12 százalékkal emelkedtek Európa védelmi kiadásai
2025. 02. 12. 21:00
Tavaly a globális átlagot jelentősen meghaladó mértékben, csaknem 12 százalékkal emelkedtek az európai NATO-tagországok védelmi kiadásai, de így sem érték el a NATO teljes védelmi költségvetésének egyharmadát - áll a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) szerdán ismertetett éves világjelentésében.
A világ egyik legnagyobb hadászati-védelmi kutatóműhelye által a globális védelmi kapacitásokról és a katonai egyensúlyi helyzetről 66. alkalommal összeállított elemzés (Military Balance 2025) kiemeli: Európa tavaly 457 milliárd dollárnak megfelelő összeget fordított védelmi kiadásokra, reálértéken számolva 11,7 százalékkal többet, mint 2023-ban, és 50 százalékkal többet, mint tíz évvel korábban.
A NATO teljes katonai költségvetése ugyanakkor 2024-ben 1440 milliárd dollár volt, vagyis az európai országok ennek nem egészen az egyharmadát költötték védelmi célokra - áll az 530 oldalas idei IISS-jelentésben.
A tanulmány szerint a globális védelmi kiadások tavaly elérték a 2460 milliárd dollárt. Reálértéken ez 7,4 százalékos emelkedésnek felelt meg éves összevetésben.
Ez azt is jelenti, hogy a világ katonai kiadásai gyorsuló ütemben nőnek: 2023-ban 6,5, 2022-ben 3,5 százalékkal bővült a globális védelmi ráfordítások értéke.
A hazai össztermékhez (GDP) mért globális katonai kiadások 2024-ben 1,94 százalékra emelkedtek az előző évi 1,8, illetve a 2022-ben mért 1,59 százalékról - áll az IISS szerdán bemutatott éves világjelentésében.
Az intézet számításai szerint ha az észak-atlanti szövetség európai tagországai egységesen a GDP 3 százalékára emelnék védelmi ráfordításaikat, az 250 milliárd dollárnak megfelelő kiadási többletet jelentene, ha viszont 5 százalékra növelnék GDP-arányos katonai költségvetésüket - ahogy ezt Donald Trump amerikai elnök nemrégiben felvetette -, az csaknem 750 milliárd dollárral bővítené az európai katonai kiadásokat.
Az IISS ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez a cél jelenleg politikai és költségvetési okokból elérhetetlen, különös tekintettel arra, hogy több európai ország már most költségvetésen kívüli forrásokat használ védelmi kiadásainak növelésére.
Az intézet adatai szerint Oroszország viszont tavaly reálértéken 41,9 százalékkal növelte katonai költségvetését, amely piaci árfolyamon elérte a 145,9 milliárd dollárt.
Vásárlóerő-paritáson (PPP) számolva - vagyis az eltérő árszinteket figyelembe véve és kiegyenlítve - azonban az orosz védelmi kiadások 2024-ben 461,6 milliárd dollárnak feleltek meg, vagyis ezen a mércén meghaladták az európai NATO-tagállamok együttes katonai kiadásait - hangsúlyozza szerdán ismertetett idei világjelentésében a londoni stratégiai kutatóközpont.
Az IISS szerint Oroszország bővülő védelmi költségvetésének makrogazdasági hatásai is vannak, mivel az ebből eredő keresleti többlet felhajtja az inflációt, és nyomást gyakorol a szociális szektor - például az oktatás és az egészségügy - kiadásaira.
Az orosz gazdaság azonban ellenállóképes, mivel az energiaszektoron kívüli forrásokból eredő bevételek lehetővé teszik a kiadások növelését mérsékelt államháztartási hiány fenntartása mellett - áll az IISS tanulmányában.
Az intézet közölte: saját becslése szerint az orosz hadsereg tavaly 1400 harckocsit vesztett az ukrán hadszíntéren. A beszerezhető bizonyítékok azonban arra vallanak, hogy - jóllehet Ukrajna titkosítja a veszteségadatokat - az ukrán fegyveres erők súlyos emberveszteségeket szenvedtek, és számos szárazföldi egységük hiányos ütőképességű - fogalmaz az IISS éves jelentése.
Folytatódik a balatoni vasútállomások megújítása
A balatoni vasútállomások felújítása érdekében indított közbeszerzési eljáráson hét állomás, illetve megállóhely esetében történt eredményhirdetés kedden. A programban összesen 26 balatoni állomás épülete és közvetlen környezete újulhat meg, így az utasok kényelmesebb, korszerűbb és akadálymentes állomásokat vehetnek igénybe - közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) kedden az MTI-vel.
