A britek rosszabbul élnek, mint öt éve
Az Oxford Economics, az Oxfordi Egyetem üzleti tudományok karának gazdaságelemző vállalkozása szerint az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) 2009-ben reálértéken alacsonyabb volt, mint 2005-ben, és még az idén is alacsonyabb lesz. A cég saját becslése szerint tavaly 22.700 font (6,8 millió forint) volt a fejenkénti GDP-érték a négy évvel korábban mért - tavalyi árakon számolt - 23 ezer font helyett, ami reálértéken 1,3 százalékos visszaesés.
Az Oxford Economics 2010-re, szintén tavalyi árakon számolva 22.775 fontos fejenkénti GDP-értéket jósol, vagyis az idén még mindig 225 fonttal kevesebb hazai össztermék jut egy-egy britre, mint öt éve, "akkor is, ha lesz valamennyi gazdasági növekedés" - áll az elemzésben. A cég a tanulmányban kiemeli, hogy a legutóbbi választások óta bekövetkezett életszínvonal-csökkenés éles kontrasztban áll a munkáspárti kormány előző két parlamenti mandátuma alatt tapasztalt meredek növekedéssel.
Az Oxford Economics szakértőinek számításai szerint 1997 és 2001 között 12,6 százalékkal, 2001 és 2005 között 8,3 százalékkal emelkedett a fejenkénti GDP-érték Nagy-Britanniában. A gazdasági visszaesés és a font külső értékvesztése együtt még nagyobb relatív életszínvonal-csökkenést okozott a többi vezető ipari gazdasághoz mérve.
Piaci dollárárfolyamon számolva a fejenkénti brit GDP-érték 2007-ben 45.890 dollár volt, nem sokkal kevesebb, mint az amerikai, és jóval több a német és a francia értéknél. Tavaly azonban a dollárban mért brit hazai össztermék egy-egy lakosra már csak 35.590 dollár volt piaci árfolyamon, 23 százalékkal alacsonyabb az amerikai szintnél, és több mint 10 százalékkal kisebb Németország és Franciaország dollárban számolt fejenkénti GDP-értékénél - áll az Oxford Economics kimutatásában.
A brit gazdaság az utóbbi fél évszázad legmélyebb recesszióját élte át az elmúlt másfél évben, és többi nagy ipari gazdasággal ellentétben - amelyekben már beindult a növekedés - a tavalyi harmadik negyedévben még mindig tartott a brit recesszió. Az volt a hatodik olyan negyedév egymás után, amelyben csökkent a brit gazdaság összteljesítménye. Ilyen hosszú recesszióra még nem volt példa Nagy-Britanniában azóta, hogy a brit statisztikai hivatal 1955-ben elkezdte a rendszeres negyedéves GDP-kimutatások közlését.
A recessziós előrejelzést ráadásul nemrégiben még rontotta is a brit kormány. Alistair Darling pénzügyminiszter a brit gazdaság és a költségvetés helyzetéről nemrégiben tartott éves parlamenti beszámolójában közölte: új becslése szerint a brit hazai össztermék az idei pénzügyi év egészében 4,75 százalékkal csökken a költségvetésben szereplő eredeti, 3,5 százalékos recessziós jóslat helyett. Citybeli közgazdászok mindemellett költségvetési válságtól is tartanak az idén.
A Financial Times hétfőn ismertetett felmérése szerint a lap által megkérdezett 79 szakértő közül 37 vélekedett úgy, hogy finanszírozási válság fenyegeti a brit államháztartást. A BNP Paribas bankcsoport közgazdásza, Paul Mortimer-Lee egyenesen úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britannia "költségvetési katasztrófaövezetté" vált. A szakértő szerint a brit közfinanszírozás helyzete olyan rossz, hogy a konszolidáció késedelme bizalomvesztéshez, adósi leminősítéshez és finanszírozási válsághoz vezethet.
Az idei brit pénzügyi év költségvetésében 12,4 százalékos GDP-arányos államháztartási deficitjóslat szerepelt, és már ez is példátlan mértékű hiány lett volna a modern brit gazdaságtörténetben. Darling azonban a költségvetés és a gazdaság állapotáról nemrégiben tartott alsóházi beszámolójában még rontotta is az idei államháztartási hiányra adott hivatalos prognózist: az új előrejelzés szerint a deficit a becsült GDP-érték 12,6 százalékával lesz egyenlő.
A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja, a Standard & Poor's már tavaly stabilról leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Nagy-Britannia - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság - lehetséges legjobb, "AAA" szintű szuverén besorolásának kilátását, arra a véleményére hivatkozva, hogy a jelenlegi költségvetési folyamatok mellett a brit nettó államadósság középtávon elérheti a GDP-érték 100 százalékát.
