Draghi: az euróövezeten kívül rosszabb lenne a bajban lévő országoknak
Mario Draghi a londoni gazdasági napilap hétfői számában megjelent interjúban egyenes utalást tett arra is, hogy szerinte nincs egységes megoldása az euróövezetet sújtó problémáknak. Draghi közölte: a költségvetési konszolidációt szerkezeti reformokkal együtt kell végrehajtani, de ebben mindegyik országnak a saját útját kell járnia. Az EKB elnöke hozzátette: egyes országok helyzete "akkor sem lenne fenntartható", ha az euróövezeten kívül lennének, és leértékelnék saját valutájukat.
Draghi szerint ez csak átmeneti könnyebbséget jelentene - és "természetesen" jóval magasabb inflációt. Az eurójegybank vezetője szerint a valutauniót esetleg elhagyó országoknak is végre kellene hajtaniuk ugyanazokat a reformokat, csak ehhez "sokkal gyengébb helyzetben lennének". A Financial Times kommentárja szerint Mario Draghi "tabut tört meg" azzal, hogy hajlandó volt egyáltalán beszélni az euróövezet esetleges szétesésének következményeiről.
A lap felidézte, hogy Draghi elődje, Jean-Claude Trichet "egyszerűen abszurdnak" nevezte még a felvetést is. Nagy londoni pénzügyi elemzőházak azonban az euróövezeti válság megoldhatatlanságával és a valutaunió felbomlásával jó ideje tényleges lehetőségként számolnak előrejelzéseikben. A Fitch Ratings - a legnagyobb európai hitelminősítő - minapi londoni elemzésében közölte: a december 8-9-i EU-csúcs nyomán arra a következtetésre jutott, hogy az euróövezeti válság "átfogó megoldása technikailag és politikailag elérhetetlen".
Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - januárra szóló, Londonban már hozzáférhetővé tett havi világgazdasági előrejelzésében annak a véleményének adott hangot, hogy a brüsszeli EU-csúcs eredménye "legjobb esetben is kiábrándítónak, legrosszabb esetben kudarcnak" nevezhető. A ház közölte: ennek alapján 40 százalékosra teszi az euróövezet két éven belüli szétesésének esélyét. Az EIU szerint egy ilyen fejlemény Európában gazdasági depressziót, de a világgazdaság egészében is súlyos recessziót okozna. Az euróövezet összeomlásának elkerüléséhez az EIU londoni elemzői szerint arra lenne szükség, hogy az EKB tartós intervencióra rendezkedjen be a szuverén kötvénypiacon.
Ez utóbbi lehetőséggel kapcsolatban Draghi a Financial Timesnak azonban utalást tett arra, hogy az EU-előírások tiltják az EKB-nak az egyes euróövezeti kormányok közvetlen finanszírozását. A jegybankelnök kijelentette, hogy az EKB-nak a jelenleg hatályos EU-szerződéshez kell tartania magát, és a piaci bizalmat nem lehet a valutauniós központi bank "hitelességének megsemmisülése árán" helyreállítani. Hozzátette: a kormányoknak költségvetési fegyelemmel és szerkezeti reformokkal kell visszaszerezniük a bizalmat.
Az eurójegybank szuverén kötvényvásárlási szerepének erősítésről szóló döntés elmaradását nagy londoni gazdaságelemző házak azonban egyértelműen a brüsszeli EU-csúcs fő kudarcának nevezték. A Capital Economics londoni elemzői szerint a csúcson "pontosan arról az intézkedésről nem született döntés", amely a piacok reményei szerint a mostani válság megoldásának fő eszköze lenne, ez pedig az EKB kötvényvásárlásainak igen jelentős mértékű kiterjesztése. "Messze nem vagyunk meggyőződve arról, hogy az (EU-csúcson elhatározott) intézkedések megfelelően helyettesíthetik az EKB elvileg korlátlan forrásait" - fogalmaztak a csúcsértekezlet utáni kommentárjukban a Capital Economics londoni elemzői. (MTI)
