,2%-kal kerültek feljebb. A vártnál kedvezőbb januári inflációs adatok ugyan javítottak a hangulaton, azonban a befektetőket továbbra is nyomasztják az AI térhódításával kapcsolatos aggodalmak. A Nasdaq Composite 0,2%-ot csúszott vissza, az S&P szektorindexei közül a legnagyobb visszaesést a távközlési és az IT-cégek szenvedték el.
Vegyesen zárt pénteken Európa, a hét egészét tekintve feljebb araszoltak a főbb indexek
Vegyesen zárult a pénteki kereskedés Európában, a Stoxx600 0,1%-kal morzsolódott le, miközben a DAX 0,3, a FTSE100 0,5%-os nyereséget könyvelhetett el. A befektetőket továbbra is a mesterséges intelligencia egyes iparágakat felforgató hatása aggasztotta egy nappal az USA-ban tapasztalt nagyobb lefordulást követően. A legnagyobb veszteséget a pénzügyi szolgáltatók szenvedték el pénteken, a Stoxx600 bankindexe több mint 3%-ot esett, az olasz benchmark, a FTSE/MIB pedig, melyben felülreprezentáltak a pénzintézetek, 1,7%-ot gyengült. Jól szerepelt viszont a védelmi szektor, a repülőgépipari Safran 8%-kal rekord magasra ugrott azt követően, hogy növekvő bevételt és profitot prognosztizált 2026-ra. Jól szerepeltek a technológiai cégek is, a CapGemini 5%-ot rallizott, miután a várakozásainál erősebb negyedéves számokat tett közzé.