Magyar vállalkozók hazaköltözése Dubajból az adótanácsadó szemével
Mint ismert, február 28-án az Egyesült Államok és Izrael közös katonai műveletet indított Iránnal szemben. Válaszlépésként Irán a környező államokra mért légi- és rakétacsapásokat. A konfliktus miatt több millió ember került veszélybe. Sajtóértesülések szerint csak az Egyesült Arab Emírségekben („UAE”) több mint 2500-an regisztráltak konzuli védelemre, azonban becsléseink szerint ennél jelentősen több turista, átutazó vagy éppen kint élő vállalkozó érezheti magát veszélyben. Dr. Horváth Balázs, az SQN Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja szerint a kérdés így már hetek óta nem csupán az, hogy Dubaj vonzó célpont-e, hanem az is, hogy szükség esetén milyen áron lehet onnan hazatérni.
A Hormuzi-szoros lezárása még az online rendeléseket is drágíthatja
Az iráni háborús feszültség és az ebből adódó energiaár-növekedés jelentős hatással van a globális ellátási láncokra. Az olcsó távol-keleti import, különösen a kisebb, gyakran rendelt csomagok kerülhetnek nehezebb helyzetbe. Rövid távon ez inflációt idézhet elő, de közben felértékelheti a hazai e-kereskedők szerepét a piacon.
Új diagnosztikai berendezések érkeztek a szentesi kórházba
Új diagnosztikai berendezésekkel, egy korszerű, 128 szeletes CT-vel és egy csúcstechnológiás digitális mammográffal bővült a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Dr. Bugyi István Szentesi Multidiszciplináris Centruma - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény kedden az MTI-t.
Az osztálykép nem mehet automatikusan a Facebookra!
Új kommunikációs és edukációs kezdeményezést indított az Európai Adatvédelmi Testület 2026-ban, amelynek célja a kiskorúak adatvédelmi tudatosságának növelése. A technológiai fejlődés és a közösségi média térnyerése miatt a gyermekek személyes adatai minden eddiginél nagyobb veszélynek vannak kitéve. Dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi szakjogász szerint a hazai és európai joggyakorlat is egyre szigorúbban lép fel a gyermekek digitális biztonsága érdekében.
Szenátusi döntés rázta fel a piacot: miért tekintik sokan hatalmas győzelemnek az XRP számára?
Komoly visszhangot váltott ki a kriptopiacon az a friss amerikai szenátusi döntés, amely 2030-ig korlátozza a Federal Reserve lakossági CBDC-jének (jegybanki digitális valuta) bevezetését. A fejleményt az XRP-közösség és több piaci szereplő is kifejezetten pozitívan fogadta, mivel szerintük a döntés nagyobb teret nyithat a magánszektorból érkező digitális fizetési megoldások előtt.
Alapjaiban alakul át az uniós vámrendszer: számos céget érint majd a reform
Az Európai Unió vámrendszere olyan jelentős változás előtt áll, amire az elmúlt 50 évben nem volt példa, miután a Tanács és az Európai Parlament megállapodott az uniós vámügyi keretrendszer átfogó reformjáról. A változások minden importáló vagy exportáló vállalat működésére érdemi hatást fognak gyakorolni, mivel alapjaiban alakítják majd át az áruk behozatalának és kivitelének folyamatát az egész EU-ban – hívja fel a figyelmet az EY Magyarország.
KPMG: eltűnhet Magyarországon a nemek közötti bérszakadék
Megjelent a KPMG „See it differently” tanulmányának első része, amely részletesen bemutatja, hogyan készülhetnek fel a cégek a 2026 nyaráig bevezetendő EU-s bértranszparencia-irányelvre. A tanulmány körüljárja a globális munkavállalói mobilitás jelenlegi legfontosabb kérdéseit és kihívásait, valamint az aktuális trendeket is.
Pi Network mérföldkőhöz ért: megérkeztek az első validátori jutalmak, de a közösség továbbra is elégedetlen
Fontos fejleményt jelentett be a Pi Network: a projekt lezárta az első validátori jutalomkiosztási kört, miközben több mint 526 millió hitelesítési feladat teljesült világszerte. Bár ez papíron komoly előrelépésnek számít a hálózat decentralizált működése szempontjából, a Pi közösség jelentős része továbbra sem ünnepel – sok felhasználó ugyanis még mindig a tokenmigrációkra vár, miközben a PI árfolyama történelmi csúcsa óta több mint 94%-ot zuhant.
Mi történhet ma éjjel a háborúban? Trump fenyegetése
Trump ismét hangsúlyozta, hogy ma éjjel (szerda hajnali 3:00 CET / magyar idő szerint) lejár a „határidő”, amelyig Iránnak meg kell nyitnia a Hormuzi-szorost — ellenkező esetben azzal fenyegetőzik, hogy elpusztítja az ország energetikai infrastruktúráját. Ugyanakkor hozzátette, hogy a tárgyalások „jól haladnak”, és szeretne megállapodást elérni — a piac ezt klasszikus tárgyalási taktikaként értelmezi.
