45 ezer forinttal magasabb nyugdíj? – igazságosabb nyugdíjemelés Magyarországon

Ha az elmúlt évtizedben hazánk is a vegyes indexálást alkalmazta volna, mint sok más európai ország, ma több tízezer forinttal lenne magasabb az átlagnyugdíj.

Mi az a svájci indexálás, és miért lenne előnyös?

A svájci indexálás lényege, hogy a nyugdíjemelést nemcsak az infláció, hanem a nettó keresetek alakulása is befolyásolja. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak nemcsak a pénzromlást követik le, hanem a dolgozói fizetések növekedéséhez is igazodnak.

A svájci modell tipikus képlete:

nyugdíjemelés = infláció 50% + keresetnövekedés 50%,

de sok országban ettől eltérő, például infláció 100% + reálbér-növekedés x% formában alkalmazzák, ahol az x lehet 20, 33 vagy akár 50 százalék is.

Ez a rendszer biztonságot és méltányosságot nyújt a nyugdíjasok számára, hiszen nem szakadnak el a gazdaság növekedésének haszonélvezetétől.

Mennyi pluszt jelentene ez a magyar nyugdíjasoknak?

Egy konkrét számítás szerint, ha az elmúlt 10 évben Magyarországon svájci típusú emelés lett volna érvényben, akkor 2025-re az átlagnyugdíj nem 242.330 forint, hanem 287.840 forint lenne.

Ez 45.510 forinttal több havonta, éves szinten pedig – a 13. havi nyugdíjat is figyelembe véve – közel 585 ezer forintnyi többletet jelentene egy nyugdíjas számára.

A jelenlegi rendszer és a probléma gyökere

Magyarországon jelenleg a nyugdíjemelés teljes egészében az inflációhoz kötött, vagyis a nyugdíjak csak azt a pénzt próbálják visszaadni, amit az árak emelkedése elvitt. Ez azonban azt is jelenti, hogy a dolgozói bérek növekedéséből a nyugdíjasok egyáltalán nem részesülnek, így folyamatosan leszakadnak az aktív társadalomhoz képest.

Például 2024-ben, amikor a reálkeresetek 10,4 százalékkal nőttek, és az infláció 6% volt, egy lengyel mintájú rendszer szerint a nyugdíjakat 11,2%-kal kellett volna emelni – a valóságban azonban csak 6%-os emelés történt.

2025-ben a számok alapján ismét lenne lehetőség korrekcióra: az inflációs emelés 4,5% (3,2% januárban és várhatóan 1,3% novemberben), miközben a reálbérek 4,6%-kal nőnek. Ha ennek felét hozzáadnánk, az emelés 6,8%-os lehetne, nem pedig 4,5%-os.

Nem csak az emelési módszeren kellene változtatni

A szakértő szerint azonban a vegyes indexálás önmagában nem elég. Három fontos reformra lenne szükség:

1. A nyugdíjmegállapítás évéhez igazított valorizációs korrekcióra, vagyis az induló nyugdíjak igazságosabb kiszámítására.

2. Sávos emelési rendszer bevezetésére, amely figyelembe veszi a nyugdíjak összegét – az alacsonyabb nyugdíjakat arányosan nagyobb mértékben kellene emelni.

3. Vegyes indexálásra való áttérésre, ami követi az inflációt és a gazdaság tényleges teljesítményét.

Mire számíthatnak a magyar nyugdíjasok a közeljövőben?

Amíg a jelenlegi, kizárólag inflációhoz kötött emelési rendszer van érvényben, a magyar nyugdíjasok folyamatos reálérték-vesztéssel és relatív elszegényedéssel néznek szembe. Egy igazságosabb, átláthatóbb, és a gazdasági növekedést is tükröző rendszer lassíthatná ezt a folyamatot, és valóban érezhető javulást hozhatna a nyugdíjasok életminőségében.