25 milliárdos beruházás a Sió mentén (2014-2020)
A Sió vízügyi felújítására a Balaton 2014-2020-as fejlesztéséről szóló kormányhatározat 12 milliárd forintot rendelt, amelyet a KEHOP forrásaiból valósíthat meg az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDVI) konzorciuma. Csonki István, a KDVI igazgatója az MTI-nek elmondta: a projekt keretében teljes körűen átépítik az 1940-es években készült siófoki leeresztő és hajózsilipet, valamint a balatonkiliti duzzasztót.
Emellett a tervek szerint elvégzik a legsürgősebb beavatkozásokat a meder felső, tízkilométeres, Ádándig tartó szakaszán, ahol megerősítik a töltést, a Tolna megyei szakaszon pedig azokat a zátonyokat, feliszapolódásokat szüntetik meg, amelyek gátolják a víz gyors lefolyását. Hozzátette: a tervek szerint a Tolna megyei Pálfától délre a Nádor-csatornát is összekötnék a Sióval, így több lehetőség nyílna a két vízrendszer közötti vízkormányzásra.
A két vízfolyás közében lévő, elhagyott holtágak, mocsarak medreiből víztározókat lehetne kialakítani, amelyek természetvédelmi, turisztikai célokra vagy öntözésre is alkalmasak lehetnek. Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a Sió a Balaton vize mellett levezeti a Kapos árhullámát, és egy dunai árhullám is visszaduzzaszthatja a folyót, ezért árvízvédelmi szerepe van.
Az idén felújított árvízkapu képes duzzasztani, így Sióagárdig egész évben, efelett időszakosan hajózható a csatorna, kajakkal, kenuval viszont Simontornyáig egész évben járható a víz. A fejlesztésnek a Tolna megyei önkormányzat által tervezett második szakaszában idegenforgalmi és mezőgazdasági beruházások szerepelnek, ezekre - a projektet előkészítő tanulmány szerint - 150 projektjavaslat érkezett összesen mintegy 25 milliárd forint értékben. A tervek szerint többek közt a Sió jobb partján leágazásokkal együtt 160 kilométernyi kerékpárút épülne 5,5 milliárd forintért, több ponton kikötőket, turistacentrumokat hoznak létre a Sió mentén.
Fehérvári Tamás, a Tolna Megyei Önkormányzat elnöke az MTI-nek arról számolt be: a távlati tervekben a csatorna "belépcsőzéséről" is szó van. "A vízügyi szakma már korábban kidolgozott egy olyan koncepciót, amely szerint a érdemes lenne egy három-öt medencés víztározósort építeni a Sión" - mondta. Hozzátette, hogy a duzzasztás és a tározók sok problémát megoldanának a 120 kilométeres vízfolyáson: a belvizes területek csökkenhetnének, pótolhatnák a vizet akkor, amikor a Balaton felől nem érkezik elegendő utánpótlás, és mezőgazdasági területeket is lehetne öntözni.
A tározókat horgászturizmusra, vízi sportokra, haltenyésztésre lehetne használni, az öntözéssel pedig újjáélesztenék a Sió menti kertészeti kultúrát - jegyezte meg. A projekttanulmány szerint az 1970-es években a csatorna bal partján létrehozott öntözőrendszerrel 1800 hektár termőterületet műveltek, ma ennek töredékét öntözik. A dokumentumban azt írták, hogy a rendszer megújítása gyümölcs-, zöldségkultúrák, vetőmagtermesztés számára teremtheti meg a feltételeket.
