Magyar munkavállalók külföldön: átírta a koronavírus a hazatérési kedvet?

Úttörő jelentőségű felmérés készült a külföldön munkát vállaló magyarok körében a BT (British Telecommunications) hazai szolgáltató központja megbízásából, Medián közvélemény-kutató közreműködésével. A kutatás azért is különleges, mert a koronavírus járvány kitörése előtt kérdezték meg ezt az amúgy rendkívül nehezen elérhető réteget, és a felmérést megismételték az első hullám végén, a második hullám küszöbén a hazatérési hajlandósággal kapcsolatban.

Magyar munkavállalók külföldön: átírta a koronavírus a hazatérési kedvet?

Ezrek tértek haza

A járvány kitörése és első hullámának lezajlása között a tartósan kint tartózkodó magyar munkavállalóknak mintegy 3%-a tért tartósan haza. A kintélők többsége, 59 % lehet nyitott vagy megfontolja a hazatérést hosszútávon. A jelenlegi kint tartózkodás átlagos időtartama 71 hónap, a válaszadók kétötöde legalább 6 éve tartózkodik külföldön. A válaszadók döntő többsége nem tervezi a a kint tartozkodásának a végét.

Egyötödük tekinti úgy, hogy behatárolt ideig maradnak kint, ők a két mintafelvétel alapján átlagosan 56 hónapra tervezik az ottlétüket.

Azok, akik 2020. március eleje óta hazatértek, hozzávetőleg 2015 közepén mentek először tartósan külföldre, azok, akik most is kint vannak, átlagosan 2014 elején, tehát a hazatelepülőknek egy és egynegyed évvel rövidebb a külföldi múltja. A kivándorlás intenzitása mára jelentős mértékben csillapodott, és számottevően kisebb mint 5 évvel ezelőtt, a visszavándorlást is figyelembe véve az egyenleg nulla körül van.

A hazatérők valamikori távozásában nagyobb szerepe volt a jövedelmi viszonyoknak, de befolyásolták a döntést szakmai szempontok is, különösen a munkavégzéssel összefüggő tárgyi, infrastrukturális feltételek illetve a szakmai előmenetel lehetősége.

Nem a képzettségnek megfelelő munkakörben

A BT kutatása rámutat, a kint élők mindössze alig kétötöde ítéli meg úgy, hogy a képzettségének teljes mértékben megfelelő munkát végez, és valamivel többen vannak, akik képzettségének semmi köze nincs ahhoz, amit dolgoznak. Ezek az arányok a két felmérés között némileg eltolódtak a kisebb összhang irányába. Ez az eltolódás sokkal inkább jellemző a 40 évesnél fiatalabbakra, mint az idősebbekre, és a kevéssé képzettekre, mint a legalább érettségizettekre. A hazatértek körében kisebb azok aránya, akik dolgoznak, és nagyobb azoké, akik tanulnak vagy karitatív munkát végeznek.

A válaszadók döntő többsége dolgozik, egytizede tanul. A többség nagy helyi cégben, illetve multinál dolgozik, minden negyedik kint élő magyar helyi kisvállalkozásban alkalmazott, és 8 százaléknak saját vállalkozása van. A külföldön munkavállalók közel egyötöde a vendéglátásban dolgozik, és összességében csaknem egyharmad a szolgáltatási szektorban dolgozók aránya. A válaszadók egyhetede végez magas szintű, (felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő) munkát. A háztartási alkalmazottak, illetve szakképzetséget nem igénylő munkát végzők aránya 7 százalék.

Hazajönnénk, ha…

A válaszadók átlagosan 688 ezer forintnyi pénzt keresnek a munkájukkal. Ez valamelyest több mint amennyit szűk egy évvel ezelőtt kerestek (656 ezer forint). Ez több mint két és félszerese annak, amit megítélésük szerint ma Magyarországon megkeresnének, és több mint három és félszerese a távozásuk előtt otthoni jövedelmüknek. A jövedelem szinte minden társadalmi csoportban nőtt.

A kutatás eredményei alapján, a nemek közötti egyenlőtlenség a fizetések terén  külföldön is létezik. A férfiak jövedelme számottevően nagyobb a nőkénél. Életkor tekintetében ennél kisebbek a különbségek. Képzettség tekintetében is kicsik a különbségek, de a felsőfokú végzettségűek többet keresnek az alacsonyabb végzettségűeknél. A két nem jövedelme közötti különbség életkortól, iskolai végzettségtől és a befogadó országtól függetlenül minden csoportban szignifikáns.

