1,4 százalékkal bővült a magyar gazdaság
A kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény – öt negyedéven át tartó – csökkenése 2010 első negyedévében megállt. Az azóta gyorsuló ütemű növekedés 2011. II. negyedévtől enyhülő ütembe fordult. A növekedés súlypontja az ipari termelésről, illetve a külkereskedelmi többletről a mezőgazdaságra került át. Az Európai Unió (EU27) bruttó hazai terméke 2011 III. negyedévében 1,3%-kal bővült az előző év azonos negyedévhez viszonyítva.
A magyar gazdaság egészét tekintve heterogén az ágazatok III. negyedévi teljesítménye. A mezőgazdaság átlagos teljesítményt mutat, de az előző évi alacsony szinthez képest ez jelentős növekedést (28,5%) jelent. A növénytermesztés volumene elsősorban a gabonafélék, az ipari növények, valamint a zöldségfélék előző évit meghaladó terméseredményei következtében emelkedett, míg az állattenyésztésé – a sok éve tartó folyamatokhoz hasonlóan – stagnált. A mezőgazdaság 1,3%-kal járult hozzá a növekedéshez. Az ipar hozzáadott értéke 3,5%-kal növekedett, főként a feldolgozóiparban bekövetkezett 4,6%-os bővülés következtében.
Az ipari termelés motorja – az elmúlt negyedévekhez képest kisebb mértékű növekedés ellenére – változatlanul az exportorientált vállalatok teljesítménye. Az ipar egészében 0,9 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. Az építőipar teljesítményének hatodik éve történő visszaesése tovább folytatódott (-14,3%). A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttesen 1,5 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedésé-hez.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,9%-kal csökkent, így 0,3 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. A szállítás, raktározás területén 0,5%-os teljesítménybővülés mutatkozott elsősorban a közúti áruszállítás növekedése következtében. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítményének csökkenésében fontos szerepet játszott, hogy a bankok hitelaktivitása nem mutatott lényeges javulást, miközben az újonnan kihelye-zett hitelek volumencsökkenését az emelkedő kamatmarzsok tompították.
A termékadók- és támogatások egyenlege 0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP III. negyedévi növekedéséhez. A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása 2011 harmadik negyedévében stagnált. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,1%-os emelkedést mutatott.
A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 0,9%-kal lett alacsonyabb. A közösségi fogyasztás 1,4%-kal esett. Mindezen folyamatok összegeként a végső fogyasztás 0,2%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest és -0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás visszaesése ismét jelentős mértékű, 8,6%-os volt. Mindez -1,6 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az építési beruházások továbbra is jelentős mértékben elmaradtak az egy évvel korábbi mértéktől.
A készletek állománya a III. negyedévben folyó áron 175 milliárd Ft-tal nőtt (alapvetően gáz és mező-gazdasági termék), míg az előző év azonos időszakában 22 milliárd Ft volt a növekedés. A bruttó felhalmozás -2,3 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. A belföldi felhasználás a III. negyedévben összességében 2,6%-kal csökkent.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2011 III. negyedévében a gazdaság teljesítménye 0,5%-kal nőtt az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaság 5,9%-kal nőtt mutatott, míg az ipar 0,7%-os, az építőipar 3,6%-os, a szolgáltatások összesen pedig 0,3%-os mérséklődést mutatott. A háztartások fogyasztási kiadása 0,4%-kal, a kormányzattól származó természetbeni juttatások pedig 0,1%-kal nőttek. A közösségi fogyasztás 0,6%-os, a végső fogyasztás 0,3%-os növekedést mutatott. Az export 1,4%-kal, míg az import 0,9%-kal nőtt.
