Kamatdöntés: itt vannak a részletek
A jegybank elnöke elmondta: a tanács előtt 25 bázispontos kamatcsökkentési, valamint kamattartási javaslat volt, így a májusban kialakult alapkamat továbbra is 5,25 százalék. Simor András, a kamatdöntés hátterét elemezve kifejtette: az elmúlt egy hónap alatt hullámzott Magyarország kockázati megítélése. Azt követően, hogy a nemzetgazdasági miniszter, majd a miniszterelnök is megerősítette, hogy a jövő évi államháztartási hiányt 3 százalék alatt kívánja meghatározni a kormány, az ország kockázati felára visszaállt a hónap elején mért szintre - tette hozzá.
A tájékoztatón az MNB elnöke kitért a francia Le Monde-nak adott interjújában szereplő, és a többszöri fordítás által kissé elferdült mondataikra. Az interjúban elhangzottakat visszaidézve kifejtette: a Magyarország által felvett EU-IMF hitel mellett az szól, hogy - noha 2009 tavasza óta nem vettük igénybe - kamata mintegy 3,5 százalék, szemben a Magyarország által a piacról felvett devizahitelek 6-6,5 százalékos kamatával. Így a piaci finanszírozás az elmúlt évben mintegy 3 százalékos többletet jelentett - tette hozzá.
Rámutatott, hogy az IMF hitelek változó kamatozásúak, míg a piaci finanszírozás fix kamatozású. A Le Monde cikkében úgy fogalmazott: "Megmagyarázható a kormány döntése ..., hogy olyan gazdaságpolitikát folytasson, amelyet nem kell egyeztetnie". Az MNB elnöke a sajtótájékoztatón rögzítette, hogy a költségvetésre vonatkozó idei és jövő évi célokat, az EU-IMF megállapodástól függetlenül is be kell tartani, mert a célt a stabilitási és növekedési egyezmény tűzi ki, amelyet Magyarország az EU-hoz csatlakozásakor aláírt.
Az MTI kérdésére kiemelte: Magyarország számára védőhálót jelentene, ha úgynevezett elővigyázatossági hitelmegállapodást kötne az IMF-fel. Egy ilyen típusú hitelnek, amíg azt nem hívja le az ország, csak rendelkezésre állási díja van, ami nem jelentős összeg - mondta a jegybank elnöke.
