0,4 százalékos negyedéves GDP-növekedést érhet el az euróövezet
Az MTI-hez kedden eljuttatott dokumentum a 2016 első három negyedévére jelzett 0,4 százalékos negyedéves GDP-növekedést a belső kereslet dinamikus növekedésének és a lakosság elkölthető jövedelme emelkedésének tulajdonítja.
Az euróövezet ipari termelése a tavalyi év vége felé kezdett lendületet nyerni, a harmadik negyedévi 0,2 százalék után a negyedik negyedévben már 0,4 százalékkal növekedett. Az év eleji adatok alapján pedig az idei első negyedévben 0,9 százalékos növekedésre lehet számítani. A második negyedévben azonban 0,3 százalékra csökken a növekedési ütem, a harmadik negyedévben pedig 0,5 százalékra lehet számítani.
A tavalyi negyedik negyedévben az euróövezeti GDP a második negyedévivel megegyező 0,3 százalékkal növekedett. A bruttó tőkeberuházások robusztus mértékben, 1,3 százalékkal nőttek, elsősorban a járműiparban. A lakossági fogyasztás növekedési üteme ezzel párhuzamosan azonban 0,2 százalékra mérséklődött, Franciaországban csökkent, Németországban és Olaszországban pedig alig javult.
Az exportot a feltörekvő régiók gyengülő kereslete vetette vissza mérsékelt, 0,2 százalékos növekedési ütemre. A mostani előrejelzés időhorizontján belül elsősorban a belső kereslet adja majd a növekedés motorját az euróövezetben a növekvő lakossági és állami kiadásoknak köszönhetően. A háztartások elkölthető reáljövedelme a foglalkoztatási helyzet javulásának és az olajár-csökkenésnek köszönhetően emelkedik.
A lakossági fogyasztás az első három negyedévben 0,5 százalékos negyedéves növekedést mutat majd. A beruházások is a fogyasztás növekedésének a dinamikáját erősítik majd.
Az EKB tavaly decemberben és az idén márciusban bejelentett monetáris ösztönző intézkedései alacsony hitelkamatokat garantálnak az előrejelzés időhorizontján belül, ami a vállalati hitelezés növekedéséhez vezethet. A külpiaci partnerek gazdasági nehézségei miatt az idei év első felében az euróövezet nettó exportja még hátráltatja majd a gazdasági növekedést. Az idei első három negyedévben összességében 0,4 százalékos negyedéves GDP-növekedésre lehet számítani, magasabbra a tavalyi két utolsó negyedévi 0,3 százaléknál. Az infláció 2015 eleje óta alacsony az euróövezetben, mínusz 0,2 százalék és plusz 0,3 százalék között ingadozik.
Az alacsony infláció elsősorban az olajáraknak tulajdonítható. A maginfláció azonban a tavalyi év eleje óta, ha kismértékben is, de emelkedik. Az infláció 40 dolláros Brent olajárat és 1,12 dolláros euróárfolyamot feltételezve a második negyedévben mínusz 0,1 százalék, a harmadikban pedig plusz 0,3 százalék lehet. Az euróövezeti növekedési kilátásokat elsősorban a fejlődő térségekben, különösen Kínában rövid távon bekövetkező fejlemények veszélyeztetik. Az exportmegrendelések stagnálása vagy visszaesése a jelzettnél alacsonyabb GDP-növekedéssel járhat az euróövezetben.
Mindezt azonban bőven ellensúlyozhatja a lakossági fogyasztás növekedése akár a megtakarítások kárára is, vagy a közkiadások növelése - állapítja meg a müncheni ifo gazdaságkutató intézetnek a francia INSEE és az olasz Istat statisztikai hivatalokkal közösen készített prognózisa.
