Bankadó nélkül 4,2 milliárd forintos nyeresége lett volna a Raiffeisen Banknak
A bank az idén már a bankadó beszámításával is nyereséges szeretne lenni. Heinz Wiedner vezérigazgató elmondta: bár a nettó eredmény jelentősen elmarad a Raiffeisen csoport eredményességétől (2010-ben 1,1 milliárd euró volt a konszolidált nettó profit), Magyarország továbbra is rendkívül fontos a Raiffeisen számára. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyar bankadó magas mértéke és 2012-ig való meghosszabbítása komoly problémát jelent, oda vezet, hogy a bankok nem tudnak profitábilisan működni, ami ki fog hatni a gazdaságra is.
Emlékeztetett arra, hogy a Raiffeisen anyacége tavaly decemberben 50 millió eurós tőkeemelést hajtott végre, hogy kompenzálja a bankadóból fakadó veszteséget és szinten tartsa a tőkemegfelelést. A jelenlegi üzletmenethez elegendő tőkéje van a banknak, nincs szükség további tőkebevonásra - tette hozzá. A vezérigazgató szerint ahhoz, hogy a lakáspiac rendbe jöjjön, fel kell oldani a kilakoltatási moratóriumot. "Bízunk abban, hogy nem hosszabbítják meg, hanem más intézkedésekkel segíti a kormány a hiteladósokat" - mondta.
Horváth Krisztina vezérigazgató-helyettes hozzátette: a jelzáloghitelek 15-20 százalékát strukturálták át. Ennél többre volna szükség, lenne is rá lehetőség, de a kilakoltatási moratórium miatt nincs a hitelek rendezésére kényszer. A személyi kölcsönöknél, amelyek adósait nem védi moratórium, csökken a nem teljesítő arány - mondta. A bank mérlegfőösszege 2010 végén 2.368 milliárd forintot tett ki, 0,2 százalékkal szűkült az egy évvel korábbihoz képest, a hitelek és a betétek állománya nagyjából az egy évvel korábbi szinten maradt.
Hogy a bankszektor más tagjainál sem volt jobb a helyzet, mutatja, hogy a Raiffeisen a mérlegfőösszeg alapján 7,2-ről 7,1 százalékra olvadó részesedéssel is tartotta hatodik, a hitelek terén pedig a 9,5-ről 9,3 százalékra csökkenő részesedéssel ötödik helyét, míg a betételhelyezésben a 8,5-ről 8,4 százalékra csökkenő részesedés mellett is a negyedikről a harmadik helyre rukkolt elő. A lakossági betétek terén 7,1-ről 6,1 százalékra csökkent a bank részesedése, amit a vállalati és önkormányzati részesedés növekedése ellensúlyozott.
Horváth Krisztina a tavalyi eredményt elemezve pozitívumként értékelte a kamatbevétel szinten maradását, hozzáfűzve: nemcsak a bankok hitelezési hajlandósága volt a korábbinál alacsonyabb, hanem a hitelkereslet is. A nettó jutalékbevétel 8 százalékkal mérséklődött a kisebb számlaforgalmak és a törvényi előírások változása miatt. A működési bevételek összességében 8 százalékkal olvadtak. A céltartalék-képzés tavaly az előző évhez képest 23 százalékkal mérséklődött - 66,5 milliárdról 51 milliárd forintra -, de még mindig magas.
Mérséklődése annak köszönhető, hogy 2009-ben jelentős céltartalékot képzett a bank - mondta Horváth Krisztina. Hozzáfűzte: valós képet a bankpiac helyzetéről a válság időszaka alatti össz-tartalékképzés adhat majd. A nem teljesítő hitelek növekedési üteme lelassult, arányuk 17,5 százalék volt 2010 végén, az új hitelek minősége lényegesen jobb. A vállalatok közül főleg a kisebbek kerültek bajba. A nem teljesítő hitelek aránya a bank várakozásai szerint az idén is tovább emelkedik, trendforduló a második félévben lehet.
Ha a volumenek nőttek volna, a nem teljesítő hitelek aránya is javult volna - magyarázta a vezérigazgató-helyettes, rámutatva: a gazdasági környezet javulása önmagában javítani fogja a portfóliók kockázattartalmát, s a növekedés segít a kockázatok kezelésében is. A működési költségek gyakorlatilag az előző évi szinten maradtak. A bank 2009-ben jelentős költségcsökkentő lépéseket tett: 700 fős létszámleépítést hajtott végre és 20 fiókot bezárt. Tavaly a dologi költségeket tovább mérsékelték, a személyi költségek ugyanakkor a dolgozóknak kifizetett bónusz miatt emelkedtek (a tulajdonos figyelembe vette, hogy a bankadó nélkül teljesültek a tervek).
Heinz Wiedner az idei tervekről szólva hangsúlyozta: növekedni szeretnének a vállalati és a lakossági piacon is, nehéz azonban megtalálni azokat az ügyfeleket, akiket prudensen hitelezhetnek. Hozzáfűzte: a válság előtt túl sok kockázatot vállalt a bank, az új hitelezési politika szigorúbb. A Raiffeisen az idén már a bankadó mellett is nyereséget szeretne képezni, amit az ügyfélkapcsolatok javításával, magas színvonalú szolgáltatásokkal és transzparens árpolitikával szeretne elérni. A kockázati költségek továbbra is magasak lesznek, de alacsonyabbak, mint 2010-ben. A hiteleket proaktív módon próbálja átalakítani a bank, és nagyobb hangsúlyt helyez a workoutra és a behajtásra is.
A vezérigazgató hangsúlyozta: 2011-ben is komoly kihívással néznek szembe. Bár az üzleti tevékenységben és a nettó eredményt tekintve is a javulás jelei tapasztalhatók, lassan lehet visszatérni a korábbi szintre, két-három évig a helyzet még nehéz lesz. Sokat segítene, ha a gazdaság javulna, mert a beruházások beindulása és a fogyasztás növekedése szükséges ahhoz, hogy a bankrendszer is fejlődjön - mondta. (MTI)
