Vulkánokat vizsgálnak a Dél-Alföld felszíne alatt

A Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének kutatói különleges módszerekkel, nemzetközi kutatócsoportokkal együttműködve vizsgálják az aljzatot és annak összetételét, felfedezéseik eddig ismeretlen geológiai folyamatokat és képződményeket tárhatnak fel.
 
A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földrajzi és Földtudományi Intézetének alapkutatása az Alföld mélyén található kőzeteket és folyamatokat vizsgálja, különleges módszerekkel.

A felfedező kutatásról Dr. Pál-Molnár Elemért, az Intézet – és a kutatócsoport – vezetőjét, valamint Dr. Szemerédi Mátét, a kutatócsoport tudományos segédmunkatársát, geológusokot kérdeztük.
 
Az NKFIH kutatás 2019. december 1-jén indult az SZTE TTIK Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszéken (SZTE ÁGK), előzményei azonban ennél mélyebben gyökereznek, hiszen már a 2010-es évek elejétől foglalkoztak az egyetem munkatársai Alföld mélyén eltemetett magmás kőzetekkel. A kutatás bázisát az SZTE ÁGK Tanszék „Vulcano” Kőzettani és Geokémiai Kutatócsoportja adja, azonban a csoport kollégáinak munkája mellett kiemelendő az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportból, a Göttingeni Egyetemről, a Román Akadémiáról, illetve az Energiatudományi Kutatóközpontból társult kollégák hozzájárulása a projekthez.
 
Alapkutatásunk elsősorban nem hazai, hanem nemzetközi, regionális kérdésekre igyekszik választ adni. A földtörténeti perm időszakban - körülbelül 300–250 millió évvel ezelőtt - hatalmas térfogatú vulkanizmus zajlott, lávaöntésekkel és kiterjedt robbanásos kitörésekkel, amelyeknek termékei ma Skandináviától a Balkánig megtalálhatók.

Ebben a puzzle-ben szeretnénk mi elhelyezni a saját kis darabkáinkat a Kárpát–Pannon-térségből. Egyrészt a vizsgált kőzetminták is országhatárainkon túlnyúlnak, például Erdélyi-középhegység, Szlavóniai-szigethegység, másrészt az eredményeink értelmezésébe és következtetéseink levonásába a térség hasonló képződményeivel foglalkozó román, horvát és szlovák kollégákat is bevonunk, hiszen alapvetően regionális folyamatokat vizsgálunk és hasonló léptékű földtani ismereteket igyekszünk szerezni – mondta el Dr. Pál-Molnár Elemér, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet és a kutatócsoport vezetője.

Az alapkutatáshoz kapcsolódóan évről évre születnek földtudományi alap- és mesterszakos szakdolgozatok, OTDK dolgozatok és hallgatói konferenciaelőadások, az SZTE Földtudományi képzésének több diákja aktívan közreműködik a tudományos munkában.

A projekt aktuális eredményeit évente legalább 2–3 rangos nemzetközi konferencián és hasonló számú hazai szakmai fórumon mutatják be. Ezek közül – a teljesség igénye nélkül – érdemes kiemelni a 2022. szeptemberében Plovdivban, Bugáriában tartott CBGA konferenciát, amely a Kárpát–Balkán-térség geológiájával foglalkozó, 4 évente megrendezett esemény.

A konferencián idén egy már kiforrott, összefoglaló jellegű előadással vettek részt a szegediek. A kutatási eredmények (Q1-Q2-es besorolású) szakmai folyóiratokban (pl. International Journal of Earth Sciences, Geologica Carpathica, Lithos) publikálják. A 2023-as év várhatóan a legfontosabb tudományos eredmények összegzéséről szól majd.

Alapkutatásunk lokális és regionális kérdéseket igyekszik tisztázni, egyik elsődleges célja a talpunk alatt, akár több kilométer mélyen lévő kristályos aljzat magmás kőzeteinek feltérképezése és megértése.

Sajnálatos módon ezekről a képződményekről idáig csak felületes és gyakran félrevezető ismereteink voltak, elsősorban az 1960–80-as évek olaj- és gázkutatásaihoz kapcsolódóan. A magmás kőzettan, a vulkanológiai és az analitikai vizsgálatok fejlődése, valamint a lokális és regionális földtani ismeretek bővülése ma már lehetővé teszik, hogy ezekből az eltemetett, idős kőzetekből magmás eseményeket rekonstruáljunk, és rajtuk keresztül az aktív (és akár a társadalomra is kockázatot jelentő) vulkánok működését is jobban megértsük.

A kristályos aljzat kőzeteinek megismerése, a hazai geológiai szakma kiemelt, hiánypótló feladata, amely az alkalmazott kutatásokat, például ásványi nyersanyagok kutatását is nagymértékben elősegíti, hiszen a mélyfúrások tervezésénél és kivitelezésénél csökkenti a sötétben tapogatódzást – mondta el Dr. Szemerédi Máté, a "Vulcano" Kőzettani és Geokémiai Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa.

Az esettanulmányokon keresztül színvonalasabbá tehetjük a földtudomány, geográfus és földrajztanár szakos hallgatók képzését az SZTE-n, sőt emellett a természettudományos ismeretterjesztésben is jelen vannak eredményeink.

A vulkanológia egy olyan tudományterület, amelyen keresztül a hétköznapi embereket (köztük kiemelve az ifjúságot, a közoktatásban tanulókat) közelebb lehet hozni a földtudományokhoz, sőt akár a terepbejáráshoz, a természethez is kedvet tudunk teremteni, hiszen vulkáni eredetű kőzetekben és látnivalókban hegyvidékeink is bővelkednek – mondta Dr. Pál-Molnár Elemér.

(indexképünk: illusztráció)