Bitcoin ETF-ekbe ömlik vissza a tőke
Újra élénkül a befektetői étvágy a Bitcoin iránt: az amerikai spot Bitcoin ETF-ek hétfőn több mint hat hét óta a legerősebb napi tőkebeáramlást produkálták. Bár a friss intézményi kereslet egyértelműen pozitív jel a piac számára, a makrogazdasági és geopolitikai kockázatok továbbra is korlátozhatják a BTC árfolyamának tartós emelkedését.
30 százaléknál is jobban nőtt a használt autók importja márciusban
Márciusban a DataHouse adatai szerint 13 648 import használt személyautó kapott hazai rendszámot, ami a valaha mért harmadik legnagyobb havi érték, és több mint 30 százalékos bővülést jelent a tavaly márciusi 10 491-es mennyiséghez képest - jelentette kedden a JóAutók.hu.
Nehéz piaci környezetben is erősödni tudott az MBH Bank az agrárfinanszírozásban
A kihívásokkal teli piaci és termelési környezet ellenére 2025-ben tovább erősítette pozícióját az MBH Bank az agrárfinanszírozásban. Bár az ágazat teljesítménye egyes területeken valamelyest mérséklődött tavaly, a hitelintézet erősíteni tudta pozícióit: mezőgazdasági és élelmiszeripari hitelállománya majdnem 2 százalékkal bővült, hitelpiaci részesedése pedig 26 százalék fölé emelkedett. A finanszírozási ökoszisztéma is új elemekkel gazdagodott, és az MBH Bank továbbra is elkötelezett, stabil partnerként kívánja támogatni az agrárszektor szereplőit.
Több mint 610 ezren már véglegesítették az szja-tervezetüket
Az szja-bevallási határidő 2025. május 20-a, de akinek visszajár adó, annak érdemes minél előbb elfogadni a tervezetét vagy kiegészítve beküldeni a bevallást, hogy mielőbb megkapja a neki járó összeget - hívta fel a figyelmet kedden a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), megjegyezve, hogy már több mint 610 ezren véglegesítették az szja-tervezetüket.
Múlt héten összességében estek a kötvényhozamok
A múlt hét elején még erősödött a bizalom, miszerint közelebb került a világ az Irán elleni háború lezárásához és a fenyegető olajhiány elkerüléséhez, de ezt a reményt eloszlatta Donald Trump beszéde szerdán, ami után csütörtökön ismét masszív olajár-emelkedés következett. Ennek ellenére végül összességében estek a kötvényhozamok a fejlett piacokon, a tíz éves amerikai hozam 4,4%-ról 4,3% fölé, a német tíz éves 3,05% környékéről 3% alá esett.
Hat hét után újra nyereséges hetet zártak a Wall Street-i indexek
Csütörtökön kisebb elmozdulásokkal vegyesen zártak a Wall Street-i indexek. Ezzel az S&P 500 3,4, a Dow Jones 3, a Nasdaq Composite 4,4%-os emelkedésben zárta a négynapos hét egészét. Hat hét után ez volt az első nyereséges hét. A Tesla a január-márciusi időszakban alulmúlta a várakozásokat a leszállított járművek számát illetően. Az elektromos járművek vásárlásához nyújtott amerikai adókedvezmények lejárata visszafogta a keresletet A jelentést követően az árfolyam 5,4%-kal zuhant csütörtökön. Az esés hétfőn is folytatódott a világ legnagyobb kapitalizációjú autógyártójánál.
Az ünnepek előtti hetet 3,7%-os emelkedésben zárta a STOXX 600
Az ünnepek előtti utolsó kereskedési napon, csütörtökön, a fontosabb európai indexek jelentős esésben kezdték a napot, miután Trump elnök szerda esti beszéde aggodalmat keltett a közel-keleti konfliktus megoldását váró befektetőkben. Trump egyszerre beszélt közeli győzelemről és a következő hetekben várható kemény Irán elleni csapásokról. Az elnök ráadásul nem vázolt fel egyértelmű stratégiát a Hormuzi-szoros megnyitására, sőt, úgy tűnt, azt sokkal inkább az abban érdekelt országokra hagyná. A nap végére többnyire korrigáltak a tőzsdék. A STOXX 600 végül mindössze 0,2%-os esésben zárt.
Gyengült a forint reggelre
Gyengült a forint árfolyama kedd reggel a főbb devizákkal szemben a hétfő esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
