A korábbinál gyorsabb gazdasági bővüléssel számol a GKI
A 2011. évi gazdasági növekedés az Európai Unió átlagánál kissé magasabb, de a régió országainál alacsonyabb ütemű lesz. Továbbra is az export húzza növekedést, de a beruházás és a fogyasztás is emelkedni kezd. A kormány - a 2011. évi költségvetési törvényjavaslat szerint az idén a GDP 0,8 százalékos, 2011-ben 3 százalékos bővülését várja, míg a Magyar Nemzeti Bank idei évre szóló előrejelzése 1,1 százalék, a jövő évi pedig 3,1 százalék.
A gazdasági folyamatok lényegében a GKI által szeptemberben prognosztizáltnak megfelelően alakulnak - mondta Vértes András. A magyar gazdaság lassan kijön a válságból. A világgazdaságban a tavaszi görög után az őszi ír válság fokozza a bizonytalanságot, a fenntarthatatlannak látszó folyamatok iránti érzékenységet. A GKI szerint az idén a 3,8 százalékos államháztartási hiányt sikerül teljesíteni, de ebben a kormány adóintézkedései a GDP 1 százalékát kitevő többletbevételt jelentenek. A jövő évi költségvetésben 2,94 százalék deficitcél szerepel, ami a GKI szakértői szerint megvalósítható.
Ebben viszont a GDP 1,9 százalékát kitevő bevételt terveztek a magánnyugdíjpénztárakból átkerülő vagyonból. E nélkül számolva a "magdeficit" 4,8 százalék lenne. Vértes András szerint kérdéses, hogy az Európai Unió elfogadja-e a magyar költségvetési elszámolást, fenntarthatónak minősíti-e, s ha nem - ami a GKI szerint valószínű -, akkor a túlzottdeficit-eljárás fennmaradása jár-e, s mikortól szankciókkal. A fő probléma az, hogy nem láthatók a növekedés érdemi gyorsításának eszközei, sőt középtávon - a fenntarthatatlannak látszó egyensúly miatt - a növekedést visszafogó kiigazításra lehet szükség, miközben "megkezdődik a jövő felélése" - mondta a GKI elnöke.
Vértes András hozzáfűzte: hárommillió magán-nyugdíjpénztári tag megtakarításának és jövendő nyugdíjának "eltulajdonításából" egyetlen évben, 2011-ben a nagyobb cégek és a magasabb fizetésűek jövedelemadójának csökkentését finanszírozzák, de ezt a későbbi években már semmi nem fedezi, sőt tartósan fennmaradnak a növekedést, foglalkoztatást, beruházást fékező ágazati különadók. A magyar gazdaságpolitika figyelmen kívül hagyja a nemzetközi gazdasági helyzetet és a 2010. és 2011. évi költségvetési hiány formális teljesítése keretében "kifejezetten" kockázatos folyamatokat indított be - mondta Vértes András.
Ez jelentős árfolyamkilengésekhez és kamatemelkedéshez vezet, ami növeli az adósok - a lakosság, a vállalkozások és az állam - terheit. "A jogbiztonság gyengítése, a megtakarítások felélése, az általános befelé fordulás anakronisztikus, az európai tendenciáktól eltérő magyar modell irányába mutat. Mindez előbb-utóbb fájdalmas, az egyébként szükségesnél jóval nagyobb korrekciókat tesz elkerülhetetlenné" - tette hozzá a GKI elnöke. Hozzáfűzte: gazdaságpolitika még rövid távon sem segíti érzékelhetően a növekedést és a munkahelyteremtést.
Akar László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint a jövő év a strukturális reformok végrehajtásának előkészítésére lesz elegendő, a reform költségvetési vonatkozásai inkább 2012-ben és 2013-ban lesznek érzékelhetőek. A reform fő elemei azok, amit a GKI gazdaságkutatói már tíz éve mondanak. Ezek az önkormányzati rendszer, a közigazgatás, az egészségügy, az oktatás, a nagy állami vállalatok - elsősorban a MÁV és a BKV -, valamint a transzferek, a költségvetésből közvetve juttatott "támogatások" rendszerének átalakítása.
Ezekből "akár össze is rakható" az a 600-800 milliárd forint megtakarítás, amiről Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a napokban nyilatkozott - fejtette ki. Vértes András, a GKI elnöke a magán-nyugdíjpénztári tagok maradásával, vagy átlépésével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy sokan érzelmi indíttatásból döntenek majd, és kevésbé az ésszerűség alapján. Akar László megemlítette, hogy igaz más körülmények között történt a 2009-ben lehetővé tett visszalépés az állami nyugdíjrendszerbe, de a felmérésük azt mutatta, hogy akkor is elsősorban érzelmek alapján határoztak a tagok.
