Monetáris tanács: a pénzügyi közvetítő rendszer stabil, de ...
A csütörtökön közzétett jelentésben megállapították, hogy a hitelintézetek számára a végtörlesztés és a hitelállomány minőségének romlása jelentős veszteségeket okozott, de az anyabankok által a hazai leánybankokban végrehajtott tőkeemelések ezt kompenzálták. A magyarországi vállalati hitelportfolióból a nemteljesítő és átstrukturált hitelek a teljes hitelállomány negyedét adják, ami a következő években tovább emelkedhet.
A magánszektor hitelállományának zsugorodása, az ország nettó külső adósságának csökkenése hosszú távon kedvező folyamat, rövid távon azonban a nettó külső adósság meredek esése nem kívánatos, mert a nagyon jelentős és gyors külföldi forráskiáramlás hitelszűkét okozhat, ami a reálgazdaság számára nagymértékű költségekkel járhat - figyelmeztetnek. Az MNB stabilitási jelentése alapján a hazai bankrendszer tagjainak külföldiforrás-állománya jelentősen csökkent az elmúlt évben, ami részben a hitelállományok visszaesésének következménye.
Ezzel párhuzamosan viszont nő a kockázata annak, hogy a forráskiáramlás nem következménye, hanem egyre inkább okozójává válik a magyarországi hitelezés szűkülésének. A stabilitási jelentés rögzíti: a külföldi források erőltetett kivonására utal, hogy egyrészről annak dinamikája régiós összehasonlításban kiugróan magas, másrészről a devizaswap-állomány növekedésével jár együtt.
A hazai leánybankok ugyanis külföldi forrásaikat sok esetben úgy csökkentik, hogy nem várják meg a devizaeszközök lejáratát, hanem a meglévő forintlikviditásukat felhasználva, devizacsere-ügyleteken keresztül szerzik meg a visszafizetéshez szükséges devizalikviditást. Így az MNB szakértői szerint a gyors külföldiforrás-kiáramlás fennmaradása kiemelt kockázatot jelent a gazdaság számára. Az okok közé sorolták az eurózóna bankrendszerében tapasztalható "mérlegzsugorodást", a banki tevékenységek visszafogását, a hitelállományok csökkenését, másrészt a hazai bankrendszer régión belüli gyenge versenyképességét, illetve gyenge forrásvonzó képességét. Az MNB szakértői szerint az EU/IMF-hitelmegállapodás megkötése és az anyabankok erősebb elkötelezettsége kell a banki mérlegek erőltetett csökkenésének elkerüléséhez.
Emlékeztetnek rá, hogy a hazai bankrendszer 2011-ben jelentős veszteséget mutatott, és a jövőben a bizonytalan működési és szabályozási környezet fennmaradása a külföldi forrásokért folytatott versenyben érezhető hátrányt okozhat, megszűnésükkel az alapvető folyamatok inkább kedvező irányba mutatnak az MNB szerint. Ha a magas kamatrések fennmaradnak, úgy a bankrendszer jövedelemtermelő-képessége középtávon javulhat, ami a regionális forráselhelyezés szempontjából fontos - áll a jelentésben. Megjegyzik azt is: az ország nettó külső adóssága csökkenhet, ezáltal mérséklődhet az ország sérülékenysége.
Az állam és a bankrendszer finanszírozásában modellváltás történik, amelynek célja, hogy a belföldi megtakarításokra való erőteljesebb támaszkodás mellett a külföldi forrásokra való ráutaltság csökkenjen. A modellváltást ugyanakkor megnehezíti, hogy a belföldi megtakarítások növekedése lassú, míg a külföldi források kiáramlása túl gyors, ami növekedési áldozathoz vezet. Megállapítják, hogy a 2011 végi és 2012 eleji 370 milliárd forint körüli anyabanki tőkeemelések eredményeként a magyarországi bankrendszer sokktűrő képessége jelentősen javult.
Az MNB által, még a jelentés előtt kalkulált stresszpálya alapján a korábbinál kisebb, 83 milliárd forintos pótlólagos tőkebevonásra lenne szükség a minimális szabályozói tőkeszint eléréséhez. A stresszpálya mentén szükségessé váló tőkeigény a bankoknak csak egy igen szűk körét érinti és kezelhető mértékű. (Az MNB szakértői a stresszteszt során 275 forintos svájci frank árfolyammal számoltak.) (MTI)
