A magyarok többsége egyetért a Kína-politikával
Az elmúlt hónap egyik legfontosabb ügyében, a Kínával kötött gazdasági együttműködéssel az összes megkérdezett közel kétharmada szerint a kormány jó megállapodást kötött. 62 százalékuk szerint az együttműködés előnyös, 18 százalék szerint hátrányos az ország szempontjából. Figyelemre méltó, hogy az "új szövetség" ellen hangosan tiltakozó Lehet Más a Politika szimpatizánsainak 59 százaléka is inkább pozitívan ítéli meg a megállapodást - ismertetik.
A július 5. és 8. között, 1000 ember telefonos megkeresésével készült közvélemény-kutatás eredményei szerint minden második (52 százalék) megkérdezett vélte úgy, hogy a magyar EU-elnökség sikeres volt, s csak a válaszadók 22 százaléka állította ennek ellenkezőjét. Számottevő különbség a válaszadók korösszetétele szerint nem állapítható meg: a fiatalok és az idősebbek is azonos arányban nyilatkoztak elismerően.
Az EU-elnökséget sikeresnek ítélők azonban magasabb arányban találhatóak a felsőfokú végzettségűek (64 százalék) között. Érdekes, hogy az ellenzéki pártok hívei között számottevő véleménykülönbség tapasztalható. Míg az LMP támogatóinak 51, addig az MSZP és a Jobbik szimpatizánsoknak csak 30, illetve 39 százaléka volt elégedett. A felmérés szerint a külföldi gazdasági kapcsolatok alakulása, az adósságcsökkentő bejelentések és a beruházó-barát gazdaságpolitika is közrejátszhat abban, hogy a magyarok több mint fele (53 százalék) egyértelműen optimista gazdasági várakozásaiban, s mindössze egyharmada tekint borúsan a következő 12 hónap elé.
Az 50 százalék feletti gazdasági optimizmus jelentős javulásnak tekinthető, mert az idén áprilisban a lelkesek aránya még a 40 százalékot sem érte el. A megkérdezettek 61 százaléka a jövőben is szívesen fogadna nemzeti konzultációs kérdőívet, tehát a társadalom és politika két választás közötti kommunikációja a jövőben is kívánatos újszerű kormányzati technika lehet (mindössze a megkérdezettek harmada nem szeretne kérdőívet kapni). Figyelemre méltó, hogy tízből öten (52 százalék) általánosságban támogatóan, négyen (39 százalék) viszont elutasítóan viszonyulnak a munkavállalói jogok védelmében szervezett sztrájkhoz.
A vélemények erős megosztottságára magyarázat lehet, hogy több szakszervezeti szövetséget tiltakozásakor nem csak, vagy egyáltalán nem a munkavállalói jogok védelme motivál. A sztrájkok elméleti támogatásából nem következik, hogy egy-egy konkrét munkabeszüntetés mellett is kiáll majd a többség, annak körülményei és következményei lesznek döntőek megítélésekor - ismerteti a közvélemény-kutatás.
