Az Alkotmánybíróságban bízik a Stabilitás Pénztárszövetség

A főtitkár emlékeztetett arra, hogy a következő 14 hónapban a pénztártagok bruttó béréből levont tagdíjakat az adóhivatal nem utalja tovább az egyéni nyugdíjszámlákra, hanem azt a tagok hozzájárulása nélkül a központi tb-rendszerbe irányítják át.

Az októberi fizetésből levont 8 százalék már nem kerül az egyéni számlákra. Az Országgyűlés által hétfőn elfogadott törvényben nyoma sincs annak, hogy a pénztártagonként átlagosan 140 ezer forintnyi elvonás miatt milyen kompenzáció jár, hogy az elvonást milyen módon tartják majd nyilván, hogy a kieső időszakra az állam mekkora mértékű hozamot garantál, illetve, hogy az elvont összeget miként lehet örökölni - mutatott rá.

Juhász Istvánné hangsúlyozta: az intézkedés súlyosan sérti a pénztártagok érdekeit, emberi jogait, és súlyosan alkotmánysértő is. A Stabilitás Pénztárszövetség ezért levélben fordult Schmitt Pál köztársasági elnökhöz, amelyben azt kéri, hogy küldje előzetes alkotmányossági normakontrollra a törvényt, az Alkotmánybíróságnál pedig kérelmezik majd, hogy haladéktalanul helyezzék hatályon kívül a jogszabályt.

A pénztárszövetség azt javasolja tagjainak, hogy amíg a részletszabályok (kompenzáció, nyilvántartás, öröklés) nem tisztázottak, senki ne lépjen vissza az állami rendszerbe (az átlépésről a törvény szerint 2011. december 31-ig lehet dönteni). Kiemelte: a tagok pénze a pénztárakban az átmeneti időszakban is teljes biztonságban van, a Pénztárak Garancia Alapja (PGA) biztosítja a tagok számláján felhalmozódott járulékok inflációval növelt összegét. (A PGA-ban több mint 10 milliárd forint van, az alapból kifizetés még nem történt.)

A pénztárválasztás szabadságáról szóló törvényről a főtitkár kifejtette: az állami rendszerből kiábrándult százezrek önként csatlakoztak, a belépés csak a pályakezdők számára volt kötelező. A magán-nyugdíjpénztári tagok 66,7 százaléka önként lépett be. A mostani ismeretek birtokában nem lehet felelősen dönteni a visszalépésről. A szervezet által készíttetett felmérés szerint - eredményeit hamarosan közzéteszik - 23-24 százalék visszalépne, 23-24 százalék semmiképpen, a többiek bizonytalanok - közölte a szövetség főtitkára.

A magán-nyugdíjpénztári tagok személyenként átlagosan 933 ezer forint megtakarítással rendelkeznek, van akinek már több millióra gyarapodott, a nemrég belépetteknek kevesebb a felhalmozott vagyonuk. Nem tudni azonban, hogy a visszakerülő összegeket mire használják fel, nehezen elképzelhető, hogy azonnal egyéni számlákra kerülnek. Annak, aki visszalép, csak egy ígérvénye lesz arra, hogy majdan tisztességes nyugdíjat fog kapni, nem tudni ugyanis, hogy tíz-húsz év múlva milyen szabályok alapján állapítják meg a nyugdíjakat - hívta fel a figyelmet a főtitkár.

A kasszák vizsgálják, hogyan tudnák lejjebb szorítani a költségeket, miután a következő 14 hónapban a működési tartalékot is elvonják. Arra még gondolni se szabad - válaszolta Nagy Csaba, a pénztárszövetség elnöke arra a kérdésre, számítanak-e kivonulásra, csődökre. Ha ezek részintézkedések, meg kell várni, mi lesz 2012 után - mondta. Juhász Istvánné figyelmeztetett arra: aki visszalép az állami nyugdíjrendszerbe, valószínűleg soha többé nem tud visszatérni, ezért jól meg kell fontolni a döntést, amire a jövő év végéig van idő.

Kovács Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, aki tagja volt a Nyugdíj és Időskori Kerekasztalnak (NYIKA) úgy vélekedett, hogy a mostani megoldás a jelenlegi nyugdíjasok kárpótlásáról szól. Azt azonban, hogy a távlati egyensúly hogyan teremtődik meg, nem tudni. Úgy vélekedett, nagy veszteség lenne, ha a második pillér elsorvadna. Nyitott kérdés ugyanakkor, hogy "mibe" kellene visszalépni. Úgy vélekedett, vagy a korhatár emelésére vagy a nyugdíjak csökkentésére van szükség, különben nem tartható fenn az egyensúly.

A pénztáraknak rendelet írja elő, hogy mibe fektessék a tagok pénzét - jegyezte meg Kovács Erzsébet arra a mostanában többször hangoztatott állításra reagálva, hogy a pénztárak spekuláltak a tagok pénzével. Az ugyancsak sokszor emlegetett 5 százalékos működési költséggel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: a tagdíjbevétel 5 százalékáról van szó, ami havonta, átlagosan 500 forint költséget jelent a tagoknak.