320 millió eurós beruházással erősíti európai hőszivattyú gyártását és kutatás-fejlesztését a Panasonic

A Panasonic 320 millió eurót fektetett be a pilseni üzem bővítésébe és modernizálásába, amellyel a gyár kapacitása 250 százalékkal nőtt, összesen 140 000 négyzetméterre. Az átfogó beruházás keretében a termelés és a K+F tevékenység Délkelet-Ázsiából Európába került át, így a Panasonic jelentősen növeli a helyben gyártott hőszivattyúk mennyiségét.

Az Panasonic GREEN IMPACT hosszútávú fenntarthatósági stratégiájával összhangban a projekt célja a karbonlábnyom csökkentése is, hiszen a helyi gyártás a helyi vásárlók igényeire reagál, és támogatja a fosszilis energiaforrásoktól mentes fűtési és hűtési megoldások elterjedését. A „Net Zero gyár” minősítést elnyert létesítmény működését zöldenergia-vásárlások és a tetőn elhelyezett, 1 MW teljesítményű napelempark együttesen biztosítják.

Az új üzem nemzeti jelentőségét jól mutatja, hogy az ünnepélyes megnyitón Csehország miniszterelnöke, Petr Fiala is részt vett.

„Ennek a korszerű hőszivattyúgyárnak a megnyitása erősíti a cseh ipar versenyképességét, új, magasan képzett munkahelyeket teremt, és megerősíti, hogy a Cseh Köztársaság vonzó feltételeket kínál a technológiaigényes és innovatív projektek számára. Azt szeretnénk, hogy hazánkban olyan vállalatok működjenek, amelyek teljes, magas hozzáadott értékű termékeket állítanak elő, és szorosan kapcsolódnak a tudományhoz és a kutatáshoz. Kormányunk továbbra is aktívan támogatni fogja az ilyen beruházásokat” – mondta Petr Fiala, a Cseh Köztársaság miniszterelnöke.

Hőszivattyú gyártás és K+F Európában, Európáért

Európában felgyorsult az átállás a fosszilis alapú energiáról az elektromos megoldások és a megújuló energiaforrások irányába. A Panasonic elkötelezett abban, hogy támogassa a kontinens klímacéljait, és ennek részeként azon dolgozik, hogy kiszolgálja a régióban a megújuló energiát hasznosító megoldások iránti egyre növekvő keresletet. 2024-ben az európai hőszivattyúpiac méretét 12,2 milliárd euróra becsülték, amely a várakozások szerint 2034-re meghaladja a 71 milliárd eurót (Global Market Insights).

„A Panasonicnál úgy látjuk, hogy Európa különösen előrehaladott a fenntarthatóság terén, és ebből adódóan a fenntartható energiamegoldások elfogadottságában is. Jól érzékelhetően nő az érdeklődés a hőszivattyúk iránt az európai piacon, és számítunk rá, hogy ez a következő években a keresletben is megmutatkozik. A pilseni gyárba történő beruházásunk egyszerre fejezi ki bizalmunkat a piac növekedése iránt, és bizonyítja, hogy képesek vagyunk előre jelezni és kielégíteni a jövő igényeit” – mondta Toshikatsu Fukunaga, a Panasonic HVAC Europe vezérigazgatója.

Az új gyártókomplexum 2030-tól évente akár 1,4 millió kültéri és beltéri hőszivattyú egység előállítására lesz képes, lakossági és kereskedelmi felhasználásra egyaránt, amelyek egész Európát ellátják majd. Ezzel a pilseni üzem kapacitás alapján Európa egyik legnagyobb hőszivattyú gyártójává válik. A létesítmény 2024–25-ben több mint megduplázta termelési volumenét, és a növekedés lendülete folyamatosan erősödik.

Emellett a helyi egyetemmel együttműködésben egy korszerű K+F központ is létrejött a pilseni üzemben, amely a jövő hőszivattyú-fejlesztéseire összpontosít. A kutatóközpont létrehozásában kulcsszerepet játszó Ostravai Műszaki Egyetem teljes egészében megtervezte, és hamarosan meg is építi az egyik kutató labort. 2028-ra a pilseni K+F csapat már a teljes hőszivattyú-fejlesztési életciklust kezeli majd, szoros együttműködésben a japán terméktervezési divízióval. Így a levegő-víz hőszivattyúk teljes fejlesztése a kezdeti koncepciótól a kész termékig Pilsenben valósul meg.

„A pilseni gyár a Panasonic központi hőszivattyú-gyártó és -ellátó bázisává válik Európában. Azáltal, hogy a K+F és a gyártás egy helyszínen összpontosul, biztosíthatjuk, hogy az üzem gyorsan és rugalmasan reagáljon e kulcsfontosságú piac változó igényeire. Emellett a logisztikai költségek csökkenése is előnyt jelent, amely kiegészül a sebességgel és rugalmassággal, amit a K+F és a gyártás egyesítése tesz lehetővé” – magyarázta Radek Vach, a Panasonic HVAC CZ üzleti tervezési igazgatója.

