Simor: olyan megoldás kell a válságra, hogy ne sújtsa az euróövezeten kívüli államokat
Az MNB elnöke kifejtette: egyes kelet-közép-európai államok, mint amilyen Magyarország is, mélyebben integrált az euróövezetbe, mint néhány, az euróövezet perifériájához tartozó állam. A válságmegoldó intézkedéseket az ilyen államokkal együttműködésben kell meghozni – tette hozzá. Simor András szerint a válságkezelés során sokkal inkább a költségvetési fenntarthatóságról kellene beszélni, mintsem a költségvetési fegyelemről. Kifejtette: olyan szabályok kellenek, amelyek hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez, innovációt, javuló versenyképességet és bizalmat serkentenek.
Az MNB elnöke szerint stabil, kiszámítható környezet szükséges. Minden piaci szereplő vállal kockázatokat, de nem szabad, hogy ezek a kockázatok jogi vagy szabályozói kockázatok legyenek – tette hozzá. A kerekasztal-beszélgetésen felszólalt Ilmars Rimsevics, a lett központi bank elnöke, aki elmondta: az euróövezeti döntéshozók végre a megfelelő intézkedéseket hozzák.
A lett jegybanki szakember szerint nem lehet az 1929-es válság idején alkalmazott eszközöket alkalmazni, nem lehet pénzt nyomtatni. Kifejtette: még mindig világosan látszanak a gazdasági nehézségek, és amíg ezek fennállnak, addig hiába öntenének „helikopterekből pénzt”, az országok helyzete nem javulna. Rimsevics szerint egyértelmű, hogy jelentős kiadáscsökkentésre van szükség, ami nagyon nehéz.
Ehhez elengedhetetlen, hogy a lépések kellő sebességgel, hitelességgel szülessenek meg, továbbá, hogy a politikusok sajátjukénak vallják ezeket a lépéseket. Simor és Rimsevics a beszélgetésen egyetértet abban, hogy nagyobb hátránya származna az euróövezet tagállamoknak a térség elhagyásából. Simor András kifejtette: összetettségében kell vizsgálnia kérdést, és a valutaleértékelésből származó versenyképességi előnyt vélhetően kiszorítanák például a megugró kamatszintek hatásai. (MTI)