Ahhoz, hogy komolyan fontolóra vegyék a hazatérésüket, a legtöbben a jövedelmi lehetőségek és a hétköznapi élet minőségének javulását várják el. Ami a jelenlegi viszonyokat illeti, a válaszadók háromötöde kizártnak tartja, hogy egy éven belül hazatérjen, és immáron 7 százalék (a korábbi mérésben még csak 5 százalék) mondta ezt biztosra. A BT-nél - mely Magyarország egyik legnagyobb üzleti szolgáltató központja csaknem 2500 kollégájával - az elmúlt évben jelentősen megnőtt a külföldről hazatérő kollégák száma. A vállalat szerette volna megvizsgálni a trend mögött rejlő részleteket alaposabban, ezért is döntöttek a kutatás elindítása mellett.

Fontos tanulság a felmérés alapján, hogy a külföldön munkát vállaló magyarok hajlandók kompromisszumot hozni a bevételüket illetően. „Ez érthető is, a kinti és a hazai költségeiket összevetve, vagy akár az itthon is elérhető szolgáltatások minőségét figyelembe véve itthon is elérhetik azt, vagy még magasabb életszínvonalat, mint amiért hazájuktól távol dolgoznak meg, ráadásul nem is a végzettségüknek megfelelő munkakörökben” – mutat rá Győri Péter, a BT magyarországi country managere. A szakember kiemeli, hogy a válaszadók által megjelölt „álomfizetés” egyáltalán nem elérhetetlen, így érdemes mérlegelni a hazatérést azoknak, akik pénzügyi megfontolásból tartózkodnak a külföldi munkaerőpiacokon.

A rugalmas munkáltatók előnyben

A kutatás szerint a visszatérést a megkérdezettek 17%-a tervezi, további 42% pedig bizonytalan a kérdésben: nem tudja, vagy nem tervezi kinttartózkodása végét. Életkor szerint a legfiatalabbak tartják a leginkább valószínűnek, hogy hazatérnek, és a 40-44 év közöttiek körében a legkisebb ez az érték. Valamelyest nagyobb a visszatérés valószínűsége azok körében, akik erős személyes szálakkal kötődnek Magyarországhoz, mint azokéban, akik külföldön (is) jobban be vannak ágyazva. Nem pusztán a kötelékek jellege, hanem azok száma, összetettsége is összefügg a hazatérés valószínűségével. „Különösen az ilyen, az életünk minden területére negatívan ható, megszokott világunkat felborító krízisben értékelődnek fel a személyes kapcsolatok – amelyek kézenfekvő módon elsősorban a családhoz, másodsorban az otthoni barátokhoz kötődnek. Külföldön, alacsonyabb társadalmi beágyazottság mellett lelkileg is nehezebb megvívni a napi küzdelmeket, nem is beszélve az egészségügyi kitettségről” – magyarázza Fazekas Máté, a BT vállalaki kapcsolatokért és kommunikációért felelős magyarországi vezetője. Fazekas emiatt bizakodó is a külföldről hazatérő munkaerővel kapcsolatban: a családbarátságra fókuszáló, flexibilis, rugalmas munkavégzést elérhetővé tevő vállalatok kiváló lehetőséget jelentenek az újbóli hazai elhelyezkedéshez. „Fontos, hogy megszólítsuk ezeket a fiatalokat és elmondjuk nekik: országon belül is építhetnek nemzetközi karriert. Ez a legfőbb célja a több éve működő üzleti szolgáltatóipari vállalatok összefogásában megvalósuló projektnek, a BSS Hungary-nek, mely az iparág népszerűsítését tűzte ki fő céljául. – tette hozzá Fazekas Máté.

A válaszadók 28 százaléka ugyanakkor azt állította, hogy semmilyen jövedelemért nem adná fel a kinti életét, ami megegyezik az első felmérési ütemben mért értékkel. Azok, akik megjelöltek ilyen összeget, átlagosan 577 ezer forintnyi pénzt várnának el, ami ugyan 30 ezerrel több, mint a tavaly januárban regisztrált érték, de a jelenlegi, átlagosan 688 ezer forintnyi fizetésnél számottevően kisebb. A nők ebben a tekintetben is kisebb összegekről beszélnek, mint a férfiak, de a hazatérés esetén vállalt veszteség mértéke valamelyest kisebb a körükben (15 százalék), mint a férfiakéban (18 százalék). A kint élők lényegében minden csoportban az átlag körüli mértékű jövedelemcsökkenést vállalnának hazatérésük esetén. A legnagyobb mértékű engedményre a szakmunkások, a legfeljebb egy éve kint tartózkodók, illetve az Egyesült Királyságban élők hajlanak.