A pilseni üzem jelentős beruházásokat hajt végre a robotika, az automatizálás és a mesterséges intelligencia területén is, szoros együttműködésben a Panasonic más globális gyáraival. Ezek révén a gyár elérheti a maximális termelési kapacitást, növelheti a hatékonyságot és támogathatja a munkaerőt. Jelenleg 80 robot működik az üzemben, a gyár elrendezését pedig úgy optimalizálták, hogy a jövőben automatizált irányítású járművek (AGV-k) és autonóm mobil robotok (AMR-ek) is segíthessék az alapanyagok ellátását és a késztermékek szállítását. A jövőbeni cél a komponensgyártás 100%-os automatizálása.

Paul Kenny, az Európai Hőszivattyú Szövetség főigazgatója így nyilatkozott:

„A hőszivattyú-ágazat Európa energiabiztonságát, gazdaságát és dekarbonizációs törekvéseit erősíti azáltal, hogy a fosszilis tüzelőanyagok importját tiszta, helyben gyártott és helyi energiával működő megoldással váltja ki. A mai gyármegnyitó egyszerre jelent fontos előrelépést ezen az úton, és egyértelmű üzenetet a döntéshozók számára a világ egyik vezető vállalatától: az európai gyártás jövője ígéretes, és a hőszivattyúk elkerülhetetlenül központi szerepet játszanak majd a jövő globális energiarendszerében.”

Elköteleződés a fenntarthatóság mellett

A GREEN IMPACT program részeként a Panasonic célul tűzte ki, hogy 2030-ra globális szinten a teljes vállalatcsoport működésében, 2050-re pedig az egész értékláncban elérje a Net Zero állapotot. A Panasonic koncepciója szerint a Net Zero gyár működésének alapja az energiafelhasználás csökkentése, a helyben előállított megújuló energia termelése, valamint a megújuló forrásokból származó energia beszerzése. Jelenleg világszerte 46 Net Zero gyár működik a vállalatnál, köztük a pilseni is.

A pilseni üzem a Panasonic második Net Zero gyára Európában, a 2024-ben megnyitott cardiffi létesítmény után. Net Zero gyárként jelentős mértékben járul hozzá a Panasonic saját működéséből származó CO₂-kibocsátás folyamatos csökkentéséhez (ún. Scope 1 és 2 emissziók), például a létesítmények energiafelhasználása, az áram-, fűtés- és világítási igények terén.

A gyár energiaellátását egy 1 MW teljesítményű napelemes tetőrendszer biztosítja, kiegészítve a zöld áram és a megújuló fűtési energia vásárlásával.

Az üzem intelligens épületmenedzsment-rendszere (BMS) automatikusan szabályozza a szellőzést, a fűtést és a világítást (beleértve az érzékelőkkel vezérelt LED-világítást is), valamint minimalizálja a hulladékképződést. Emellett a létesítmény újrahasznosítja a ventilátorok és kompresszorok által termelt hulladékhőt az épület fűtésére, ezzel is csökkentve az energiafelhasználást. A vízpazarlás mérséklését a tetőn kialakított vízvisszatartó tározó segíti, amely összegyűjti és újrahasznosítja az esővizet, így elkerülve a városi csatornarendszer igénybevételét.

2026-tól a gyár járműflottáját teljes egészében elektromos autók (EV-k) váltják fel, tovább csökkentve a létesítmény karbonlábnyomát.

Hozzájárulás a helyi gazdasághoz

A pilseni régió számára a Panasonic új, magas hozzáadott értékű munkahelyeket teremt, amelyek a helyi tehetségekre építenek, segítve ezzel a „brain drain” jelenség megelőzését. A vállalat hosszú távú együttműködése az akadémiai szférával – különösen a Nyugat-Csehországi Egyetemmel – hozzájárul a tudományos és mérnöki képzés népszerűsítéséhez, valamint gyakorlati tapasztalatszerzést biztosít a hallgatók számára.

„A Cseh Köztársaság földrajzilag Európa szívében helyezkedik el, 24 órán belül elérve minden európai desztinációt. A Panasonic volt az első japán vállalat, amely belépett a cseh piacra, és 1997-ben kezdte meg működését Pilsenben. A beruházások úttörőjeként a Panasonic szoros kapcsolatokat és együttműködési hálózatokat épített ki az országban – a kormányzattal és a beszállítói lánccal egyaránt –, amelyeket a jövőben a pilseni csapat bővítése során is kamatoztatni kívánunk” – mondta Tetsumasa Mizuta, a Panasonic HVAC CZ ügyvezető igazgatója.

Radek Vach, a Panasonic HVAC CZ üzleti tervezési igazgatója hozzátette:

„Pilsen a Cseh Köztársaság saját ‘Szilícium-völgyében’ helyezkedik el, számos gyorsan növekvő és innovatív technológiai vállalat közvetlen közelében, ami ideális helyszínné teszi a helyi tehetségek bevonására és támogatására, valamint kapcsolatok építésére. A térség rendkívül képzett munkaerővel rendelkezik, és erős lehetőségeket kínál az együttműködésre a helyi felsőoktatási intézményekkel.”