40 éve védi a Balatont a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer

A közlemény szerint a Kis-Balaton név hallatán a legtöbb magyar embernek Fekete István ikonikus ifjúsági regénye, a Tüskevár jut eszébe a tengernyi nádassal, a vízi madarak sokaságával, Matula bácsival, Bütyökkel és Tutajossal. A mintegy 146,6 négyzetkilométeres vizes élőhely Európa egyik legjelentősebb madárparadicsoma, ahol több mint 240 védett madárfaj él, köztük Közép-Európa legnagyobb nagy kócsag telepe. A természetvédelem bölcsője is ide köthető, ami 1921-re nyúlik vissza, Vönöczky Schenk Jakab, a Magyar Madártani Intézet ornitológusának erőfeszítései eredményeképpen a násztollai miatt vadászott és ezért kipusztulóban lévő nagy kócsag védelmére alkalmazták Gulyás József vörsi halászmestert, aki így az első fizetett természetvédelmi őr volt - emelte ki Rácz András.

Kifejtette, hogy az azóta eltelt több mint 100 év alatt a Kis-Balaton területe nagy változásokon ment keresztül. A Sió-zsilip megépítése következtében a terület egy része fokozatosan kiszáradásnak indult, az 1920-as évek második felétől pedig a lecsapolt területeket elsősorban mezőgazdaságilag hasznosították - tették hozzá.

Az 1970-es években merült fel először egy átfogó vízvédelmi rendszer kialakítás a Balaton vízminőségének megóvása érdekében. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer két fő ütemben valósult meg, 1981-2014 között. Az első ütem célja az volt, hogy a Zala folyó vizét egy mesterséges tározórendszeren keresztül vezessék a Balatonba, és eközben a lebegőanyagat, a tápanyagokat, különösen a foszfort kiszűrhessék.

A víz az I. ütemet a Zala-folyó medrében a 4T zsilipen keresztül hagyta el, és megérkezett a II. ütem, az ún. Fenéki-tó területére. A második ütem az ökológiai-, vízminőségi- és vízmennyiségi állapotokhoz igazítható, többirányú vízkormányzás kialakításával foglalkozott. A rendszer úgy lett kialakítva, hogy a víz a mesterséges és természetes vizes élőhelyeken áthaladva megtisztuljon, mire eléri a Balatont - áll a közleményben.

A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer üzemeltetését a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság közösen végzi. A térségben uniós támogatások segítségével átfogó természetvédelmi fejlesztések valósultak meg, amelyek jelentősen javították az élőhelyek állapotát és a természetvédelmi feltételeket. A Zalavári belvízöblözetben korszerűsítették a vízgazdálkodási infrastruktúrát, új zsilipeket építettek, valamint nagy teljesítményű belvízszivattyúkat telepítettek a vízszintek szabályozására, ami segíti a vízjárás biztonságosabb kezelését és a természetes élőhelyek fenntartását.

A zalavári területen mintegy száz magyar bivaly legeltetésével támogatják a hagyományos területkezelést, továbbá létrejött a Kis-Balaton Látogatóközpont interaktív kiállításokkal és tanösvényekkel, valamint megújult a Diás-szigeti Fekete István emlékhely, így komplex módon nőtt a terület természeti és kulturális értékeinek megőrzése és bemutatása - tudatta az AM.