10 tipp az SZJA-bevalláshoz - avagy mire figyeljünk?

A magyar piacon 2008 óta jelenlevő Accace a közép-kelet-európai régió meghatározó outsourcing és tanácsadó cége 10 pontban gyűjtötte össze a legérdekesebb, vagy legtrükkösebb SZJA-bevallással kapcsolatos kérdéseket. Kádár Zoltán, az Accace adószakértője szerint, ha csak munkaviszonyból származó jövedelmünk volt 2011-ben, akkor egyszerű az idei bevallás elkészítése, hiszen csak a munkáltatónk által kiállított igazolásban szereplő adatokat kell feltüntetni.

Ha másfajta jövedelmünk is volt tavaly (Pl. ingatlan, ingóátruházás, értékpapír értékesítés) akkor a bevallás már bonyolultabb lehet. Az adószakértő szerint ennek elkészítése során mindenképpen javasolt a nyomtatványkitöltő program használata, mert az esetek nagy részében a program felhívja a figyelmet a kitöltés során ejtett hibákra. Ha elkészültünk, akkor a legjobb, ha a bevallást nem postán, hanem az ügyfélkapun keresztül töltjük fel.  

1.         Mire figyeljünk a „söralátétes” bevallás során?

256 ezer adózónak nyílik lehetősége arra, hogy az adóhatóság készítse el az SZJA-bevallását. Erre akkor van lehetőség, ha kifizetőtől (Pl. munkaadótól, megbízótól, adószámmal rendelkező ingatlan bérbevevőtől) és ingó/ingatlan értékesítésből volt 2011-ben jövedelmünk (amiről február 15-ig már nyilatkozatot kellett tenni az adóhatóságnak). Fontos arra figyelni, hogy akik ezt választották, azoknak április 30-ig postázza az adóhatóság a bevallásukat, amit május 20-ig kell aláírva visszajuttatniuk. Eddig kell jelezni azt is, ha valamivel nem ért egyet az adózó.

2.         Visszaigénylés – mikor kapjuk vissza?

Amennyiben az SZJA-bevallásunk szerint adótúlfizetésünk van, akkor visszaigényelhetjük a túlfizetés összegét. Érdemes fejben tartani, hogy az adóhatóságnak 30 napja van a túlfizetés visszautalásra a bevallás benyújtásának napjától. Késedelmes kiutalás esetén az adóhatóságnak késedelmi pótlékot kell fizetnie, mely a jegybanki alapkamat kétszeresének felel meg. Amennyiben mi fizetünk késedelmesen (május 20. után) akkor az adózónak kell késedelmi pótlékkal növelten teljesíteni a befizetést. Fontos, hogy a késedelmi pótlékot külön számlaszámra kell utalni.

3.         Mi történik, ha hibás az SZJA-bevallásunk?

Számszaki hiba esetén, amennyiben azt az adózó veszi észre, akkor lehetőség van önellenőrzésre, illetve május 20-ig javításra. Amennyiben a hibát az adóhatóság veszi észre, számítási hiba esetén legtöbbször meg lehet úszni egy felszólítással és csak javítanunk kell a hibát. Amennyiben azonban be nem vallott jövedelem derül ki a hivatal számára, vagy adóhiányról lehet beszélni, akkor már súlyosabb következmények is lehetnek (adóbírság, késedelmi pótlék és/vagy mulasztási bírság).  

4.         „Vaterás” értékesítés esetén mire figyeljünk?

Az utóbbi években elterjedt, hogy az ingóságaikat sokan online aukciós portálokon értékesítik. Jó tudni, hogy amennyiben az értékesítés üzletszerűnek minősül, akkor az adózási terhek jelentősen magasabbak lehetnek. Egyéb esetben a beszerzési érték (vételár) és az eladási ár különbözete számít jövedelemnek. Adót akkor kell fizetni, ha az ebből származó jövedelem meghaladja a 32 ezer forintot.  

5.         Hogyan csökkenthetjük a fizetendő árfolyamnyereség adót?

Amennyiben 2011-ben voltak tőzsdei tranzakcióink, például részvényt adtunk vagy vettünk, akkor az árfolyamnyereség után is személyi jövedelem adót kell fizetni és a befizetést a brókercég nem teszi meg helyettünk – szemben a bankbetétekkel – mivel a kamatadót a pénzintézet automatikusan levonja a számlánkról minden egyes kamat elszámolásakor. Kádár Zoltán, az Accace adószakértője szerint sokan nem tudják, hogy a tőzsdei tranzakciókon elért nyereséget nem csak a veszteséggel lehet szembeállítani és ezáltal csökkenteni a fizetendő adót, hanem a kereskedéssel kapcsolatban felmerült költségekkel is. Ehhez össze kell gyűjteni minden olyan dokumentumot, ami a tranzakcióhoz kapcsolódó költségeket bizonyítja (pl. értékpapír számlavezetési díj, brókeri díj, stb.), mert ezzel csökkenteni lehet az adóalapot és a fizetendő adó összegét. Hasonló a helyzet ingatlan és ingóság értékesítése esetén is: az adót nekünk kell bevallani és megfizetni, és a bevétellel szemben bizonyos költségeket (Pl. megszerzésre fordított összeg, értéknövelő felújítás költsége, stb.) ebben az esetben is elszámolhatunk.  

6.         Külföldön dolgoztam, kell adót fizetnem?

A külföldi munkavállalás terjedésével egyre gyakoribb kérdés, hogy mit tegyünk akkor, ha külföldön dolgoztunk és ott adót vontak le tőlünk. Az Accace adószakértője szerint fontos, hogy ebben az esetben mindig vizsgáljuk meg a kapcsolódó kettős adóztatásról szóló egyezményt, mert lehet, hogy csak magyar adófizetési kötelezettségünk keletkezett a jövedelmünk után, és a külföldön levont adót visszaigényelhetjük.  

7.         Külföldi társaság/osztalék

Amennyiben külföldi társaságtól kaptunk osztalékjövedelmet, akkor mindig a kettős adóztatási egyezmény rendelkezéseit kell figyelembe venni.  

8.         Lekéstük a május 20-i bevallási határidőt! Mit tegyünk?

Ebben az esetben sem érdemes pánikba esni, de minden ilyen helyzetben írni kell egy igazolási kérelmet, amiben megindokoljuk a mulasztás okát. Az esetek többségében az adóhatóság elfogadja ezt.  

9.         Meddig őrizzük a dokumentumokat?

Fontos figyelembe venni, hogy az elévülési időn belül (bevallás benyújtását követő 5 év) az adóhatóság bármikor ellenőrizheti az adózót. Tehát eddig az időpontig mindenképpen meg kell őrizni az adóbevallást és az annak alapját szolgáló bizonylatokat is.  

10.     Kik számíthatnak vizsgálatra?

Adóhatósági vizsgálatra bárki számíthat, de ha a bevallott összeg nagy része az egyéb jövedelem kategóriába tartozik, ott az adózó nagyobb rizikóval számolhat Kádár Zoltán szerint. A néhány évvel ezelőtt bevezetett vagyonosodási vizsgálatra még mindig van esély. Így például ha nagyobb értékű ingatlant, járművet vásárolunk, akkor nagyobb eséllyel számíthatunk vizsgálatra. Fontos, hogy egy ilyen vizsgálat esetén az adózó időben kérjen segítséget szakembertől.