A britek kiválnak, a cégek adóznak?
A Brexit hatása az általános forgalmi adóra
A Brexit hatására az Egyesült Királyság áfa szempontból nagy valószínűséggel harmadik országnak fog minősülni, így a közösségi kereskedelemhez kapcsolódó egységes szabályozás, kedvezmények és egyszerűsítések a továbbiakban nem lesznek alkalmazandók. Ez egyrészt a gazdasági ügyletek eltérő áfakezelését hozhatja magával és adminisztrációs terhet jelenthet a vállalkozásoknak, de egyben számos lehetőséget is hordoz magában. A korábban közösségi értékesítésként és beszerzésként kezelt tranzakciók a jövőben export-, illetve importügyletként minősülnek és számolni kell importáfa-fizetési kötelezettséggel.
„Ezzel kapcsolatban a cégeknek érdemes tájékozódniuk a vámjogi képviseletről és az alkalmazható vámeljárásokról, egyszerűsítő szabályokról. A szolgáltatások vonatkozásában a teljesítési hely szabályokat és a harmadik országos ügyletekhez kapcsolódó adómentességeket érdemes felülvizsgálni, különösen a pénzügyi, illetve, szállítmányozási szektorokban. A változásoknak szükségszerű velejárója lesz a vállalatirányítási rendszerek és a számlázási metódus módosítása, illetve számolni kell a jelentéstételi kötelezettség jelentős átalakulásával is” – hívta fel a figyelmet Farkas Gábor, a PwC Magyarország menedzsere.
A Brexit hatása a vámra
A Brexit egyértelmű következménye lesz, hogy - hasonlóan a jelenleg az Európai Unión kívüli országokból importált és oda exportált termékekhez - az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelemben az árukat vámeljárás alá kell vonni.
„Bár sokféle forgatókönyv elképzelhető arra, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság milyen vámügyi, szabadkereskedelmi megállapodást köthet, szinte bizonyos, hogy a Brexit után az Egyesült Királyságból importált áruk egy része után vámot kell majd fizetni. A vámteher a vámeljárás további költségeivel - így a vámügynökök díja, a vállalatok vámjogszabályoknak megfelelő belső folyamatai kialakításának és fenntartásának költsége - együtt jelentős többletterhet jelenthet a gazdálkodók számára. Ezért fontos, hogy az érintettek időben felmérjék, hogy milyen lehetőségeik vannak a vámmal kapcsolatos költségek optimalizálására és a vámjogszabályok által nyújtott lehetőségek kihasználására, például a folyamatokat egyszerűsítő vámeljárásokra vonatkozó engedélyek megszerzésével” – mondta Deák László, a PwC Magyarország cégtársa.
A Brexit hatása a társasági adózásra
„A társasági adózás területe nem szorosan harmonizált az Európai Unióban. Mégis, az Egyesült Királyság kiválása az Európai Unióból hatással lehet a cégek társaságiadó-fizetési profiljára. A pontos hatások nagyban függnek a kilépés után az Egyesült Királyság és az Európai Unió között kialakított nemzetközi jogi kapcsolatoktól, illetve attól, hogy a kilépéssel egyidejűleg az Egyesült Királyság az Európai Gazdasági Térséget is elhagyja-e” – hangsúlyozta Juhász Gergely, a PwC Magyarország vezető menedzsere.
Mindazonáltal az valószínűsíthető, hogy a társasági adózás szempontjából leginkább releváns uniós irányelvek, így az anya-leányvállalat-, a kamat-jogdíj-, vagy a fúziós-irányelv nem lesz alkalmazható, de az is előfordulhat, hogy az Európai Unió alapszerződésében lefektetett alapszabadságok, vagy az állami támogatásokra vonatkozó uniós rendelkezések alkalmazhatósága is megszűnik. Mindez azt eredményezheti, hogy a kilépés hatással lehet azokra a vállalkozásokra, amelyek közvetlen kereskedelmi kapcsolatokat tartanak fenn az Egyesült Királysággal (hiszen az Egyesült Királyságba irányuló vagy onnan érkező jövedelemáramok forrásadóztatása növekedhet), de akár azokra is, amelyek közvetlen kereskedelmi kapcsolatokkal nem rendelkeznek, de brit tulajdonú vagy akár csak brit entitásokat is magában foglaló cégcsoportok részei. Ezért minden olyan vállalkozásnak, amely a fentiek alapján érintett lehet, javasolt figyelemmel kísérni a Brexit folyamatát, hogy megfelelően felkészülhessen az új nemzetközi helyzetre.
