A globális adósságválság és magyarországi hatásai
A pénzügyi világválság eredményeként 2010-re az USA GDP- arányos adóssága 80 százalékra, Japáné 200 százalékra emelkedett, noha 1980-ban mind a két ország 40 százalékos államadósági mutatóval rendelkezett. "De tudjuk, hogy az USA adósságát a világ, Japánét pedig a saját lakossága finanszírozza, így biztonságban vannak" - jelentette ki a közgazdász professzor.
Magyarország nemcsak azért van veszélyzónában, mert 80 százalékos az eladósodottsága, hanem azért is mert a nemzetközi hitelminősítők a befektetésre ajánlott kategória legalsó sávjába sorolták - mutatott rá a BCE egyetemi tanára. Ennek azért van óriási jelentősége, mert ha a magyar adósság a befektetésre nem ajánlott kategóriába kerül, akkor az intézményi befektetők - de a nyugdíjalapok biztosan - nem vásárolnak magyar állampapírt - magyarázta Magas István.
A közgazdász professzor előadásában felhívta a figyelmet arra is, hogy a korábban csodafegyvernek hitt állami kiadás ösztönzésről, azaz a multiplikátor hatásról kiderült: az USA-ban egy állami dollár elköltése csak 80 cent magánbefektetést eredményezett. A magyar multiplikátor hatásról nem tudott adatot mondani Magas István. (MTI)