A hűtlen kezelés még mindig a leggyakrabban elkövetett visszaélési forma Magyarországon

A gazdasági bűnözésről és a visszaélésekről szóló idei felmérésünk válaszadói 100%-os növekedést tapasztaltak a visszaélésekkel kapcsolatban – azaz minden második hazai válaszadó cégénél történt ilyen jellegű bűncselekmény az elmúlt 24 hónapban. Ez az eredmény azonban félrevezető: valószínűleg nem a tényleges visszaélések száma nőtt ilyen mértékben, hanem az azokkal kapcsolatos tudatosság javult.

Elemzésünkbe 123 országból 7 228 szervezetet, köztük 71 vezető magyarországi céget vontunk be. Globálisan a szervezetek 49%-a ismerte fel, hogy visszaélés, illetve gazdasági bűncselekmény áldozatává vált, Magyarországon ez az arány még magasabb, 51%.

A magyarországi felmérés válaszadói továbbra is a hűtlen kezelést (42%) jelölték meg a leggyakrabban elkövetett gazdasági bűncselekményként. Ezt követik a fogyasztók által elkövetett visszaélések (39%), a kiberbűnözés (31%) és az üzleti szabályszegés (28%).

Eredményeink azt mutatják, hogy számos vállalat belső, illetve külső okok miatt nincs kellően felkészülve a visszaélések kezelésére. Ezért fontos, hogy egy szervezet minden szintjén tisztában legyenek azzal, hogy mi a visszaélés hatásmechanizmusa, illetve milyen intézkedéseket lehet és kell tenni megakadályozásuk érdekében. Szakértőink szerint elérkezett az idő arra, hogy a szervezetek a visszaéléseket egy új, holisztikusabb szemlélettel kezeljék, felismerve, hogy azok nem puszta kellemetlenséget, a vállalkozás „járulékos költségeit” jelentik, hanem egy valódi árnyék-iparágat képeznek.

„Jelentős azon magyarországi válaszadók aránya, akik nem biztosak benne, hogy az elmúlt 24 hónap során kértek-e vállalatuktól kenőpénzt (44%), illetve a szervezet került-e hátrányba kenőpénzt fizető versenytárssal szemben (58%), ami komoly aggodalomra, illetve gyanúra ad okot. A fentiek jól illusztrálják a korrupció rejtett jellegét – ezért tekintjük a korrupciót egy valódi vakfoltnak Magyarországon” – mondta Polacsek Csaba, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának cégtársa.

Az egyik legnagyobb kockázati tényezőt az üzletfelek jelentik. A felmérés alapján a vállalatokat legérzékenyebben érintő visszaéléseket Magyarországon többnyire külső felek követik el (58%), ami szembetűnő változás a korábbi felmérésünkhöz képest (33%). Azokban az esetekben, amelyekben a visszaélést külső fél követte el, a „külső felek” csoportjának jelentős hányadát valójában „hamis barátok” (frenemies), vagyis harmadik felek – megbízottak, szállítók – és ügyfelek alkotják.

2016-ban készült kutatásunk óta a kiberbűnözés „felnőttkorba” lépett és jelentősen nőtt – ez a harmadik leggyakrabban elkövetett gazdasági bűncselekmény. A válaszadók 31%-a tapasztalt valamilyen kiberbűnözéssel kapcsolatos visszaélést, így Magyarország ebben a tekintetben elérte a globális szintet és ezen a területen mértük az eddig legnagyobb mértékű növekedést.

Számos fajtája közül Magyarországon leggyakrabban a kártevő szoftverek (44%) és az adathalászat (37%) fordul elő. A magyar vállalkozások egyre inkább tisztában vannak ezzel a fenyegetéssel, amit az is mutat, hogy egyre többen készítenek a kibertámadásokra vonatkozóan incidenskezelési tervet. A 2016-os felmérésben mért 42%-kal szemben idén a megkérdezettek 72%-a nyilatkozta, hogy saját cége rendelkezik incidenskezelési tervvel a kibertámadások elhárítására, 10%-uk azonban nem rendelkezik ilyen tervvel, és még csak nem is fontolgatja annak elkészítését.

„A vezérigazgatókra egyre inkább a vállalatok megtestesítőiként tekintenek, akiktől azt várják el, hogy állandóan figyelemmel kísérjék a vállalati kultúra és működés minden vonatkozását. Etikai vagy megfelelési gondok esetén pedig – a közvélemény és egyre inkább a hatóságok is – az üzleti vezetőket tartják személyesen felelősnek” – tette hozzá Polacsek Csaba. Erre utal az is, hogy a magyarországi válaszadók 17%-a szerint elsődlegesen a vezérigazgatók felelősek a vállalat formális üzleti etikai és megfelelési programjáért.

A gazdasági visszaélések 21%-ára azonban még mindig olyan módon derül fény Magyarországon, amelyre a vállalat vezetésének nincsen befolyása.

A visszaélések továbbra is jelentős költségeket okoznak: a felmérésben részt vevő gazdasági bűncselekményeket elszenvedő vállalatok 45%-a több mint 100 000 amerikai dollárt (25 millió forint felett) veszített Magyarországon. Ugyanakkor a visszaélésekkel szembeni védekezésben innovatív és fejlett technológiák gazdag tárháza áll a cégek rendelkezésére, amelyek lehetővé teszik az emberi viselkedés felügyeletét, elemzését, az abból való tanulást, valamint annak előrejelzését.

 

Kalkulátor ajánlónk:

Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor

Összeilletek-e a pároddal? Párkapcsolati kalkulátor

Mekkora az agyam a magyar átlaghoz képest?