Az építőipar számára 2026-ban a lakásépítés és felújítás lehet a kitörési pont
Az építési ágazat 2026. évi súlyponti problémái, javaslatok ezek megoldásához című szakmai anyagban az építőipar előtt álló kihívások között nevezték meg a hatékonyság növelését, a szakemberhiány kezelését és a digitalizáció erősítését. Célként fogalmazták meg, hogy az építésgazdaság import kitettsége a mostani 48 százalékról néhány éven belül érdemben csökkenjen. Ennek elérése érdekében indokoltnak tartják a hazai építőanyag-gyártó vállalkozások beruházásainak támogatását.
Rámutattak: miközben a megrendelői igények hatékonyabb működést követelnek meg, sok vállalkozásnál elöregedtek a gépi eszközök, az alkalmazott technológiák. A hatékonyság javítása minden építőipari szereplő sürgős feladatává vált, de az építésgazdasági értéklánc egészének kell szintet lépnie a hatékonyság területén. Ehhez pedig pályázati formában kormányzati támogatásra is szükség van az elemzők szerint.
Az ágazat hatékonyságnöveléséhez nélkülözhetetlen építési-szerelési technológiák, szervezési és menedzsment-módszerek, informatikai megoldások oktatásának lényegesen nagyobb szerepet kell kapnia a mérnökképzésben és a szakképzésben tették hozzá.
Az elemzés szerint az építési ágazatban továbbra is a festő, mázoló, tapétázó, kőműves és burkoló szakmákat oktatják a beiskolázott tanulók 75 százalékának.
Ugyanakkor a szigetelő, kőfaragó, épületszobrász és szárazépítő, szerkezetépítő és szerelő, útépítő és útfenntartó szakmák képzése nem kellően biztosított.
Fontos feladatnak nevezték továbbá a tanulók gyakorlati képzésének valós munkahelyi körülmények között történő megvalósítását, ehhez nagyvállalatok közreműködésével ágazati képzőközpontok létrehozását sürgették, és szót emeltek az építőipari ágazati képzőközpontok országos kialakítása mellett.
Az ÉVOSZ jelezte: az építőipar területére kevés szakember kerül ki az iskolarendszerből, eközben mintegy 20 ezerrel többen mennek nyugdíjba a szakmából, mint amennyien belépnek az építőipari munkaerőpiacra.
Az ÉVOSZ által készített összefoglaló szerint az idén is kínálati piac jellemzi az építésgazdasági értéklánc (tervezés, kivitelezés, projektmenedzsment, épület-üzemeltetés és -fenntartás, építőanyag-gyártás, építőanyag-kereskedelem) egészét.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke az MTI-nek kifejtette, hogy a magyar építőipar 20 százalékkal magasabb teljesítményre is képes lenne, mint amire jelenleg fizetőképes kereslet van.
Ezért a szakszövetség szükségesnek tartja a 2023-2024-2025. évekről elhalasztott állami beruházások előkészítését és megvalósítását.Ezen felül indokoltnak látják hosszú távú, választási ciklusokon átívelő beruházási, fejlesztési programok kidolgozását, amelyek építési-beruházási vonzata az építési ágazatot ismét növekedési pályára állítják.
Az ÉVOSZ javaslatai között szerepel például a Paks II. projekt érdemi elindítása, a kivitelezéshez rendelkezésre álló hazai kapacitás felmérése, valamint az országos lakóingatlan-felújítási program fenntartása, és ebben egy 800 ezer lakást érintő panelprogram kidolgozása is. Ezek azért is lényegesek az ÉVOSZ szerint, mert Magyarországon is jelentkezik az Európában tapasztalható "lakhatási krízis". Ennek "magyaros változata", a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra, a lakhatás minőségére.
Kitértek arra, hogy a lakosság közvetlen megrendelésére készülő lakásépítéseknél és lakóingatlan-felújításoknál tapasztalható a legerőteljesebb feketefoglalkoztatás, amit elsődlegesen az írásos szerződések nélküli munkavégzés nagy száma tesz lehetővé. Az ÉVOSZ becslése szerint 2025-ben mintegy 200 milliárd forint értékű lehetett az a lakásfelújítás és lakásépítés, amit szóbeli megállapodás mentén kiviteleztek. Ennek a kivitelezői szolgáltatásnak az áfatartalma és további adó/járulék vonzata mintegy 55 milliárd forint volt, amitől az állami költségvetés elesett. Részben ezért, részben a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetének javítása miatt változtatásokat sürgetett ezen a téren is az ÉVOSZ.
Az ÉVOSZ a szakmai összefoglaló anyagot megismertette az építőipari vállalkozásokkal és a kormányzat szereplőivel is.
