5 tévhit a FIDIC szerződésekkel kapcsolatban
Itthon kézenfekvő megoldás általában, hogy a beruházó egy korábban, akár teljesen más jellegű projekt során használt szerződést „leporol” és azt kisebb módosításokkal az új beruházásra szabja. Magán-beruházások esetén Magyarországon elsősorban a nemzetközi szállal is rendelkező projekteknél kerül szóba a FIDIC szerződés használata, amelyet a megrendelő tanácsadói – főképp az alább kifejtett tévhitek alapján – egy mozdulattal félresepernek. Az alábbiakban a KCG Partners Ügyvédi Társulás válogatást ad azokról a hibás kifogásokról, amelyek miatt a beruházás során általában a „saját” szerződés kerül megkötésre FIDIC szerződés helyett.
1. Nincs az adott projektre illő FIDIC szerződés
Egyértelmű, hogy nincs két ugyanolyan projekt. Az is egyértelmű viszont, hogy az építési beruházások koreográfiáját kategóriákba lehet sorolni a főbb irányvonalak, mint például a finanszírozás, projekt típusa, a feladatok és a kockázatviselés megosztása a szereplők között, árazás kérdése) szerint. A FIDIC szerződések pontosan e megkülönböztető jegyek szerint kerültek kidolgozásra. Ha megfelelő időben alaposan térképezzük fel az adott beruházás jellemzőit, nagy biztonsággal ki tudjuk választani a rá leginkább illő, legalkalmasabb FIDIC szerződést. A FIDIC szerződések három alaptípusa, a Piros Könyv, Sárga Könyv, Ezüst Könyv, melyek magyar nyelven is elérhetőek, a projektek többségére jól alkalmazható. Ezek mellett létrejöttek speciális megrendelői igényeket is kielégítő FIDIC szerződések, ilyen például az Arany Könyv, amely a kivitelezés mellett hosszú távú (kb. 20 éves időtartamra javasolt) üzemeltetést is magában foglalja, vagy a „Pink Book”, amely valójában a Piros Könyv multilaterális fejlesztési bankok igényei alapján továbbfejlesztett változata.
A FIDIC szerződések egyik nagy előnye, hogy a szerződések több évtizedes tapasztalaton alapuló, megfelelően átgondolt és bejáratott mechanizmusokat, valamint korrekt kockázatmegosztást kívánnak érvényre juttatni. Kiemelendő továbbá, hogy a FIDIC szerződések ténylegesen egy szerződéses rendszert képeznek, azaz nemcsak a fővállalkozó kivitelezőre, hanem a beruházás többi résztvevőjére vonatkozóan is készültek szerződések. Így például a megrendelő köthet FIDIC-alapú szerződést akár a tanácsadóival is a Fehér Könyv alapján. Legfontosabb e járulékos szerződésminták közül mégis az alvállalkozói szerződés, amely összhangot teremt a fővállalkozó kivitelező és megrendelő közötti (Piros Könyv alapú) FIDIC szerződéssel, így jóval kisebb az esély az eltérő szerződéses rendelkezésekből eredő alvállalkozói vitákra. De létezik FIDIC mintaszerződés joint venture létrehozására vonatkozóan is.
A FIDIC szerződések leginkább az óriás-beruházások során kerülnek szóba, ugyanakkor FIDIC szerződéssel kisebb értékű projektekre is lehet szerződni. Erre szolgál a Zöld Könyv (Rövid Szerződéses Forma), amelyet kisebb (100 millió forintnál alacsonyabb) szerződéses érték esetén ajánlott alkalmazni. Emellett egyéb, speciális jellegű munkálatokra (pl. kotrási és feltöltési munkák) is találhatunk FIDIC szerződést.
2. A FIDIC nem harmonizált a magyar joggal
Ez az állítás általánosságban igaz, hiszen a FIDIC szerződéses rendszer egy nemzetek közötti együttműködés eredményeképpen megalkotott dokumentumtár, amely nem lehet tekintettel a csaknem száz részt vevő állam valamennyi jogi előírására. A FIDIC szerződések úgy készülnek, hogy azok bármelyik országban, bármelyik jogrendszerben alkalmazhatóak legyenek.
A fenti állítás más szempontból viszont megtévesztő: az egyes, kidolgozásra kerülő szerződésekben az adott állam jogrendszerével való összhang kezelhető, sőt kezelendő. Ennek megfelelően az építési szerződésekre kötelezően alkalmazandó magyar jogi előírások a szerződés részét kell, hogy képezzék. Az egyéb kötelező építési jogi előírások pedig akkor is érvényre jutnak, ha arról a felek külön nem állapodnak meg. A szerződéses szabadság révén a felek továbbá számos olyan szabályban is megállapodhatnak, amely a magyarországi építési szerződésekre jellemző (pl. általánosan alkalmazott biztosítékok, szankciók).
