2,0 százalékkal nőtt az ipari termelés decemberben
A feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene, azok közül viszont, amelyekben nőtt, a villamos berendezés gyártásáé bővült a legnagyobb mértékben. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2022. novemberinél 3,8 százalékkal nagyobb volt.
Az ipari export volumene 3,9 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 34 százalékkal bővült, a 13 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 1,2 százalékkal csökkent. Az ipar belföldi értékesítése 13,8, a feldolgozóiparé 15,5 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest. Az iparon belül döntő (95 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 2,4, a csekély súlyú bányászaté 16,3 százalékkal nőtt, ugyanakkor az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 7,8 százalékkal csökkent.
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártás 34 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázis szintjét. A közúti gépjármű gyártása 48, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 28 százalékkal nőtt. A feldolgozóipari termelés több mint 9 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 8,1 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 5,2 százalékkal bővült, míg az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 28 százalékkal visszaesett.
A feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 4,8 százalékkal csökkent, elsősorban a hazai eladások visszaesése miatt, miközben a külpiaci eladások nőttek. A legnagyobb (24 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 7,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ezenkívül még öt alágazatban csökkent a kibocsátás, a leginkább, 34 százalékkal a malomipari termék, keményítő gyártásában. A többi alágazatban 2,1 és 31 százalék közötti mértékben nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban.
Az alágak közül a 11 százalékos súlyt képviselő villamos berendezés gyártása emelkedett a legnagyobb mértékében, 62 százalékkal. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártása 120, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártása 37 százalékkal bővült. A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 13,6, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 23 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Ez utóbbiban a vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása a 2021. decemberinek mintegy 2 százalékára zsugorodott.
Folytatódott a visszaesés a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban (29 százalékkal) is, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások. A legnagyobb mértékben, 40 százalékkal a vegyi anyag, termék gyártása maradt el az egy évvel korábbitól, főként a műanyagalapanyag-, illetve a műtrágya-, nitrogénvegyület-gyártás jelentős visszaesése miatt.
Az ipari termelés négy régióban nőtt, négyben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 28 százalékos volumenbővülést Pest régióban, a legjelentősebb, 18,8 százalékos visszaesést Észak-Alföldön regisztrálta a KSH. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 6,0 százalékkal nagyobb volt a 2021. decemberinél. Az új belföldi rendelések 12,2 százalékkal visszaestek, az új exportrendelések 7,9 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány december végén 7,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
