100 napos a kormány - Elégedettek lehetünk?
Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten értékelte a kormány első száz napját. Kifejtette: a mostani az első kormány, amelynek programja megegyezik a kormánypárt választási programjával. A gazdasági intézkedésekről azt mondta: minden lépésük középpontjában a vállalkozások és a munkahelyteremtés támogatása, a munkavállalás könnyítése és megbecsülése áll.
Hozzátette, a gazdaság megerősítéséhez, a munkahelyek megteremtéséhez a valósághoz igazodó adórendszerre, felelős vagyongazdálkodásra és biztos pénzügyi alapokra van szükség. A fontos döntések között említette például a társasági adó csökkentését és a termőföld védelmét. Emellett - sorolta - kibővítették a Széchenyi kártya programot, előkészítették, vitára bocsátották a Széchenyi Tervet, bevezették az egyszerűsített alkalmi foglalkoztatást.
A kormányfő a közszférában bevezetett kétmillió forintos bérplafon kapcsán megjegyezte: azt az ország pénzügyi stabilitása és a jó erkölcsbe ütköző bérezési gyakorlat miatt vezették be, kivetése pedig ebben a szférában mindenkire, a bankárokra is vonatkozik. A pénzügyi rendszer stabilitása érdekében tett lépések között szólt a 120 milliárd forintos kormányzati takarékossági intézkedésről és a 98 százalékos, a közszféra kétmillió forint feletti végkielégítéseire kivetett különadóról is.
Elfogadhatatlan, hogy amikor állami vezetők "veszik a kabátjukat", sok tízmilliós végkielégítésekkel távozzanak - közölte. Beszéde végén azt mondta: úgy látja, az emberek értik, hogy mindaz, ami történik, lehetőséget ad számukra. Zs. Szőke Zoltán, Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) elnöke elmondta: a kormány elsődleges feladatának tekinti a gazdaság talpra állítását, és új munkahelyek megteremtését, és ebben számíthat az ÁFEOSZ támogatására.
Az adórendszerben történt eddigi változások közül elismerően szólt a kis adók eltörléséről, valamint a társasági nyereségadó csökkentéséről. A Széchenyi Tervről elmondta: a meghirdetett konzultáció keretében az ÁFEOSZ dolgozik ezen, és a tervek között szerepel, hogy egy közös, az egész munkaadói oldal álláspontját tükröző javaslatot készítenek a tervre vonatkozó koncepcióhoz. Kiemelte a beszédből a miniszterelnöknek azt az ígéretét, hogy folytatódik az együttműködés és a nemzeti konzultációk sorozata, valamint hogy további, a munkát terhelő adókat és járulékokat kívánnak csökkenteni, segítve ezzel a munkahelyteremtést és a vállalkozásokat.
Zs. Szőke Zoltán, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói oldalának soros elnöke kifejezte reményét, hogy mielőbb az OÉT keretei között vitathatják meg a jövőbeli intézkedéseket, így például a költségvetést és az adóváltoztatásokat. A Magyar Iparszövetség a kormány minden olyan lépését támogatja, amely közép- és hosszú távon a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) versenyképességének javítását, valamint a költségvetés egyensúlyát és a foglalkoztatás bővítését szolgálja - mondta Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hangsúlyozta: a vállalkozásoknak fontos tudniuk, hogy hogyan alakul az adó- és járulékpolitika, a 2011-es költségvetés, hogy mikor csatlakozunk az európai közös fizetőeszközhöz, valamint hogy az ország milyen hitel- és beruházás- politikát fog folytatni.
Ugyancsak lényeges, hogy csökkentsék a vállalkozásokra nehezedő élőmunka-terheket, valamint hogy a vállalkozások a jövőben gyorsabban juthassanak pályázati forrásokhoz. Mivel nehéz költségvetési évnek nézünk elébe, így a vállalkozások főként vagy uniós forrásokból, vagy hitelből történő finanszírozással számolhatnak - tette hozzá. Az MTI által megkérdezett szakszervezeti szövetségi vezetők elmondták, azzal, hogy a kormány nem hívta össze az OÉT-et, szerintük törvényt sért. Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke a közszférát érintő eddigi kormányzati lépések sorozatát elfogadhatatlannak nevezte. Ide sorolta az indoklás nélküli elbocsátás lehetőségét.
A 98 százalékos "büntetőadóról" elmondta: a menedzserszerződések nem a közszférában okoztak gondot, a nyilatkozók sokszor összekeverték a közszférát az állami vállalatokkal. A 2 milliós bérplafon a közalkalmazottaknak nem jelent nagy megrázkódtatást. Ez azonban inkább baj - utalt a pedagógusok alacsony bérére. Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke elmondta, az indoklás nélküli elbocsátás és a végkielégítés megadóztatása súlyos jogsérelmet jelent a munka világában. "Nem tudjuk, hogy mire készül a kormány a munka világában, csak rossz sejtéseink vannak " - mondta.
Hangsúlyozta: többek között tárgyalni akarnak a személyi jövedelemadó rendszer változásáról, mert a LIGA nem támogatja az egykulcsos rendszert. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke is azt kifogásolta egyebek között, hogy a kormány "élő emberrel nem állt szóba még magán kívül". Semmiféle egyeztetés nem történt, a nemzeti konzultáció sem tekinthető annak, noha a kormány több olyan törvényt is alkotott, amely a munka világát érinti. Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke rámutatott: a túlhatalom nem teszi feleslegessé, sőt indokoltabbá teszi a társadalmi párbeszédet. (MT)