3. A FIDIC szerinti struktúra fenntartása drága
Gyakori kifogás a FIDIC szerződésekkel szemben, hogy a szerződések által előírt szereplők (mérnök, döntőbizottság) bevonása, a struktúra fenntartása drága, amely már nehezen kalkulálható a projekt költségvetésébe. Leginkább a döntőbizottságot éri ilyen bírálat, amely szerint annak fenntartása szükségtelen és sokba kerül. A legújabb trendek alapján a cél ráadásul az, hogy a döntőbizottság ne „ad hoc” jellegű (Sárga Könyv), hanem állandó legyen, azaz a szerződés megkötésekor kijelölt döntőbizottsági tagok folyamatos jelenléte biztosított legyen a teljes projekt során. A döntőbizottság új funkciója szerint emellett konzultációs feladatokat is ellát, amelynek során kifejtheti véleményét és javaslatokat tehet a felek részére.
A döntőbizottság tanácsadói funkciója hozzájárulhat ahhoz, hogy a viták még a kezdeti fázisban, a tényleges vitarendezési eljárás előtt megoldódjanak. Mivel szinte nincs olyan beruházás, ahol ne merülne fel vita a felek között, érdemes ebből a szemszögből megközelíteni a döntőbizottsággal kapcsolatban felmerülő költségeket, és összehasonlítani az esetleges jogvita előre nem kalkulálható költségeivel, különös tekintettel arra, ha a döntőbizottságon túl még választottbírósági eljárásra is sor kerül. Amellett tehát, hogy az állandó döntőbizottság a teljes projekt ismerete miatt lényegesen hatékonyabban tud a kialakuló vitás helyzetekben eljárni, a költsége is jobban tervezhető már beruházás elindulásakor.
4. A FIDIC túl bonyolult
A FIDIC szerződések bonyolultságára vonatkozó kritikai vélemény nem alaptalan. Az egyes szerződések szerkezete, nyelvezete sok esetben valóban nehezen követhető a hétköznapi felhasználó számára. Ez azonban a legtöbb, nem FIDIC-alapú szerződéssel kapcsolatban ugyanígy elmondható. Gyakori kifogás továbbá, hogy a különböző szerződés-típusok nem feltétlenül ugyanazokat a definíciókat használják, amely ezért külön figyelmet igényel, ha valaki több szerződés-típussal is dolgozik. Ennek oka, hogy a FIDIC nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a szerződéseket folyamatosan fejlessze, és a felhasználók visszajelzéseit és az aktuális gyakorlatot figyelembe véve a legkorszerűbb dokumentum kerüljön megalkotásra. Ennek megfelelően a szerződések szerkezete és a meghatározások az egyszerűsödés és az egységesítés útján haladnak.
Másrészről ez a FIDIC szerződések legnagyobb előnye is: a szerződéseket folyamatosan használják, a FIDIC megfelelő munkacsoportja az észrevételeket becsatornázza és a kiadványokat időről időre megújítja. A folyamatosan felmerülő új igényeket szintén munkacsoportok dolgozzák fel szerződéssé. Így várható külön szerződéses kiadvány például az alagútépítési és a felszín alatti építési munkákra előreláthatólag 2017-ben.
5. A FIDIC-et a piaci szereplők nem ismerik
Lehetséges, hogy a FIDIC szerződéseket a piaci szereplők nem ismerik, azonban a megrendelő saját, egyedi szerződéseit még kevésbé ismerik, ismerhetik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyobb projektek esetén minden félnek biztonságot nyújt önmagában már az a tény is, hogy FIDIC-alapú szerződés kerül alkalmazásra, amely biztosítja a kockázatok világos és korrekt megosztását a felek között.
A FIDIC szerződések mögött több évtizedes tapasztalat és hatalmas nemzetközi szakirodalom halmozódott fel. Ennek eredményeképpen már a megkötésekor számos magyarázat segíti az előkészítést, az alkalmazás során esetlegesen felmerülő kérdésekre pedig nagyobb valószínűséggel találunk választ a szakmai háttéranyagokban. A jó szerződés azonban az eredményes projekt szükséges, de nem elégséges feltétele: akár saját, akár FIDIC szerződés kerül megkötésre, a megvalósítás alatt elengedhetetlen a szerződésben rögzített eljárások pontos ismerete és megfelelő alkalmazása, valamint a folyamatos és alapos dokumentum-menedzsment minden fél részéről.
"Már a beruházás gondolatának megszületésekor érdemes tehát mérlegelni a projekt során használandó szerződések kérdését, azaz nem kizárólag a kivitelezővel megkötendő építési szerződést, hanem a többi résztvevőre vonatkozó egyéb szerződéseket is, amelyek összhangját biztosítani kell. Magyarországi beruházás esetén pedig a szerződéseknek a magyar építési jogszabályoknak is meg kell felelniük. Erre a „sokszínű” és folyamatos fejlesztések eredményeképpen létrejövő FIDIC szerződések alkalmasak, amellett, hogy megfelelő biztonságot nyújtanak minden résztvevő számára a beruházás során." – foglalta össze Gálik Gabriella ügyvéd, a KCG Partners Ügyvédi Társulás partnere.
