EP Mezőgazdasági Bizottság: a KAP-nak fenn kell maradnia
Emellett az agrárium által előállított közjavaknak - például környezetvédelem, tájfenntartás - nagyobb hangsúlyt kell kapniuk a továbbiakban - tette hozzá. Az államtitkár kitért arra: a magyar vélemény és az EP-képviselők véleménye abban is megegyezett, hogy a közös agrárpolitika eddigi eredményeit meg kell őrizni. Győri Enikő példaként említette a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztési támogatások rendszerét.
Az államtitkár jelezte: a közelgő soros magyar uniós elnökség okán - már ez év őszén és az elnökség idején - több EP-delegáció érkezik Magyarországra, hogy különféle politikai kérdésekről tárgyaljanak. Miután az EP Mezőgazdasági Bizottságának küldöttsége megbeszéléseket folytatott a magyar EU-ügyekért felelős külügyi államtitkárral, az EP-képviselők találkoztak a magyar agrár-érdekképviseletek megbízottaival, a Magyar Agrárkamara, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), továbbá a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) képviselőivel.
E találkozón is egyetértés volt abban, hogy az Európai Unióban gazdálkodó mezőgazdasági termelőknek, így a magyar gazdálkodóknak is alapvető érdeke, hogy fennmaradjon a közös agrárpolitika a jövőben is. Arra a felvetett kérdésre, hogy az újonnan belépett tagországok kisebb agrártámogatást kaptak, mint a régebbi tagországok gazdálkodói, Albert Dess, a delegáció megbízott német vezetője - ugyanis Paulo de Castro már más elfoglaltsága miatt elutazott Magyarországról - úgy válaszolt: ezt a kérdést a korábbi EP-képviselőknek kellene feltenni. De szerinte ez a helyzet 2014-re meg fog változni, mert az újonnan belépett tagállamok - Románia és a balti államok kivételével - hozzávetőlegesen annyi támogatáshoz jutnak majd, mint Portugália.
Jelezte ugyanakkor azt, hogy a közös agrárpolitikára várhatóan továbbra is annyi forrás jut majd, mint eddig. Hozzátette, hogy pontos pénzügyi keretek még nem állnak rendelkezésre. Ez a kérdéskör szerinte még hosszú tárgyalások témáját adja majd. Jakab István, a Magosz elnöke az MTI-nek elmondta: az Európai Unió számára, így Magyarországnak is azért fontos, hogy az unióban erős, működőképes mezőgazdaság legyen - amelynek alapja a közös agrárpolitika -, hogy hosszú távon biztosítható legyen minden szempontból a biztonságos élelmiszer-ellátás az unió határain belül.
Ehhez pedig az kell, hogy az uniós gazdálkodók kiszámítható piaci viszonyok között végezhessék munkájukat, ne legyenek kiszolgáltatva a számukra aránytalanul kedvezőtlen versenyhelyzetnek. Többen felvetették ugyanis, hogy az unió a harmadik országokból az EU-ba bekerülő áruk tekintetében gyakran nem alkalmazza saját szigorú szabályrendszerét. Ezt a tanácskozás résztvevői szerint meg kell változtatni. Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára az MTI-nek úgy fogalmazott: ki kell használni azt a tényt, hogy az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának most nagyobb lett a szava az uniós agrárpolitika alakításában az úgynevezett együtt-döntés következtében.
Ezért fel kell vetni például azt, hogy a versenyképességi kérdések nagyobb súllyal essenek latba a közös agrárpolitika alakításánál. Továbbá azt is, hogy építsék le a mezőgazdasági tevékenységet akadályozó bürokratikus intézkedéseket, valamint vegyék figyelembe az agrárnépesség romló jövedelmi helyzetét és a vidéki foglalkoztatás nehézségeit is a KAP-reform véglegesítésénél.
