1,1 %-os gazdasági növekedés várható az idei évben az MBH elemzése szerint

Az év második felében megindulhat a hazai gazdaság élénkülése, mely év vége felé a foglalkoztatásra is pozitív hatást gyakorolhat. Az árrésstop bevezetése, az alacsonyabb energiaárak és a korábban vártnál lassabb gazdasági növekedés miatt az elemzők éves átlagban 4,5 százalékos áremelkedéssel számolnak.

Az infláció megfékezése érdekében várhatóan a jegybank kivár a kamatcsökkentés megkezdésével, amit a forint árfolyamának ingadozása is indokol. Az államháztartás év végi, GDP-arányos hiánya a szakértők szerint 4,3 százalék körül alakul.  

Még nem érzékelhetőek az európai gazdasági élénkítés hatásai

A vámháború kirobbanása után az MBH Elemzési Centrum szakértői több lépcsőben 2,6 százalékról, 2 százalékra, majd a gyenge első negyedéves növekedési adatok után 1,1 százalékra mérsékelték idei GDP-növekedésre vonatkozó kilátásaikat. Ennek hátterében a külső tényezők közül elsősorban a vámháború fennálló kockázatai játszanak kulcsszerepet, miközben a Németországban elindított örvendetes gazdasági élénkítés, s az ezzel összefüggő külpiaci konjunktúra inkább 2026-tól húzhatják majd felfelé a gazdasági növekedést.

„A belföldi tényezők közül a szolgáltató szektorok együttesen pozitívan járultak hozzá a magyar GDP-hez, míg az ipar és az építőipar továbbra is jelentős visszaesést mutatott. A háztartások fogyasztása stabilizáló tényezőként hatott, és várhatóan a jövőben is segíti majd a növekedést. Mindezzel párhuzamosan, a beruházások az alacsonyabb kapacitáskihasználtság, a gyenge külső kereslet és a vámháború miatti általános bizonytalanság miatt ronthatták a GDP-t” – mondta Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.

A globális feszültségek várható enyhülése, az európai gazdaságélénkítés megindítása, valamint belföldön a nagy autóipari kapacitások aktiválása, a beruházások kismértékű növekedése és a fogyasztás bővülése miatt az MBH Elemzési Centrum jövőre 3,5 százalékos, 2027-re pedig 3,3 százalékos gazdasági növekedésre számít.

Az év második felében lassú emelkedésnek indulhat a foglalkoztatottság

A következő hónapokban a vámokkal kapcsolatos bizonytalanság a vállalatok beruházási döntéseire is negatívan hathat, az év második felében ugyanakkor a gazdaságban megindulhat némi élénkülés, ami év vége felé a foglalkoztatásban is segítséget jelenthet.

A foglalkoztatás növekedése valószínűleg lassan bontakozik majd ki, mivel a cégek a gyenge gazdasági helyzet mellett sem bocsátottak el tömegesen munkaerőt, ezért a felívelés megindulásakor várhatóan nem lesz nagyon gyors a toborzás megindulása sem. 2025-ben az átlagos munkanélküliségi ráta 4,4 százalékon alakulhat, 2026-ban pedig 4,2 százalékos rátával számolnak az elemzők.

A vámintézkedések dezinflációt okozhatnak Európában

Az árrés-stop bevezetése, illetve a bankok és távközlési cégek által vállalt árbefagyasztás hatására áprilisban már az év első hónapjainál kedvezőbb, 4,2 százalékos inflációs adat érkezett. Mivel az élelmiszerárak esetében a bevezetett kormányzati intézkedések hatásosnak bizonyultak, ezek vélhetően a korábban bejelentettekhez képest tovább, legalább a nyári hónapok végéig hatályban maradhatnak.

„A pénzromlási ütem szempontjából jó hír, hogy Donald Trump által bejelentett vámoknak Európában, így idehaza is dezinflációs hatásuk lehet, azonban a bizonytalan környezetben a forint árfolyama várhatóan nem fog tudni erősödni az év végéig, ami nem segíti a dezinflációt. 2025-re így jelenleg 4,5%-os éves átlagos inflációt várunk Magyarországon” – mutatott rá Árokszállási Zoltán. Bár az elemzők szerint a 3 százalékos jegybanki inflációs cél stabilan fenntartható elérése a közeljövőben nem reális, azonban 2026-ban már a toleranciasávon belüli számokat láthatunk.

Még nincs itt az ideje a lazításnak

A hazai inflációs nyomás és a forint árfolyamának bizonytalansága a közeljövőben nem enged meg túl laza monetáris politikát. A forint árfolyama valamivel 400 forint feletti euróárfolyam környékén stabilizálódott – ennél érdemben gyengébb forint valószínűleg veszélyeztetné az inflációs cél elérését. Hasonló okokból a szolgáltatások áraiban tapasztalt emelkedés mértéke is kockázatokat hordoz.

„Mindezek miatt az MNB vélhetően egyelőre kivárhat a kamatcsökkentésekkel, annak ellenére is, hogy a vámháború Európára inkább dezinflációs hatást vált ki, illetve a régiós jegybankok is mérséklik irányadó kamatszintjüket. Véleményünk szerint idén év végénél előbb nem tud kamatot csökkenteni a jegybank. 2025 végére 6,25 százalékos, 2026 végére pedig 5,25 százalékos alapkamatot várunk” – emelte ki Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője.

Tartósan 400 és 410 forint között maradhat a forint

Az MBH Elemzési Centrum fenntartja a forint árfolyamára vonatkozó eddigi előrejelzését, mely szerint a hazai fizetőeszköz év végére 410 forint alatt, de 400 forint felett alakulhat. A szakértők idei évre vonatkozó átlagos árfolyamvárakozása 404 forint, míg 2026-ra 407,5 forintot prognosztizálnak az euró ellenében. A piaci turbulenciák ellenére a forint viszonylag stabil, amelyet a relatíve szigorú monetáris politika is támogat.

A következő hónapokban a forint árfolyamát erősítheti a vámháború esetleges (az utóbbi napokban egyre valószínűbbnek tűnő) enyhülése, illetve egy esetleges tűzszünet Ukrajnában, amelynek az időzítése ugyanakkor nagyon kiszámíthatatlannak tűnik jelenleg.

A bejelentett intézkedések segítik a hiány lassú leszorítását

Noha a bank elemzői március végén még 4,5 százalékos államháztartási hiányt prognosztizáltak, a közelmúltban a gazdasági kormányzat olyan jelzéseket tett, melyek a hiány elszállása esetén költségvetési zárolásokat helyeznek kilátásba, s ez segítheti egy lassan csökkenő költségvetési hiánypálya megvalósulását. A bejelentések nyomán a szakértők 4,3%-ra módosították a deficitre vonatkozó várakozásaikat 2025-re.

„A jelenlegi helyzetben a GDP-arányos adósságráta további emelkedésének érdemi kockázata van, de egyelőre arra számítunk, hogy a ráta idén év végén a tavalyi, 73,5 százalékos szinten maradhat. 2026-2027-ben a gazdasági növekedés várható megindulásával egyrészt a költségvetési hiány is tovább mérséklődhet (várhatóan évente néhány tized százalékponttal), másrészt a nominális GDP növekedése is erőteljessé válhat, ami már szemmel látható mértékű adósságráta-csökkentést tehet lehetővé az idei évet követően” – húzta alá Árokszállási Zoltán.