A BKIK 9 pontos javaslata azonnali intézkedésekre
A koronavírus magyarországi megjelenését követően a vállalkozások működésében leggyorsabban jelentkező gazdasági problémák – ingatlanok bérleti díjával, munkaerővel és készletgazdálkodással kapcsolatos kérdések – kezelésére készített a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara megoldási javaslatokat.
I. javaslat: A bérleti díjak terhét az állami keresletkorlátozó intézkedések ideje alatt egyenlő arányban érdemes a három érintett fél között felosztani. Az ingatlantulajdonosok kapják meg az államtól az eddigi bérleti díj egyharmadát, amiért cserében engedjék el egy másik harmadát. A vállalkozók pedig a forgalmuk visszaesésének függvényében vagy fizessék ki a harmadik egyharmadot vagy kapjanak erre fizetési kedvezmény a válság utánra. A fizetési kedvezmény megoldására érdemes lehet a kereskedelmi bankokat bevonva, kedvezményes kamatozású hitelt biztosítani. A bérleti díjakat euró alapon tartalmazó szerződések esetében javasoljuk 330 forint/euró árfolyamon fixálni a válság idejére a díjszámítást.
II. javaslat: Az állam átmenetileg 100 ezer fővel emelje fel azonnali hatállyal a közmunkaprogram országos keretszámát és biztosítsa az ehhez szükséges forrásokat.
III. javaslat: Az állam minden lehetséges eszközzel teremtse meg az építőipari munkák biztonságos végzésének lehetőségét.
IV. javaslat: Az uniós források gyors mozgósításával és átcsoportosításával a Kormány teremtse meg a finanszírozását és indítsa el a már engedélyezési és kiviteli tervekkel rendelkező, de korábban forráshiány miatt elutasított állami és önkormányzati építőipari beruházásokat.
Milyen főnök lennél? Megmutatjuk!
V. javaslat: Az állam sürgősséggel állítson fel egy munkaerő mobilitási alapot, amiből többoldalúan támogassa a turizmusban munkáját vesztő emberek mezőgazdaságba és építőiparba átáramlását. Mivel az érintett iparágak fizetései, munkakörülményei és presztízse jelentősen eltér, így többféle támogatást kell egyszerre alkalmazni. Egyrészt szükség van a mezőgazdasági fizetések mellé egy havi 50 ezer forintos mértékű állami bérkiegészítő támogatásra. Másrészt szükséges a munkaerő mobilitás elérése érdekében az utazási és szállási költségek támogatása.
VI. javaslat: A Kormány a válság idejére ideiglenesen módosítsa a munkabérre vonatkozó végrehajtási szabályokat, és 10%-ban maximalizálja a bejelentett bérből a korábbi tartozások megtérítésére vonható mértéket.
VII. javaslat: A főállású KATÁ-s vállalkozók ideiglenes adómentességének kiterjesztése az összes válság által érintett iparágra.
VIII. javaslat: A piaci szektorban a közép és felsőfokú végzettségűek körében veszélyben levő kb. 800 ezer embernek a munkahelyének a megtartása érdekében át kell venni a német „Kurzarbeit” módszert. Ha a munkaadó vállalja, hogy félállásban legalább a garantált bérminimumon tovább foglalkoztatja június 30-ig a munkavállalóit (ez legalább nettó 70 ezer forintos fizetést jelent), akkor erre a három hónapra az állam havi 100 ezer forinttal kiegészíti a munkavállaló bérét, így az legalább nettó 170.000 forint lesz. Az állami kifizetést kössék a munkavállalók munkaadókkal egyeztetett önként vállalt önképzési programjához.
IX. javaslat: A készlet leselejtezési veszteséget szenvedett vállalkozások kapjanak egyszeri, iparáganként különböző, az iparág készlettartási sajátosságaihoz igazodó, az árbevétel százalékos arányában kiszámított állami kárenyhítést.
Az első javaslatunk a vállalkozások likviditásának fenntartását és terheinek csökkentését célozza a bérleti díj háromoldalú kezelésével, amely így a vállalkozások fix költségeinek csökkentési lehetőségét biztosíthatja megvalósulása esetén.
A további javaslataink (II. –VIII.) a nemzetgazdasági szinten a legkritikusabb kérdés kezelésére, a munkaerőre vonatkozóan adnak megoldási lehetőségeket. A magyar gazdaságban a koronavírus járvány kapcsán elrendelt intézkedések hatására jelentős strukturális munkanélküliség kezd kialakulni, így az előrejelzések alapján a különböző ágazatokban egyszerre lesz jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány. A munkaerőt érintő probléma kezelése több beavatkozást igényel, hiszen összességében kb. 1,1-1,3 millióra becsülhető a válság által veszélyeztetett munkahelyek száma.
A közmunkaprogram átmeneti visszabővítésével az állami szféra ebből 100 ezer munkahelyet tud reálisan teremteni és ez főként az alacsony végzettségűek számára jelenthet megoldást.
Az alacsony végzettségűek iparági eloszlása: kb. 70-80%-uk a mezőgazdaságban, a turizmusban és az építőiparban van jelenleg foglalkoztatva segéd-, vagy betanított munkásként. A mezőgazdaságban várhatóan jelentős munkaerőhiányt okoz a határok lezárása és a vendégmunkások elmaradása.
Az építőiparban az építkezések leállása jelentős munkanélküliséget gerjeszthet, míg az építkezések biztonságos folytatásának megteremtése esetén akár munkaerő felszívó szerepbe is kerülhet az iparág, hiszen a külföldi munkavállalók jelentős részben innen is hazamentek. A külföldről hazaérkezett magyarok körében viszont jelentős az építőipari munkások aránya, így az építkezések tovább folytatása, sőt felpörgetése esetén ezt a réteget is munkához lehet juttatni.
A turizmus azonban összeomlott, és az eddig ott foglalkoztatott munkavállalók a napokban már kezdenek megjelenni a munkanélküli ellátásban.