EBRD: javított térségi, rontott magyar növekedési előrejelzés
A közép-kelet-európai és az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására 1991-ben alakult pénzintézet csütörtökön kiadott 28 oldalas negyedéves jelentése szerint a bank működési területhez tartozó 29 ország átlagos növekedése az idén 4,2, jövőre 4,1 százalék lesz. Az előző, júliusi előrejelzésben az EBRD még 3,5, illetve 3,9 százalékos növekedést jósolt 2010-re és 2011-re az általa támogatott országcsoportban. Erik Berglöf, az EBRD főközgazdásza a prognózis közzététele után, a bank londoni székhelyén tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az előrejelzés javításának egyik fő oka a német gazdaság - az euróövezet legnagyobb felvevőpiaca -, amely a korábban vártnál jóval robusztusabb teljesítményt mutat.
A pénzintézet a magyar gazdaságra adott idei és jövő évi növekedési jóslatát ugyanakkor jelentősen, az eddigi 1,2 százalékról 0,8 százalékra, illetve 2,1 százalékról 1,7 százalékra - vagyis mindkét naptári évre egyaránt 0,4 százalékponttal - gyengítette. Berglöf a sajtótájékoztatón a magyar prognózis rontásához csak annyit fűzött hozzá, hogy "aggályok merültek fel" a költségvetés fenntarthatóságával kapcsolatban, és a tényezők között volt az is, hogy a bankokra kirótt különadó hatással lehet a hitelkiáramlásra. A csütörtökön közzétett térségi növekedési előrejelzés részletes írásos kifejtésében ugyanerről az áll, hogy jóllehet a magyar gazdaság teljesítménye immár három egymást követő negyedévben növekedett, az idei egész évi reálnövekedés az EBRD jelenlegi várakozása szerint a továbbra is magas munkanélküliséggel jellemzett környezetben 1 százalék alatt marad, és 2011-ben is "csak marginális erősödés" valószínű.
Jóllehet a magyar kormány elkötelezte magát a korábban bejelentett államháztartási hiánycélok mellett, a közadósság-teher változatlanul az egyik "kulcsjelentőségű aggodalomforrás", tekintettel a gyenge növekedési kilátásokra és az IMF/EU-program kifutására. Emellett a külföldi működőtőke-befektetők körében "nyugtalanságot" keltett az átfogó kiadási reformok részletes kifejtésének elmaradása, valamint az egyes szektorokat célzó jelentős, "ad hoc jellegű" adóztatás terve, és mindez "hatást gyakorolhat" a magyar gazdaság növekedési potenciáljára - áll az EBRD csütörtöki előrejelzésében.
A prognózis szerint a bank tevékenységi területén belül éles növekedési különbségek lesznek az emelkedő nyersanyagárakból és a tőkebeáramlásból hasznot húzó országok, illetve a továbbra is recesszióban maradó, vagy csak erőtlen növekedést produkáló gazdaságok között. A Magyarországot is magában foglaló közép-európai és balti csoportban az EBRD az idén 2,2 százalékos átlagos növekedésre számít a korábban várt 1,7 százalék helyett, a jövő évre szóló prognózist azonban a bank az eddigi 3,1 százalékról 3,0 százalékra rontotta. A tevékenységi terület legnagyobb gazdaságában, Oroszországban az EBRD 2010-re 4,4 százalékos, 2011-re 4,6 százalékos, a közép-ázsiai térség egykori szovjet köztársaságaiban erre a két évre átlagosan 6,7, illetve 6,6 százalékos növekedési ütemeket valószínűsít.
Az EBRD új előrejelzése szerint ugyanakkor az idén a görög válság esetleges átgyűrűző hatásainak leginkább kitett balkáni átalakuló országcsoport egésze recesszióban lesz, egyedüliként a működési területhez tartozó térségek közül, bár a kilátások itt is javultak nyár óta. E délkelet-európai régióban a londoni bank elemzői 2010-re átlagosan 0,6 százalékos GDP-mínuszt várnak az előző előrejelzésben szereplő 1,4 százalékos visszaesés helyett. A leggyengébb teljesítményt a térség országai közül Romániában várja az EBRD, amely szerint a román GDP-érték a tavalyi 7,1 százalékos zuhanás után még az idén is 2 százalékkal csökken.
Az MTI kérdésére - miszerint lát-e késedelmi kockázatot az euróövezet bővítésében a pénzügyi válság nyomán - Berglöf az előrejelzés közzététele utáni sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy "mindenképpen vannak az euróövezeten belül olyan problémák, amelyek gyengítik a készséget további tagországok felvételére". Az EBRD vezető közgazdásza szerint annak a kockázata is megvan, hogy a valutauniós tagságra készülő országok "kiigazítják" felkészülési folyamatukat, és az euróövezeten belüli bizonytalanságok miatt "most talán kevésbé összpontosítanak a belépésre". Márpedig a csatlakozási kilátás fontos ösztönzője a reformoknak - tette hozzá. A londoni City befektetési elemzői közösségében is általános véleménnyé vált, hogy a tagjelöltek zöme a jövő évtized második fele előtt nem számíthat az eurócsatlakozásra.
A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési és elemző részlege befektetők számára minap összeállított havi konvergencia-helyzetértékelésében megerősítette azt a várakozását, hogy Magyarország 2016-ban, Lengyelország és Csehország 2017-ben, Románia pedig 2018-ban válhat az euróövezet tagjává. A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének egyik korábbi helyzetértékelése szerint a görögországi költségvetési és adósságválság nyomán az uniós hatóságok várhatóan most már csak akkor járulnak hozzá új tagországok euróövezeti csatlakozásához, ha a tagjelöltek "a második tizedesjegyig" teljesítik az összes belépési feltételt. (MTI)
