Orbán: nincs akadálya az arab-magyar üzleti kapcsolatoknak
Közép-Európa olyan térség, azon belül pedig Magyarország olyan állam, amely jó lehetőségekkel, komoly növekedési kilátásokkal, a nyugat-európaihoz mérhető infrastrukturális fejlettséggel és szakmai felkészültséggel, munkaerővel rendelkezik - mondta a tanácskozást megnyitva a kormányfő. Szerinte ha az arab üzletemberek felismerik az európai gazdaság átrendeződését, és konkrét üzleti kapcsolatokat tudnak létrehozni Magyarországon, öt-tíz múlva azt mondják majd, hogy életük döntését hozták meg, amikor Közép-Európát, azon belül is Magyarországot választották befektetési helyszínnek.
Orbán Viktor felidézte, hogy első kormányzása idején, 1998 és 2002 között már kísérletet tett arra, hogy szorosabb legyen a kapcsolat Magyarország és az arab üzleti közösség között. Akkor azonban kevés volt az idő - folytatta -, ám a 2010-es kormányváltás után újra megindították az együttműködést, ahogyan az új magyar gazdaságpolitikai modellt is, amelynek fontos eleme, hogy a magyar ipar, mezőgazdaság és turizmus előtt sokkal szélesebb horizontot nyissanak, ehhez pedig "azonnal adódik számunkra az arab világ".
Az arab világ ugyanis egyszerre jelent Magyarországnak piacot, az optimális együttműködéssel pedig egyszerre jelenthet tőkeerős befektetéseket is - mondta a miniszterelnök, aki szerint jól alakulnak az üzleti kapcsolatok az energiaszektorban, a környezetvédelem és a mezőgazdaság területén, valamint az egészségiparban, ám az arab világgal fenntartott kereskedelmi forgalom mértéke - amely 2011-ben hárommilliárd amerikai dollár volt - ma még messze elmarad az együttműködésben rejlő lehetőségektől.
Megnyitójában jelezte, hogy a következő hónapokban több arab országgal is kormányközi megállapodást írnak alá diákcserékről, így magyar egyetemek és főiskolák sok száz, arab országból érkező diákot fogadhatnak majd, és fordítva, Magyarország is küld magyar hallgatókat arab felsőoktatási intézményekbe.
Beszédében a kormányfő megerősítette azt az álláspontját, hogy egy új világgazdasági korszak küszöbén állunk, és ha az európai vezetők nem találják meg az elkövetkező korszak ma már látható kihívásaira adható optimális válaszokat, akkor Európa a következő húsz év nagy vesztese lesz. A magyar kormány úgy látja, e kihívásokra nem lehet régi módszerekkel válaszolni, Európának gazdasági modellt kell váltania, ahogyan ezt tette Magyarország is, ahol az elmúlt két évben munkaalapú társadalom épült fel - mondta, hozzátéve, hogy Magyarországon ma versenyképesen lehet termelni nemcsak a nyugat-európai államokkal, hanem a világ új felemelkedő gazdaságaival összevetve is.
Szavait azzal zárta, hogy Magyarország tudja a helyét, tudja, milyen helyet foglal el a világgazdaságban, mekkora a nemzeti összterméke. "Nem kergetünk tehát illúziókat, mi nem akarjuk önöket elkábítani olyanfajta lehetőségek felvillantásával, amelyek egyébként egy tízmilliós ország (...) esetében irreálisak" - magyarázta, kiemelve: a magyar kormány arra akarja felhívni a figyelmet, hogy Európában a következő években áthelyeződnek a gazdasági súlypontok, és az Európai Unión belüli növekedés nagy része Közép-Európa térségéből származik majd.
Az I. Arab-magyar gazdasági fórum arab gazdasági szereplői 87 kiemelt beruházási lehetőséggel ismerkedhetnek meg - közölte a tanácskozáson Szijjártó Péter. A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkárának ismertetése szerint az 1,94 milliárd euró összértékű kiemelt beruházás közül 35 turisztikai célú, 17 a megújuló energiaforrásokat és a zöldenergiát érinti, 14 az információs és kommunikációs technológiát, valamint az elektronikát, 11 az élettudományokat és a biotechnológiát, további 10 pedig a mezőgazdasággal és az élelmiszeriparral kapcsolatos.
Az államtitkár hangsúlyozta, a magyar kabinet a keleti nyitás külgazdasági stratégiájának keretében különös jelentőséget tulajdonít az arab országokkal, üzleti közösségekkel való kapcsolatok fejlesztésének. A kormány célja az, hogy kihasználja az arab-magyar kapcsolatokban rejlő összes lehetőséget - mondta Szijjártó Péter. Az első ízben megrendezett arab-magyar gazdasági fórumot a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és az Egyesült Arab Kamara közösen szervezte.
