A kötvényaukciók sikere még nem jelenti az euróövezet válságának végét

Az EFSF az euróövezeti kormányok által vállalt 440 milliárd eurónyi garanciából, az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (EFSM) rendelkezésre tartott 60 milliárd eurójából és a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) szintén erre a célra elkülönített 250 milliárd eurós keretből, összesen 750 milliárd euróból segítheti ki a közadósságukat a piacról finanszírozni átmenetileg nem képes kormányokat.

Az egyik legnagyobb londoni befektetési bank, a Barclays Capital - amely rendszeresen méri az euróövezeti és amerikai adósságfinanszírozás szempontjából alapvető fontosságú japán intézményi befektetői kör hangulatát - legutóbbi felmérésében megkérdezte a japán befektetési alapoktól, hogy az EFSF-fel kapcsolatban milyen európai intézkedést tartanak a legvalószínűbbnek a közeljövőben. A válaszadók többsége - 54,8 százaléka - arra számít, hogy növelik a likviditássegítő eszköz méretét.

A következő legnépszerűbb válasz az volt - erre 28,6 százalék tippelt -, hogy szélesítik az eszköz alkalmazási körét, kiterjesztve azt például szuverén kötvények közvetlen vásárlására. Az EFSF bővítésére más szakértők is esélyt adnak. Graham Bishop, a londoni City egyik legtekintélyesebb pénzügyi tanácsadója - aki a brit kormánynak és az Európai Parlamentnek is dolgozott - e hétvégén megjelent új könyvében azt írta, hogy az EFSF mozgósítható hitelforrásait ezer milliárd euróra kell növelni.

Bishop a "The EU Fiscal Crisis: Forcing Eurozone Political Union in 2011?" című 106 oldalas tanulmányában azt is jósolja, hogy az euróövezet már az idei év végére, a pénzügyi válság nyomán erre irányuló "intenzív piaci és gazdasági nyomás hatására" politikai föderációvá alakul. A szakértő szerint e föderáció egyes elemeit meglehetősen laza szálak fűzik majd össze, központi eleme azonban az "erőteljesen centralizált gazdasági kormányzás lesz", "a költségvetési feddhetetlenség melletti bizonyított elkötelezettséggel".

Bishop szerint ez utóbbihoz kell az EFSF jelentős kibővítése. A Barclays Capital új felmérésébe bevont japán intézményi befektetők nagy többsége ugyanakkor nem lett derűlátóbb az egyes periferiális euróövezeti tagállamok legutóbbi sikeres kötvényaukciói után sem. Arra a kérdésre, hogy szerintük ezek az aukciók az euróövezeti válság enyhülését mutatják-e, 59,5 százalék azt a válaszlehetőséget jelölte be, hogy "nem igazán", 19 százalékuk pedig azt az opciót választotta, hogy "egyáltalán nem".

A japán befektetési alapok szerint nem múlt el annak a kockázata sem, hogy valamely euróövezeti ország a közeljövőben törlesztésképtelenné válik. Arra a kérdésre, hogy aggasztja-e őket az euróövezeten belüli esetleges kényszerű adósságátrendezés lehetősége 2013 közepe után - amikor a jelenlegi támogatási mechanizmusok kifutnak -, több mint 80 százalék válaszolt igennel. A válaszadók közül 11,9 százalék jelölte be a "igen, nagyon is" válaszlehetőséget, 69 százalékuk pedig az "igen, valamelyest" válaszra voksolt. A londoni Cityben általánosságban sem nagy a derűlátás az euróövezeti kilátásokat illetően.

A Fitch Ratings hitelminősítő által az euróövezet jövőjéről az elmúlt hét végén Londonban megrendezett szemináriumon elhangzott, hogy ma már nem egyedi tagállamok válságáról van szó, hanem rendszerszintűvé szélesedett, valutauniós szintű pénzügyi válságról. David Riley, a Fitch globális szuverén adósbesorolásokért felelős igazgatója a citybeli rendezvényen kijelentette: a válság rendszerszintűvé válását mutatja, hogy az egyes tagállamok versenyképessége széttartó, semmint egymáshoz közelítő pályára került, és az is, hogy kialakult egy kétirányú negatív visszahatás az euróövezeti szuverén adósok és a bankok között.

A szuverén adósminőséggel kapcsolatos piaci aggodalmak ugyanis átterjedtek a bankok vagyonminőségére is, és a folyamat fordított irányban is megindult, vagyis a bankokkal kapcsolatos félelmek az államadósokkal kapcsolatos félelmekké is váltak. "Ez rendkívüli károkat okozó kölcsönhatási hurok" - fogalmazott a Fitch Ratings igazgatója. Pontosan ugyanezt emelték ki hétvégi elemzésükben a Bank of America-Merrill Lynch (BoA-ML) bankcsoport londoni elemzői is, akik szerint az euróra változatlanul erőteljes nyomással nehezedő tényezők között van a szuverén és a banki kockázatok között kapcsolatot teremtő negatív visszahatási hurok.

A ház szerint ez a jelenség még romolhat is a kedvezőtlen növekedési kilátások miatt. A BoA-ML londoni elemzői az euróra idén is várhatóan erős nyomást gyakorló tényezők között említették azt is, hogy szerintük "gyakorlatilag lehetetlen" az euróövezeti versenyképesség javítása, és az egyetlen gyógyír a gyenge euró lenne. A szerkezeti reformok segíthetnének, de ezek bevezetése időbe telik, és még több időt veszt igénybe, mire eredményük érezhetővé válik - fejtegették a Bank of America-Merrill Lynch citybeli elemzői.