Orbán: a szerb-magyar jószomszédi viszony a következő években is fennmaradhat
Joggal lehet számolni azzal, hogy a szerb-magyar jószomszédi kapcsolat a következő években is fennmarad, a két ország vezetésében megvan az a szándék, hogy a kapcsolatok stabilak maradjanak - jelentette ki a kormányfő. Orbán Viktor a magyar és a szerb üzletemberek előtt arról is beszélt: kormánya dolgozik azon, hogy megtalálja azokat az eszközöket, amelyekkel a 3 százalék körüli növekedési sávból az 5 százalékos növekedési tartományba lendítheti a magyar gazdaságot.
"A válaszunk még nincs meg erre a kérdésre, de a kormány eltökélt" - mondta a miniszterelnök, aki biztos abban, hogy megtalálják azokat az ágazatokat, amelyek erőteljes fejlesztésével Magyarország meghaladhatja a 3 százalékos bővülést. Szavai szerint a szerb-magyar együttműködés stabilitási feltételei adottak. Magyarországon onnan lehet tudni, hogy az ország stabil, hogy "az ellenzék óriási hangerővel bírálja a kormányt", amikor ugyanis "az ellenzék csendesebb, az azt jelenti, hogy bajok vannak" - fogalmazott.
Minél több jó üzlet jön létre Szerbia és Magyarország között, annál biztosabb alapokon nyugszik a jó szerb-magyar kormányzati együttműködés - mondta Orbán Viktor. Végül kitért a szerb privatizációra, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott: Magyarország sosem akart gazdasági előnyöket szerezni külföldön úgy, hogy a helyiek azt nem fogadják örömmel. Ezért minél szélesebb tájékoztatást kért szerb kollégájától az ottani privatizációról, és szorgalmazta, hogy "jelöljék meg azokat az ágazatokat, ahol a szerbek szívesen látnak bennünket".
Indoklásul a miniszterelnök azt mondta: nem szeretnének olyan helyzetbe kerülni, mint amilyen időnként Magyarországon előfordul, ahol lezajlott egy kellő mérlegelés nélküli privatizáció, majd egy másik kormánynak a nemzeti érdekek miatt bizonyos gazdasági területeket vissza kell vennie. "Nem szeretnénk egy ilyen politikának elszenvedői lenni" - tette hozzá.
Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök beszédében felhívta a figyelmet a Szerbiában végrehajtott fiskális stabilizációra, kifejtve, hogy a fiskális fegyelem nem mindig egyeztethető össze a gazdasági növekedéssel, de várakozásiak szerint az idén már nő a szerb bruttó hazai termék, a cél pedig az, hogy belátható időn belül 2 százalékos növekedést érjen el az ország. Kérte, hogy a magyar vállalatok minél aktívabban és minél nagyobb számban vegyenek részt a szerbiai privatizációban.
Elmondta, hogy 35 magyar cég már szerepel ebben a folyamatban; többségük mezőgazdasági, élelmiszeripari területen érdekelt. Aleksandar Vucic kifejtette, hogy minden cég mentort kap, aki segít az eljárások gyors és hatékony lebonyolításában. Emlékeztetett arra, hogy nemrég törvényt hoztak az építési engedélyek szabályozásával kapcsolatban, aminek köszönhetően már 28 nap alatt minden engedélyt meg kell kapnia a befektetőnek.
Aleksandar Vucic szerint a befektetők a Nyugat-Balkánon sehol nem találnak olyan kormányt, amely több kedvezményt adna, mint a szerb. Kifejtette, hogy a befektetők azért is találnak jó feltételeket Szerbiában, mert az országban számos reformot hajtottak végre a tavalyi árvíz után. Példaként említette az új munka törvénykönyvét, és a rugalmas munkaerő-piacot. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar befektetők nemcsak a Vajdaságban, hanem Szerbia többi részén is nagyon jó feltételeket találnak.
Aleksandar Vucic hozzátette: az infláció 1,8 százalék volt tavaly, 17 százalékkal bővült az ipari termelés, illetve az első félévben 6,7-ről 1,7 százalékra csökkent a hiány. Az árvízkárok helyreállítása rányomta a bélyegét az idei első négy hónapra, így a gazdasági növekedés szempontjából a második félév lesz mérvadó - tette hozzá. Hangsúlyozta: szeretnék, ha minél több magyar cég érkezne Szerbiába, és nemcsak kis- és közepes vállalkozások, hanem nagyvállalatok is. (MTI)
