Meghaladták a jogdíjak a pandémia előtti mértéket, egyre több a fiatal szerző
A jogdíjak reálértéke végre 5,9%-kal meghaladta a pandémia előtti szintet
2025-ben az Artisjus összesen 15 milliárd 195 millió forint jogdíjat fizetett ki a dalok, zeneművek alkotóinak és zeneműkiadóinak. Ez a 2024-ben kifizetett 13 milliárd 538 millió forintnál 12%-kal több. Míg abban az évben a pandémia előtti összeg reálértékétől még kis mértékben, 1,5%-kal elmaradt az összes jogdíj, addigra 2025-ben már 5,9%-kal meghaladta azt. Ezzel a világjárvány, majd a gazdasági válság által okozott mélyrepülés véget ért. Ez a zenét használó iparágak sikeres teljesítményén túl annak köszönhető, hogy 2025-ben végre lehetővé vált a jogdíjak inflációkövető emelése.
Az összes jogdíj 59%-a magyar zenékre jutott
Az elmúlt egy évtizedben folyamatosan nőtt a magyarok részesedése az összes jogdíjból. Ez főként az online zenehallgatás utáni jogdíjak további erősödésének köszönhető, mivel ott az Artisjus csak közvetlenül a magyar dalok után érvényesíthet jogdíjat. De ezen túl is évről évre emelkedik a hazai szerzők részesedése az összes jogdíjból, 2025-ben már majdnem elérte az 59%-ot. Ez részben az ún. glokalizáció jelenségével magyarázható: nemzetközileg megfigyelhető jelenség, hogy a globális platformokon egyre inkább a helyi zenéket fogyasztják az emberek. 2024-re ez a folyamat odáig erősödött, hogy a stream platformokon lejátszott zenék 50%-a magyar volt. Hazánk azon kevés európai ország közé tartozik, ahol az éves top 10 csak helyi zenékből áll össze.
Fontos bővülési ok még az arénakoncertek számának növekedése, és abban a magyar fellépők (így magyar dalok) magas aránya. A pandémia előtt ez szinte kizárólag a nemzetközi sztárprodukciók terepe volt, 2024-2025-ben viszont a magyar fellépők számára is elsődleges piaccá lépett elő.
Többen vannak a jogdíjpiramis majdnem minden szintjén
Az utóbbi években jellemzően 10% körüli mértékben szokott emelkedni azoknak a száma, akik jogdíjban részesülnek. Ez így volt 2025-ben is: összesen már 22 945 szerző kapott jogdíjat az Artisjustól. Az új belépők természetesen jellemzően a jogdíjpiramis alján lépnek be a rendszerbe. Általában elmondható, hogy az keres jól a jogdíjakból, aki mögött komoly szerzői életmű áll. 2025-ben a bruttó legalább egymillió forint jogdíjban részesülőknek átlagban 411 különböző műve szólalt meg valamilyen formában (élő- vagy háttérzeneként, rádióban vagy online stb.).
A jogdíjak általános emelkedése ahhoz vezetett, hogy az átlagbérekhez viszonyított jogdíjpiramis felsőbb szintjein is növekedést láthatunk. Azok, akik csak szerzői jogdíjból az átlagkereset kétszeresét is megkeresték, 76-an voltak, ami az eddigi legmagasabb szám (a 2020-as, eddigi csúcsérték 70 fő volt.) Mivel egy professzionális zenész jövedelmének kb. ötödét teszi ki a szerzői jogdíj, érdemes azt is megnézni, hányan érik el az átlagkereset legalább 20%-át. 2025-ben ez 915 fő volt – ami szintén a pandémia óta tartó hullámvölgy végét jelzi.
Az új regisztrált szerzők ötöde húsz év alatti
Az Artisjushoz regisztráló új szerzők száma 2020-ban ugrott meg jelentősen, aztán visszaesett, majd kilengésekkel, de újra nőni kezdett. 2025-ben 1403 szerző regisztrált az Artisjushoz.
Ezen belül viszont a fiatalok aránya folyamatosan emelkedik. Míg 2021-ben csak 106 húsz év alatti szerző jelentkezett be a jogkezelő rendszerébe, addig ez 2023-ra majdnem megkétszereződött (193), 2025-ben pedig már 298 húsz év alatti szerző regisztrált az Artisjusnál, ami majdnem háromszoros növekedés négy év alatt. A húsz év alattiak aránya így 21,2% az új regisztráltak között. Érdekes módon a harminc alattiak aránya viszont stabilan 51-53% között mozgott az utóbbi pár évben, vagyis a húsz-harminc közöttiek aránya csökkenő tendenciát mutat.
Azt persze nem tudhatjuk, hogy valóban hamarabb kezdenek-e dalokat írni a fiatalok, az viszont biztos, hogy minden korábbinál egyszerűbb lett a szerzeményeket nemcsak rögzíteni, hanem legalább digitális formában meg is jelentetni ezeket, és ez a lehetőség a közösségi médiának köszönhetően széles körben ismertté is vált. Nemzetközi jelenség, hogy a stream oldalakra felkerülő új dalok száma hatalmasat nőtt az utóbbi években, és már napi átlag 100 ezer körül van. Sokan persze inkább amatőr zenészként tekintenek magukra, de láthatóan megnőtt azok száma is, akik az Artisjusnál regisztrálva „hivatalosan” is szerzővé akarnak válni.
Majdnem 29 ezer új dal, MI-hatás?
A fentieknek megfelelően a regisztrált új szerzemények száma is növekszik. 2020-ban ez is megugrott, majd visszaesett – a pandémia miatti lezárások a dalok adminisztrációjának rendbetételével jártak sok alkotó számára. De 2024-re már a pandémia által megnövelt volument is meghaladta az új dalok száma: több mint 26 ezer új dalt regisztráltak, az előző évinél 27%-kal többet. Ez 9%-kal még 2025-ben is nőtt, így az Artisjusnál 28 874 új szerzeményt jegyeztek be a szerzők.
Az utóbbi két év látványos növekedésére a legvalószínűbb magyarázat, hogy a zeneszerzés, szövegírás és hangszerelés munkáját immár egyre több mesterséges intelligencia alapú eszköz is támogatja, így az emberi dalszerzői munka szélesebb kör számára érhető el, és ez nagyobb mennyiségű dalt eredményez. (Az Artisjushoz regisztrált zenék mindig tartalmaznak emberi alkotási mozzanatot, tehát az MI ezeknél legfeljebb ezt támogató eszközként szerepel, nem önálló „gyártóként”.)
A szerzők által megadott adatok alapján szerint a három legnépszerűbb műfaj a pop (24%), a rock-metal (18%) és az electro-dance (15%).
A sok szerzős együttműködések egyre sikeresebbek az online platformokon
Bár a nemzetközi popzene csúcsain jellemzőek a sokszerzős slágerek, az új művek majdnem kétharmadának egy szerzője van. Más képet mutat viszont, ha a sikeres dalokat nézzük. A rádiókban játszott magyar dalok közül a legtöbb jogdíjat termelő szerzeményeknek átlagban 2,6 szerzője volt. Online pedig még inkább a sokszerzős együttműködések hódítanak. A 30 legtöbb digitális jogdíjat termelő dalnak átlagban 4,8 szerzője volt, ami jelentős emelkedés az előző évi 4-hez képest. 2025-ben először egyetlen olyan szám sem került a 30 közé, aminek csak egy szerzője lett volna.
