Veszítettek optimizmusukból a nagyvállalatok
Az előző negyedév 6 pontos csökkenése után újabb 4 ponttal mérséklődött a hazai cégek egyéves várakozásait vizsgáló K&H nagyvállalati növekedési index. A mutató, amely mínusz 100 és 100 közötti értéket vehet fel, jelenleg 2 ponton áll. A felmérés az ukrajnai konfliktus kezdetén, február 14. és 28. között adott válaszok alapján készült. Amennyiben nem rendeződik a helyzet Ukrajnában, akár tovább is mérséklődhet a mutató - tette hozzá összefoglalójában a K&H.
A vállalatok főként a makrogazdasági kilátásokat látják rosszabbnak, amelyek 8 ponttal alacsonyabbak, mint a múlt év utolsó negyedévében, míg saját teljesítményükkel kapcsolatos várakozásaik mindössze 2 ponttal csökkentek.
A következő egy évben a cégek 23 százaléka számol negatív változással az előző negyedév 12 százalékához képest, hároméves előrejelzéseikben 5-ről 10 százalékra nőtt a romlást váró vállalatok aránya.
Az előző negyedévhez képest kevésbé optimista kilátások hátterében főleg az infláció áll, miközben a forint gyengült az euróhoz képest és általánosságban nő a bizonytalanság. A következő fél évben a forint további gyengülését várja a cégek többsége, 63 százaléka. Az előző negyedév 26 százalékos értéke után most már a vállalatok harmada vallja, hogy az árfolyamváltozás rontja helyzetét.
Bevételükben infláció alatti növekedéssel kalkuláltak, profitjukban pedig stagnálással.Az előző negyedév óta 5 százalékpontos növekedéssel 30 százalékra emelkedett azok aránya, akik az adók és járulékok csökkenésével számolnak a következő egy évben.
A következő egy évben saját helyzetének javulásával durván minden harmadik vállalat számolt, romlásával pedig mindössze 7 százalékuk. Ennek a pozitív várakozásnak megfelelően az előző negyedévhez hasonlóan továbbra is bővíteni készültek alkalmazottaik számát, 1,5 százalékkal több munkatársat terveztek foglalkoztatni a következő egy évben. Az előző negyedévhez képest, 21 százalékról 25 százalékra nőtt a fejlesztéseik értékének növekedésével számoló cégek aránya. Ám az ukrajnai események fényében a cégek tervei azóta már némiképp megváltozhattak - jegyezte meg a K&H.
A kutatás 200, a 2 milliárd forint éves árbevételt meghaladó, nem állami tulajdonú cég döntéshozójának megkérdezésével történt.