A cégek többségénél megmarad a cafeteria-rendszer

A Pécsi Tudományegyetem Menedzsment és HR Kutató Központja, valamint a Cafeteria Plaza közelmúltban végzett felmérést 156 magán- és állami vállalat, intézmény körében, ennek eredményét hétfőn az MTI-hez is eljuttatták. A vizsgált vállalatok körében többnyire a 2009-es szinten maradnak a cafeteriára költhető éves keretösszegek, tízből egy cég ezen a területen spórolásra kényszerül, 35 százalékuk azonban forrásokat talál arra, hogy az értékkövetés okán bővítse a keretet.

A cégek többsége felismerte, hogy a magánszemély által felhasználható érték a megadóztatott elemek esetében is magasabb, mintha ugyanezt bérként kapnák meg a dolgozók, amellett, hogy a juttatásokkal saját költségeik is csökkennek. Ráadásul azoknál a szervezeteknél, amelyeknél évek óta juttatások egészítették ki a bérjövedelmet, megfigyelhető, hogy a cafeteria mára "járandósággá" vált a dolgozók szemében.

Eltörlése egyértelműen negatív hangulatot eredményezne, különösen az alacsony keresetűek körében. A felmérés készítői utaltak arra, hogy január 1-jével megszűnt az adómentessége azoknak a juttatásoknak, amelyek a foglalkoztatók által kínált juttatási rendszerek palettáját évek óta meghatározták. Ez alól egyetlen kivétel a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat.

Kedvező változás a 2010-ben hatályba lépett adószabályok közül, hogy a munkáltatói lakáscélú támogatás mértéke ötévente ötmillió forintra emelkedett. Az adott értékhatárig nyújtott juttatás adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. A kutatók szerint ezek a juttatások ösztönző, motiváló szerepük mellett a költséghatékonyság miatt lettek egyre kedveltebb elemei a kompenzációs csomagoknak, s 2007-ig szinte korlátlan lehetőséget nyújtottak közteher nélküli extra bevételek juttatására és szerzésére.

Poór József egyetemi tanár, a kutatás vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a cafeteria térhódításának 2009-ig gyakorlatilag csak az adómentességet szabályozó újabb és újabb kritériumok, s az ezzel járó komoly adminisztrációs terhek szabtak határt, így azt egészen a múlt évig bezárólag a megkérdezettek közül 10 cégből 9 valamilyen formában beépítette javadalmazási stratégiájába.

A cafeteria keretein kívül nyújtott leggyakoribb juttatások a munkavégzéshez kötődtek. A legelterjedtebb a magáncélú használatot is engedélyező mobiltelefon-költségtérítés volt, szintén gyakorinak számított a képernyő előtti munkavégzéshez használt védőszemüveg árának a megtérítése. Marjai Boglárka, a Cafeteria Plaza tanácsadójának tapasztalatai szerint amíg a cafeteria-rendszerek bevezetésének legfőbb mozgatórugója korábban a dolgozói elkötelezettség és elégedettség növelése, az adómentes elemekkel elérhető megtakarítási lehetőség volt, ma a cégek már egyre kevésbé gondolják, hogy a béren kívüli juttatások szerepet kapnak a dolgozók megtartásában, vagy akár a munkáltatói "brand" megítélésében. A cafeteria ma már egyszerűen hozzátartozik egy versenyképes kompenzációs csomaghoz, ezáltal nem igazán növeli egy vállalat munkáltatói presztízsét.