A TBSZ lenyomta a NYESZ-t

A KBC Equitas tapasztalatai szerint a számlanyitók több mint 30 százaléka ma már TBSZ-t is nyit, míg a nagyobb állami támogatást élvező NYESZ számlák iránt kisebb a kereslet.

A lakosság még mindig sokkal többre értékeli a rugalmasságot, mint a hosszú távú befektetésekben rejlő többlet lehetőségeket. A KBC Equitas tapasztalatai szerint az ügyfelek tízszer több tartós befektetési számlát (TBSZ) nyitnak, mint nyugdíj-előtakarékossági számlát (NYESZ).

„A TBSZ népszerű lett a lakossági megtakarítók körében, az értékpapír számlát nyitók több mint 30 százaléka TBSZ számlát is nyit. Ezek a befektetők a megbízhatóságot, a stabilitást, és a hozzáférést, valamint az örökölhetőséget részesítik előnyben”  – hangsúlyozta Tordai Péter, Magyarország egyik vezető internetes brókertársasága, a KBC Equitas vezérigazgatója. 

A TBSZ-hez képest a NYESZ több állami kedvezményt élvez, hiszen a lejáratkor nemcsak a 16 százalékos kamatadó alól mentesül a kifizetés, de a megtakarítás húsz százalékát adójóváírásként kapja meg a megtakarító. Ennek azonban ára van, egészen a nyugdíjba vonulásig benn kell tartani a pénzt a számlán. Ezzel szemben a TBSZ-en fialtatott pénz az ötödik év után – szintén kamatadó-mentesen – felvehető. Ha a megtakarítónak ez alatt mégis szüksége van az összegre, akkor a TBSZ-ről kivett pénz után csak a normál kamatadót kell megfizetnie, míg a NYESZ számláról kivett összeg után büntető kamat is esedékes.

„Már nem csak az öntudatos befektetők keresik a TBSZ-t, de az ügyfelek többsége akkor is szívesen létesít ilyen számlát, ha ajánljuk neki. Ha ugyanis valaki TBSZ-en takarít meg, nem járhat rosszabbul, mintha normál értékpapír számlára helyezte volna a pénzét, hiszen ha adómentes periódus előtt veszi fel a megtakarítást, akkor a normál értékpapírszámla adózási szabályaival szembesül” – tette hozzá Tordai Péter.  A tapasztalatok szerint a megtakarítók egy része a nagyobb rugalmasság miatt a NYESZ számlájáról áthelyezte befektetéseit TBSZ számlára.

Azoknál a családoknál, ahol a személyi jövedelemadó csökkenés, valamint a családi adózás bevezetése miatt plusz jövedelem keletkezik, kereslet mutatkozik az öngondoskodást szolgáló termékek iránt. Ezek a befektetők a megbízhatóságot, a stabilitást, és a hozzáférést, valamint az örökölhetőséget részesítik előnyben.

„Annak, akik felismerik az öngondoskodás jelentőségét, már 5-10 ezer forintos havi összeggel is érdemes nyugdíj célra megtakarítani. Az ő igényeik kielégítéséért nemcsak a bankok és a biztosítók, de az önkéntes nyugdíjpénztárak is versenybe szállnak.” – tette hozzá Tordai Péter.