Ausztriában is megsarcolnák a bankokat?
A szerdai osztrák sajtó címoldalon taglalta a bírálói által "Faymann-prémiumnak", "büntetőadónak" elkeresztelt új adóra vonatkozó elképzelést. A szociáldemokrata miniszterelnök a mérlegösszeg 0,07 százalékának megfelelő adót szedne be a pénzintézetektől, összesen 500 millió euró értékben. Az új bevétel alkalmas volna a költségvetési hiány mérséklésére, de egyfajta felelősségbiztosításnak is - mondta.
Hasonló, de csak a nagybankokra vonatkozó "felelősségi díjról" döntött nemrég Barack Obama amerikai elnök is a 2008-as gazdasági válság alatt nyújtott támogatások ellentételezésére, de az Európai Unióban is az asztalon van a téma. Az egységes európai banki szolidaritási adót Faymann kancellár is támogatná, de nem zárja ki azt sem, hogy Ausztria önállóan járjon el.
Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) támogatja, míg a kereskedelmi bankok tiltakoznak ellene, és Josef Pröll pénzügyminiszter, a koalíciós partner Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke is fenntartással fogadta Faymann felvetését. Pröll szerint mindenekelőtt az Osztrák Nemzeti Bankkal (ÖNB) kellene egyeztetni ebben a kérdésben.
Az Egyesült Államokban ugyan a Faymann által javasoltnál magasabb, 0,15 százalékos ellentételezést vár a kormányzat, Ausztriában azonban az állam jelenleg is 9,3 százalékig terjedő kamatra jogosult a bankmentő csomagot igénybe vevőktől.
A javaslat ellen felhozott érvek között szerepel az, hogy ha a mérlegösszeg alapján vetik ki az adót, akkor az a nagyobb bankokat érintené leginkább. A Bank Austria igazgatótanácsának elnöke Williband Cernko kijelentette: félő, hogy veszélybe kerülne a gazdaság finanszírozása. Cernko arra is utalt, hogy a bankok esetleg fontolóra vennék székhelyeik elköltöztetését Ausztriából. Hasonlóképpen érvelt Walter Rothensteiner, a Raiffeisen Zentralbank vezérigazgatója, az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) banki tagozatának elnöke is. "Pozsony csak 60 kilométerre van Bécstől" - fogalmazott.
Rothensteiner szerint az osztrák bankok nem hibáztathatók a pénzügyi és gazdasági válságért, így egy különadó büntetés volna. Lapértesülés szerint banki körökben az is felmerült, hogy az ügyfelekre hárítsák az esetleges új adó terheit. Kedden Svédország első EU-tagországként az európai bankadó mellett foglalt állást, s a pénzügyminiszterek következő nem hivatalos találkozóján napirendre kerülhet a kérdés - írta a Die Presse című lap.
A Die Presse idézi Kovács László adóügyi biztost is. Kovács jelenleg "nemigen fogadna" az uniós bankadóra. Az akadályt az egyhangúság hiánya jelenti - mondta. A lap összeállítása szerint a mérlegösszeget tekintve a Bank Austria a legerősebb (222,2 milliárd euró), a második az Erste Bank (201 milliárd euró), a harmadik a Raiffeisen Zentralbank (156,9 milliárd euró).