Egyre több fiatal lép át a “pénzkapun”

A K&H lakossági ügyfél állományán belül évről évre aktívabbak a fiatalok. A digitalizáció hatására a számlanyitás nemcsak a tudatos pénzkezelés első lépése, hanem belépő a biztonságos és kényelmes digitális bankolás világába is. A K&H tapasztalatai szerint a fiatalok leggyakrabban élelmiszerre költenek, a kiadásaik 22 százaléka erre megy. Második helyen vannak az éttermek majdnem 10 százalékkal, holtversenyben a harmadik helyen pedig a gyorséttermek és pékségeket is magában foglaló egyéb élelmiszerárusító egységek állnak – mindezt bankkártyával vagy okoseszközzel fizetve.
2025. 11. 12. 04:30
Megosztás:

2026-ban startolhat a Dél-Korea és Magyarország közös akkumulátoripari kompetenciaközpontja

A Magyar Akkumulátor Szövetség vezetésével egy koreai-magyar akkumulátoripari kutatóközpont jön létre a 2022-ben elindított Economic Innovation Partnership Program (EIPP) részeként a dél-koreai Korea Development Institute (KDI) és a magyar Nemzetgazdaság Minisztériummal közreműködésben.
2025. 11. 12. 04:00
Megosztás:

Megérkezett az októberi inflációs adat! Hol tartsd a pénzed, hogy kivédd a pénzromlást?

Megérkezett a legfrissebb inflációs adat, amely ismét rávilágít arra, mekkora teher nehezedik a háztartásokra és a megtakarításokra. Bár az áremelkedés üteme lassult az elmúlt időszakban, a korábbi évek drágulása tartósan beépült a gazdaságba. Ahhoz, hogy a pénzünk ne égjen el észrevételül, cselekednünk kell, hiszen a folyószámlán tartott pénz folyamatosan veszít az értékéből.
2025. 11. 12. 03:30
Megosztás:

Idén ugyanannyit szánnak a magyarok karácsonyi ajándékra, mint tavaly

Az idén ugyanannyit terveznek költeni a magyarok karácsonyi ajándékra, mint tavaly, átlagosan 75 ezer forintot a Yettel országos reprezentatív kutatása szerint.
2025. 11. 12. 03:00
Megosztás:

Itt a számítás! A nyugdíjak vásárló értéke a legnagyobb baj

Az elmúlt hónapok jelentős változásokat hoztak a magyar lakosság pénzügyi hangulatában és várakozásaiban: látványosan nőtt azok aránya, akik a nyugdíjas éveik anyagi bizonytalanságától tartanak, miközben a rövid távú gazdasági kilátások is romlottak.
2025. 11. 12. 02:30
Megosztás:

Betiltja a benzines és a dízel autókat is az Unió! Mi lesz így?

Az Európai Unió 2035-től tervezi betiltani az új, fosszilis üzemanyaggal hajtott járművek értékesítését, a vásárlók érdeklődése azonban az elektromos autók iránt továbbra is mérsékelt. Bár számos ország pénzügyi ösztönzőkkel támogatja a váltást, ezek megszűnésével az eladások meredeken visszaesnek.
2025. 11. 12. 02:00
Megosztás:

Nyugdíjadra tettél félre? Most megnézheted mennyit kerestél vele

A Grantis pénzügyi tanácsadó számításai szerint az elmúlt évek világgazdasági ingadozásai ellenére a vizsgált nyugdíjbiztosítási alapok több mint 30 százaléka 10 százaléknál magasabb évesített hozamot produkált.
2025. 11. 12. 01:00
Megosztás:

Eladó az óra, ami megjárta a Holdat - magyar aukción kerül kalapács alá

A NASA legendás kronográfja a BÁV ART 86. Művészeti Aukcióján kerül kalapács alá.
2025. 11. 12. 00:30
Megosztás:

A Bitcoin után ez lehet a következő nagy kriptós siker, ha 10 000 darabot tartasz ebből az ismeretlen érméből

Miközben a Bitcoin, az XRP és a Solana továbbra is uralják a híreket, egy új név csendben tör előre a kriptovilágban: <a href="https://minotaurus.io/?utm_source=profitline.hu&utm_campaign=pjdz3c0grz027esf5a60&PropertyValue=zg0r6sze" target="_blank">Minotaurus (MTAUR)</a>. A korai vásárlók már most „a következő nagy áttörést hozó tokenként” emlegetik, és a mögötte álló számadatok kezdenek alátámasztani ezt az állítást.
2025. 11. 11. 23:30
Megosztás:

Solana árfolyam-előrejelzés: Hamarosan vissza 200 dollárra? A Cardano továbbra is ingadozó, míg a Digitap akár tízszeres növekedést is elérhet előbb?

