A jegybank sikerrel oldotta meg a bankközi pénzpiac feszültségeit
Magyarországnak 2008 őszén azért kellett a nemzetközi szervezetekhez fordulnia, mert a költségvetés hiányát finanszírozó államkötvények kibocsátása, piaci értékesítése ellehetetlenült. A magyar devizatartalék szintje hasonló volt a régió más országaiéhoz, az országot az különböztette meg tőlük, hogy egyedül itt párosult az állam rendkívüli eladósodottsága az ország külső finanszírozásra való ráutaltságával - írta Karvalits, szemben Surányi véleményével, aki szerint mindenekelőtt a devizatartalék elégtelen szintje miatt kényszerült Magyarország az elsők között nemzetközi hitelért folyamodni 2008 őszén, a globális pénzügyi válság kirobbanása után.
Karvalits Ferenc rámutatott: "a felelőtlen "fiskális alkoholizmus" időszakában a jegybank lehetetlen feladat előtt áll, nincs jó választása. A jegybank az árstabilitás elérésével, fenntartásával tud leginkább hozzájárulni a társadalmi jólét bővüléséhez." Ugyanakkor állítja: "a jegybank csak olyan mértékben lazíthatja a monetáris kondíciókat, csökkentheti az irányadó kamatot, amit a piac értékítélete is visszaigazol".
Az alelnök szerint Surányi írásában a jegybankétól eltérő monetáris politikai filozófia jelenik meg, amelyben a gyengébb árfolyam versenyképesség-javító hatásai hangsúlyosak, miközben nem szól a jegybank alapvető küldetéséről, a forint értékállóságának megőrzéséről. Az MNB célja a pénzügyi válságban Karvalits szerint nem lehetett az ahhoz való alkalmazkodási folyamat megakadályozása, a jegybank csupán a gazdaság szükségszerű alkalmazkodási folyamatát próbálta meg simítani.
Ebben a legfontosabb eszközei a forint- és a devizalikviditás nyújtása volt a pénzügyi piacok működésének biztosítása érdekében - írta Karvalits Ferenc. A kamatemelés a bizalom helyreállítása és a spekuláció letörése miatt kezdetben elkerülhetetlen volt. Bár a 3 százalékpontos emelés komoly tehertétel volt a reálgazdaság számára, már a döntés előtt ennél nagyobb mértékben megemelkedett állampapír piaci hozamok világosan jelezték a piac ítéletét a kockázati felárainkról, és a lépéssel az MNB ezt csak elismerte - írta a jegybank alelnöke.
Az IMF-program létrejöttével a bizalom erősödött és a korrekció az alapkamatban azonnal megkezdődött. A kamatpolitika végig azzal a nehézséggel szembesült, hogy miközben az alacsonyabb forintkamat kedvezőbb a reálgazdaságnak, ha a kamatdifferencia elszakad a befektetők által elvárt kockázati felártól, akkor ezt az árfolyam jelentős leértékelődése követheti. Bár a gyengébb forint kedvező az exporttőr vállalatoknak, a meglévő devizaadósságok miatt kedvezőtlenül hat a belföldi szereplők törlesztési terhére - írta Karvalits Ferenc.
