Amerikai, brit és szlovák lap, valamint a BBC az EU-magyar viszonyról
The Wall Street Journal európai kiadása szerint az Európai Bizottság szerdai bejelentései azt jelzik, hogy tovább romlott az EU és Magyarország viszonya. A lap EU-s tisztségviselőktől úgy értesült, hogy a brüsszeli bizottság megítélése szerint a bírák kötelező nyugdíjazási határidejének 70-ről 62 évre történő leszállítása sérti az életkor alapján való diszkrimináció uniós tilalmát. Az EU valószínűleg megtámadja azt a törvényt is, amely "a bírák és ügyészek kiválasztásának lehetőségét egyetlen hivatal kezében összpontosítja", valamint az adatvédelmi és a jegybanktörvényt - írta EU-forrásra hivatkozva a WSJE. "A központi bank függetlensége szentségnek számít az EU (alap)szerződésében" - jegyezte meg a lap.
A The Economist az Európai Bizottság Magyarországgal kapcsolatos bejelentéseiről és a magyar belpolitikai fejleményekről közölt értékelő írást. A tekintélyes gazdasági-politikai folyóirat közép-kelet-európai blogrovatában (Eastern Approaches) megjelent cikk felidézi, hogy Brüsszel jogi eljárásokat is kilátásba helyezett egyes sarkalatos törvények miatt, emellett Magyarország Olli Rehn pénzügyi és gazdasági ügyekben felelős bizottsági alelnöktől is megrovást kapott az államháztartási hiány leszorítására tett, ám elégtelennek ítélt intézkedések miatt. A The Economist szerint Bajnai Gordon volt miniszterelnök e héten megjelent hosszú, bíráló írása is "sokkhullámokat kavart" a politika és a média vezető köreiben, és a Fideszt is "megrázta". Ez érthető is: Bajnai Gordon technokrata kormány élén állt, amely stabilizálta a gazdaságot. Elődjétől, Gyurcsány Ferenctől eltérően nem volt tagja a régi kommunista elitnek, így "nem lehet rákenni a komcsi jelzőt". Kinézete modern, nemzetközileg pedig nagyra becsülik. A szerző szerint a Fidesz támogatottsága elpárolgóban van, és elemzők szerint "van üresedés a politikai piacon" egy centrista, üzletbarát, a demokratikus normák mellett elkötelezett párt számára. Bajnai, aki nem zárta ki visszatérését a politikába, nyilvánvaló jelölt lehetne egy ilyen párt vezetésére - áll a The Economist írásában. A folyóirat szerint "a bólogató emberekkel és vigyorgó lakájokkal körülvett" Orbán Viktor miniszterelnök jövője valószínűleg nem a magyar parlament aranyozott folyosóin, hanem Brüsszelben és Washingtonban dől el.
A BBC Megkérdőjeleződött a magyar demokrácia és jólét címmel tette közzé Paul Mason, a brit műsorszolgáltató gazdasági szerkesztőjének helyszíni videós riportját. Mason szerint a válság a hatodik évébe lépett Magyarországon, a forint az összeomlás szélén áll, az embereknek pedig rá kell jönniük, hogy "a kormány, amelyet a problémák megoldására választottak meg, Európa páriájává válik". A BBC szerkesztője ismertette az Orbán-kormány néhány fontosabb törvénymódosítását, hangsúlyozva, hogy "a múlt héten több tízezer magyar vonult utcára, hogy - szavaikkal élve - Orbán alkotmányos puccsa ellen tüntessen". A brit újságíró rámutatott, hogy a magyarok "Olaszországhoz és Görögországhoz hasonlóan alacsonyabb gazdasági növekedéssel és adósságválsággal szembesülnek, de lényegi különbség, hogy a Duna partján már kipróbálták a szakértői kormányt", amire az előző választásokon a válasz a "jobbra tolódás" volt. Bár az új nemzedék "nem ismerte a kommunizmust, kezd közeli ismeretségbe kerülni a gazdasági nacionalizmussal. Az ígéret úgy szólt, hogy az Európai Unió garantálni fogja a liberális és szociális értékeket, a demokráciát és a jólétet. Most ezek mindegyike megkérdőjeleződött" - zárta budapesti riportját Mason.
A Sme című szlovák liberális napilap Don-kanyarban című csütörtöki kommentárja szerint Orbán Viktornak ma nincs más választása, mint 110 százalékra teljesíteni az IMF és az EU követelményeit, mert ellenkező esetben Magyarország júniusig csődbe megy. A lap úgy látja: Orbán Viktor másfél éves nemzeti felszabadító harca ezzel a magyar történelem olyan eseményei mellé sorakozna fel, mint Mohács, Trianon és a Don-kanyar. "Nem objektív módon, de a Fidesz (és a Jobbik) választóinak szemében. Orbánt most nem foglalkoztatja az a kérdés, hogy politikailag könnyebb-e túlélni az államcsődöt vagy a totális programkapitulációt. Azonban előbb vagy utóbb felteszi magának (e kérdést)" - írja Peter Schutz. A szerző rámutat: Orbán a hősből, aki megígérte nemzete kivezetését a rossz piacok igája alól, az IMF-EU protektorátusának kormányzója válna. "Parlamenti kétharmad ide vagy oda, ha az alap és az unió elrendelik a további, most már a rendszert érintő megszorításokat, amelyek minden réteg életszínvonalát érinteni fogják, a 12 vagy 16 éves hatalomról szóló álomnak vége lesz. A csőd utáni jövőkép biztosan nem vidámabb" - véli Schutz. Megállapítja, hogy az IMF és az EU nagyon határozott, s Christina Lagarde és Olli Rehn kijelentései azt jelzik, hogy Magyarországból példát akarnak statuálni azon ügyfelek számára, akik nem akarnak szót fogadni. Schutz szerint Orbán erre a leckére nagyon alkalmas személy. "A pénzügyi hiány mellett ugyanis demokráciahiányt is produkált - szintén elég magasat - tehát az emlékeztetőben elszámoltathatják nemcsak a jegybankról és a stabilitásról szóló törvényekről, hanem a médiatörvényekről, a bíróságokról és más hasonlókról is" - véli a cikkíró. (MTI)