Bár a Solana (SOL) és a Cardano (ADA) árfolyama november eleje óta folyamatosan hullámzik, néhány influencer továbbra is optimista. Például az ismert véleményvezér, Curb, úgy véli, hogy a Solana árfolyama újra felszökhet 200 dollárra. Eközben Dan Gambardello megdöbbentette a kereskedők egy részét a Cardanóra vonatkozó jóslatával, miután az ADA ára több mint 10%-ot esett az elmúlt 30 napban.
2025. 11. 11. 22:30
Megosztás:

Az On-Chain és Off-Chain tranzakció fogalmak jelentése és értelmezése

Hogyan működik a tranzakciók két arca, az On-Chain és az Off-Chain a blokklánc világában? A blokklánc tranzakciók két útja – mit jelent az On-Chain és az Off-Chain működés, és miért fontos ez neked is?
2025. 11. 11. 22:00
Megosztás:

A ZK Proof jelentése és értelmezése a kriptovaluták világában

ZK Proof: az adatbiztonság jövője a gyakorlatban. A digitális korban, amikor az adatbiztonság, a magánélet védelme és a decentralizált pénzügyi rendszerek egyre nagyobb hangsúlyt kapnak, egy különleges technológia egyre gyakrabban kerül előtérbe: a ZK proof, vagyis a zero-knowledge proof.
2025. 11. 11. 21:30
Megosztás:

Mastercard: öt éve tart Magyarország digitális fejlettségének emelkedése

Öt év alatt 12 ponttal nőtt, így tavaly 63 pont volt a Mastercard Digitális Fizetési Indexe (DFI) Magyarországon - közölte a Mastercard legfrissebb jelentése alapján az MTI-vel kedden.
2025. 11. 11. 21:00
Megosztás:

Az OTP húzta le a BUX-ot

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 604,8 pontos, 0,56 százalékos csökkenéssel, 107 229,31 ponton zárt kedden.
2025. 11. 11. 20:30
Megosztás:

9 legjobb új kriptovaluta 2025-ben a magas ROI reményében – A Digitap ($TAP) vezeti a novemberi vásárlási listát

A csendes hónapoknak vége — a kriptovaluta piac ismét felgyorsult, és az új projektek egy kitöréssel kecsegtető évre készülnek. A legígéretesebb választások néhány közös jellemzőt mutatnak: világos felhasználási cél, működő termék, erős token-gazdaságtan (tokenomics) és növekvő közösségek.
2025. 11. 11. 20:00
Megosztás:

Adóváltás adhat lökést a magyar zöldségeknek

Versenyképesebbé válhatnak a magyar zöldségtermelők és tovább fehéredhet az agrárszektor a fordított áfa bevezetésével. A szektort sújtó áfacsalásokat ugyanis leginkább ezzel a módszerrel lehetne gyorsan és a leghatékonyabb visszaszorítani, illetve a hazai áruk kereskedelmi pozíciója is javulna - derült ki a 450 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ összefoglalójából. A szentesi termelők egyébként jó szezont zártak: 2025 első háromnegyed évében 53,5 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ami 700 tonna növekedést jelent éves szinten. Az árbevétel pedig 260 millió forinttal, 16,5 milliárd forintra nőtt. Jövőre újabb beruházásokkal, üvegházakkal és fóliablokkok építésével pörgetnék fel az exportot.
2025. 11. 11. 19:30
Megosztás:

A Szerbiai Kőolajipari Vállalat orosz tulajdonosa kész átadni a vállalat irányítását

A Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) orosz tulajdonosa kész átadni harmadik félnek a vállalat feletti irányítást, és a működési engedély meghosszabbítását kérte az amerikai pénzügyminisztérium alá tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivataltól (OFAC) - közölte a szerb energiaügyi miniszter kedden.
2025. 11. 11. 19:00
Megosztás:

Javulnak a német elektromos és digitális ágazat gazdálkodási mutatói

A javuló szeptemberi és első három negyedévi megrendelési és forgalmi adatok tükrében kilábalni látszik a válságból a német elektromos és digitális ágazat a ZVEI ágazati képviseleti szervezet legfrissebb jelentése szerint.
2025. 11. 11. 18:30
Megosztás:

Elkészült az ELI ALPS szegedi lézeres kutatóközpont naperőmű parkja

Az ELI ALPS szegedi lézeres kutatóközpont naperőmű parkja megtestesíti azt az elvet, hogy az energiát megpróbáljuk minél hatékonyabban és kevesebb károsanyag-kibocsátással előállítani ott, ahol arra szükség van - jelentette ki az energiaügyi miniszter kedden Szegeden.
2025. 11. 11. 18:00
Megosztás:

Nőtt az éves infláció Csehországban

Októberben 2,5 százalékra emelkedett az éves infláció Csehországban a szeptemberi 2,3 százalékról - közölte a Cseh Statisztikai Hivatal kedden Prágában.
2025. 11. 11. 17:30
Megosztás: