Aktív részvétel kell a Duna-stratégia megvalósításához
A Közép-Európai Egyetem EU-bővítési tanulmányok központja által szervezett nemzetközi konferencián a kormánybiztos kijelentette: ugyan a stratégiát az úgynevezett három nem - új uniós forrás, szabályozás és intézmény létrehozásának tilalma - határozza meg, inkább egy újfajta koncepció alapján, a három igen felől kellene megközelíteni, azaz a meglévő források összehangolására, az eszközök hatékonyabb használatára és az új ötletekre kell helyezni a hangsúlyt.
Hozzátette, május elején a stratégiában érintett országok képviselői a Balti-tengeri stratégia koordinátoraival egyeztetnek Gödöllőn a jó gyakorlatokról. Mint kifejtette, a Duna-stratégia mérföldkőhöz érkezett azzal, hogy tanácsi következtetéseket fogadtak el róla, vagyis a tagállamok szabad utat adtak a megvalósításának. Barsiné Pataky Etelka kiemelte: ellentétben a Balti-stratégiával ezt a makrorégiót egy komoly határ osztja ketté: uniós tagállamok és az EU-n kívüli országok egyaránt részt vesznek benne.
A gazdasági válság keményen sújtotta ezt a térséget, ám ha sikerül megerősíteni a makrorégiót, azzal egész Európa erősebbé válik - mutatott rá. Ján Hudacky, a szlovák közlekedési minisztérium államtitkára elmondta: országának célja egy mindenki számára elérhető, integrált infrastruktúra létrehozása a makrorégióban. Ezért támogatják a transzeurópai hálózat projektjeit, a közlekedési és mobilitási lehetőségek és a dunai közlekedési útvonal hatékonyságának javítását.
Az államtitkár szerint a jó minőségű infrastruktúra növelheti a régió versenyképességét. Éppen ezért a vasúti közlekedés és szállítás kapacitásait is bővíteni kell - vélekedett. A Duna-stratégia keretében az érintett országoknak közös közlekedési infrastruktúrát kell kiépíteniük, egységes megközelítést kell kidolgozniuk a környezetvédelmet és a turizmust illetően, valamint a kormányoknak folyamatosan egyeztetniük kell az ügyben - foglalta össze.
Aktív szerepet vállalhat az Európai Beruházási Bank (EIB) a Duna-stratégia megvalósításában, mivel már régóta jó kapcsolatot ápol az érintett országokkal és felhasználhatja a Balti-stratégiánál szerzett hasznos tapasztalatait is - mondta Matthias Kollatz-Ahnen, a bank alelnöke. Kifejtette: az EIB különösen hatékonyan segítheti a fejlődést a dunai közlekedési útvonal fejlesztése és a folyó medencéjének környezetvédelme terén.
A bank célkitűzései alapvetően egybecsengenek a stratégia tematikájával, így egyebek mellett az EIB támogathatja a makrorégió országainak szorosabb összeköttetését, a fejlődés fellendítését és a térség megerősítését - tette hozzá. Szávics Petra, a román környezetvédelmi minisztérium tanácsosa úgy fogalmazott, a tanácsi következtetések után ideje cselekedni, konkrét projektekbe fogni.
A stratégiában Románia Magyarországgal együtt felelős a környezeti kockázatok kezelése területért, a kérdésben már egyeztettek magyar kollégáikkal - mondta. Mint kifejtette, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseknek összhangban kell állniuk a környezetvédelmi érdekekkel. A stratégia céljainak megvalósításához átlátható döntésekre van szükség, az egész társadalmat be kell vonni, nemcsak a kormányok vehetnek benne részt - hívta fel a figyelmet Karl Holmeier (CSU) német parlamenti képviselő. Úgy vélte, a jó gazdasági együttműködéshez a közlekedést is fejleszteni kell, és az országok közötti kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez a diákcserék is hatékonyan hozzájárulhatnak. (MTI)
