GKI: javultak, de a válság előtti szinten vannak a bizalmi indexek
A GKI konjunktúraindex értéke mínusz 22,4 pontra emelkedett az előző havi mínusz 23,3 pontról, a fogyasztói bizalmi index -47,5 pontra javult a januári -49,1 pontról, az üzleti várakozásokat tükröző mutató pedig -13,6 pontra emelkedett -14,2 pontról. Az üzleti szektorban az ipar kivételével minden ágazatban javultak a várakozások. Az ipari bizalmi index mintegy háromnegyed éves javulás után februárban kissé - a januári emelkedésnél sokkal kevésbé - csökkent. Az elmúlt időszak termelésének megítélése ugyan javult - sőt a nagyvállalatok körében a termelésüket a szokásosnál magasabbnak érző cégek aránya már jelentősen meghaladta az azt alacsonynak érzőkét -, de a kilátásoké és a rendelésállományoké gyengült.
Utóbbin belül azonban az exportrendeléseké nem változott, s a nagyvállalatok körében a magas exportrendelésűek aránya már meghaladta az alacsonyakét. A saját termelésű készleteket februárban a januárinál kissé magasabbnak látták a válaszadók. Az építőipari bizalmi index értéke az őszi megtorpanás után februárban harmadik hónapja emelkedett. Az előző negyedév termelési színvonalának és a rendelésállománynak a megítélése kissé javult. A kereskedelmi bizalmi index értéke 2009-ben jelentős ingadozások mellett enyhén növekedett; 2010 első két hónapjában folytatódott ez a tendencia: a januári visszaesést februárban ismét növekedés követte.
Most számottevően javult a rendelések és az eladási pozíció megítélése, miközben a készletszint megítélése nem változott. A következő három hónapban várható üzleti lehetőségekről alkotott vélemény is számottevően javult, s másfél év óta először az optimisták voltak többségben. A szolgáltatói bizalmi index szezonálisan kiigazított értéke a tavaly év végi visszaesés, valamint a januári stagnálást követően februárban ismét nőtt. Leginkább a közeljövőre vonatkozó forgalmi várakozások lettek kedvezőbbek, de jobb lett az üzletmenet megítélése is. Az iparban kissé erősödtek az árcsökkenési várakozások, az építőiparban ez nem változott, de az árcsökkentésre számítók nagy többségben vannak.
A szolgáltatók nem számítanak árváltozásra, a kereskedelemben viszont - bár csökkenő mértékben -, de az áremelést tervezők vannak többen. A fogyasztók inflációs várakozása jelentősen enyhült, ennek mértéke megegyezik a januári erősödéssel. A foglalkoztatási szándék az építőipar kivételével - ahol nem változott - minden ágazatban javult. Az iparban a létszám-leépítést tervezők aránya már csak 4, a kereskedelemben 5 százalékponttal haladja meg a bővítésen gondolkodókét.
Csökkent a fogyasztók munkanélküliségtől való félelme is. Februárban a magyar gazdaság kilátásait a szolgáltatók kivételével minden ágazatban kedvezőbbnek tartották a januárinál. A fogyasztói bizalmi index értéke a 2009. áprilisi mélypont után markáns növekedésnek indult, ennek lendülete azonban 2009 decemberétől megtört. Februárban kedvezőbb lett a lakosság saját gazdasági helyzetére vonatkozó várakozása, a pénzügyi helyzetére vonatkozó viszont nem változott, miközben a rövid távú megtakarítási képesség megítélése romlott.
