A pozitív változások ellenére maradt némi hiányérzet - Új Széchenyi Terv

Az EU-s források rendszere igen komplex, számos jogszabályi kötöttség, illetve le nem zárt folyamat akadályozza az átalakítási törekvéseket. Ezért az AAM szakértőinek megítélése szerint alapvetően helyes döntés volt a gazdaságfejlesztési szempontból fontos konstrukciók összefogása az Új Széchenyi Tervvel, párhuzamosan a többi, szintén szükséges, vagy még nem lezárható ÚMFT-s konstrukció továbbvitelével. A szakértők az új elemek tekintetében több pozitív változást is azonosítottak, de egyúttal maradt még hiányérzet is bennük, így további javaslatokat fogalmaztak meg az EU-s források még hatékonyabb felhasználása érdekében.

PÁLYÁZZON AZ ÖN CÉGE IS PROFESSZIONÁLIS SEGÍTSÉGGEL!

Pozitív változásként értékelhetőek a támogatásközvetítés logikájában a következők:

•- gazdaságpolitikai prioritások mentén jelölte ki a kormányzat a preferált iparágakat. Természetesen azon mindig lehet vitatkozni, hogy melyek legyenek a kiválasztott ágazatok, de ennél fontosabbnak tartjuk, hogy legyenek ilyen prioritások, a koncentrált fejlesztések kedvező hatása miatt.

•- a keretek közötti átcsoportosítás a források célját tekintve is kedvező irányú. A közszféra infrastrukturális és szakmai fejlesztései, valamint nagyléptékű infrastruktúrafejlesztések helyett nagyobb hangsúlyt kapnak a produktív szférát (vállalkozások) célzó konstrukciók, és a foglalkoztatást ösztönző támogatások.

-• áttekinthetőbb, érthetőbb lesz a vállalkozásfejlesztési támogatások rendszere, ezzel a projektek hatásossága növekedhet.

-• pozitív változás a visszatérítendő támogatások szerepének növelése. A visszatérítendő támogatások alkalmazása a legjobb eszköz az indokolatlan pályázatok kiszűrésére, mert a támogatás visszafizetésének kötelezettsége a kalandorokat elriasztja.

-• a vállalkozásfejlesztési projektek támogatásában már megjelenik a komplexebb fejlesztések finanszírozásának lehetősége, főleg a mikro- és a középvállalkozások számára. Tovább növeli a fejlesztések esélyét, hogy a beruházási támogatást elnyerők automatikusan kaphatnak támogatást a kapcsolódó képzésekre.

-• kedvező a változás az innovációs pályázatoknál, amelyek jobban koncentrálnak a tudományos eredmények hasznosítására, így gazdaságfejlesztő szerepük növekedhet.

-• az egyszerűbb, gyorsabb átfutási időt igénylő támogatási konstrukciókat (automatikus, egyfordulós, közvetett támogatás) preferálja a kormányzat.

•- áttörésként értékelhető a pénzügyi vállalkozások (pénzintézetek, takarékszövetkezetek) és a vállalkozásfejlesztési alapítványok bevonása a vissza nem térítendő támogatások elosztásába. Így sikerülhet végre, hogy a mikro- és kisvállalkozások számára is reálisan elérhető, személyes kapcsolattartási pontokon is megjelenjenek a támogatások.

• A több mint 20 Közreműködő Szervezet konszolidációja segítheti a lebonyolítás hatékonyságának növelését.

Javaslatok és hiányosságok

-• a korábbinál nagyobb szükség lesz a beadott pályázatok folyamatos (un. ongoing) hatásvizsgálatára, és ha szükséges, akkor gyorsan kell majd módosítani a pályázati feltételeket. Az ilyen támogatási konstrukcióknál mindig előfordulhat, hogy a beadott projektek egy része nem az elképzeléseknek megfelelő eredményeket vállalja, vagy nem a preferált iparágakhoz kötődik.

-• célszerű volna az ÚSZT-ben megjelölt húzóágazatok (pl.: zöldgazdaság, egészségipar) erősebb preferálása a vállalkozásfejlesztési támogatásoknál, pont azért, hogy a köz- és a magánberuházások koncentrálódhassanak ezekben az ágazatokban, így nemzetközi szinten is versenyképes magyar közép-, majd nagyvállalkozások jöhessenek létre.

-• a kitörési pontokhoz kötődő, támogatást elnyerő középvállalkozások számára egyéb kormányzati szolgáltatásokat is (pl. exportpiacot építő gazdasági kapcsolatok) biztosítani kellene. Ezek néha több segítséget adnak, mint maga a beruházási támogatás.

•- a szakértők látnak még teret a Zöldgazdaság és az Egészségipar kitörési pontokhoz kapcsolódó fejlesztések finanszírozására a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program forrásait felhasználva. A TIOP jelentős mértékű, még le nem kötött forrást tartalmaz az egészségügyi, illetve az oktatási célú infrastruktúra fejlesztésére.

Korábbi javaslatok hasznosulása, beépülése:

A kormányzat nyitott volt azokra a véleményekre, amelyeket az elmúlt két évben a független szakértők (elsők között az AAM a Gyorsítósáv tanulmány-sorozatban) megfogalmaztak. Ilyenek például a következők:

•- iparági fókuszok, kitörési pontok meghatározása és kiemelt támogatása;

•- a vissza nem térítendő támogatások előtérbe helyezése;

-• a pénzintézetek kapacitásainak bevonása a támogatásközvetítésbe;

-• az automatikus és közvetett támogatási konstrukciók arányának növelése;

-• a támogatási konstrukciók feltételeinek rugalmasabb kialakítása, hogy azok egy-egy fejlesztés minél több elemét tudják finanszírozni.

(Forrás: Világgazdaság Online)